Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4907 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4908 egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. A két megbízatás egyidőben összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és az elmúlt évtizedekben nem kívánatos összefonódásokat hozott létre a legfelsőbb vezetésben. Más képviselők az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását tartották fontosnak. Végül Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv javaslatát némi szövegmódosítással és egy további mondat beiktatásával a bizottság elfogadta és az Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlja. Az összeférhetetlenségi vitát a bizottság csütörtökön a késő délutáni órákban folytatta le, ahol az ellenzéki kerekasztal képviselői teljes létszámban már nem voltak jelen. Pénteken viszont megjelentek. Antal József úr kért szót, és sajnálkozását fejezte ki, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság eltért a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított állásponttól. Kérte, hogy a bizottság álláspontját vizsgálja felül, mert a kerekasztal-tárgyalásoknak ez volt a másik sarokpontja; nevezetesen, hogy a miniszterek és a politikai államtitkárok a megbízatásukkal egyidőben képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Miként utaltam rá, a tisztelt Országgyűlés előtt a Kormány nevében az igazságügyi miniszter úr ezt úgyszintén támogatta. Szigethy Dezső képviselő úr a kérdés újratárgyalását ügyrendi okokkal ellenezte. Rámutatott, hogy az ellenzék képviselőjének módjában lett volna a csütörtöki vitát végigülni. Ezzel a lehetőséggel nem éltek; javaslatuk nem támogatható. A bizottság többségi szavazással akként foglalt állást, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezést a Kereszti—Lékai-féle módosítással terjeszti az Országgyűlés elé. Bizottságunk nem éppen könnyű feladatát demonstrálandó be kell számolnom arról is, hogy a mai napon is meg kellett egy lényeges kérdést vitatnunk. A tárgyalás során Horváth Jenő és Kereszti Csaba képviselő urak az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot érintő újabb javaslatot tettek, melyet a bizottság megvitatott és az alábbiak szerint fogadott el. A törvényjavaslat 32. §-ához, amely az Alkotmány 71. §-ának (3) bekezdésére vonatkozik, javasolták, hogy az „alkotmányerejű" kifejezés helyett csak ,,külön" kifejezésre változzon. Hogy teljesen világos legyen a kép Önök előtt, arról van szó, hogy a választás során alkotmányerejű törvénnyel kell-e a képviselőket megválasztani, vagy csak úgynevezett közönséges törvénnyel. A kettő közötti lényeges különbség, hogy az Alkotmányerejű törvénynél kétharmados parlamenti többségre van szükség, míg az egyéb törvénynél csak a képviselők úgynevezett egyszerű többségének a szavazatára. Ha ettől nem térnénk el, sajnos elképzelhető egy olyan állapot, hogy az elkövetkezendő évek sorän nagyon nehéz lesz egy olyan parlamenti többséget létrehozni, amely ezt a kétharmados többséggel kialakított törvényt megváltoztatná. Tehát az Alkotmánynak ez a kitétele feltétlen változtatást igényel. Ezzel a módosító javaslattal van összhangban a törvényjavaslat 35. §-ának az a rendelkezése, amely kissé bonyolult. A rend kedvéért felolvasom. Nézzék el nekem, hogy gyakorlatilag magyarul érthetetlen, de a törvény szövegében így kell lennie. így szól: ,,Ez a törvény a 3. § (2) bekezdésének a 35. § (6) bekezdésében megjelölt rendelkezések kivételével, az 5. §-nak a 35. § (4) bekezdésében megjelölt kivételével, a 6. § kivételével, a 7. §-nak a 35. § (4) bekezdésében megjelölt rendelkezései kivételével, a 15. §-nak a 35. § (6) bekezdésében megjelölt rendelkezései kivételével, továbbá a 23. és 25. kivételével kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az Alkotmány 49. szakasza 72., 73. §-a és 77. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti." Borzasztónak tűnik még hallgatni is, de valójában arról van szó, hogy rendbe kell tenni a választási törvényt arra az esetre is, ha az általános országgyűlési választások előtt történetesen időközi választásokat kell tartanunk. Bizottságunk feladatainak nehézségeit csak fokozta, hogy a jelenlegi országgyűlési ciklusban ilyen tömegű módosító javaslatot még nem nyújtottak be a képviselők. Az okokat kutatva két dolog valószínűsíthető. Egyrészről: a kerekasztal-tárgyalásokon a törvénytervezet lényeges elemeire fordíthattak csak figyelmet és a részletek kikerültek a szerkesztők látómezejéből. Másrészről: a fokozottabb képviselői aktivitás nyilvánvalóan a nagyobb felelősségérzettől indíttatott. A nagyszámú módosító javaslat közül, melyek nem érintik a pártközi megállapodásokat, jelentősége miatt kettőt érdemes kiemelni. Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv közösen javasolták, hogy az Alkotmányt a Magyar Köztársaság ideiglenes Alkotmányaként nevezzük. Javaslatukat azzal indokolták, hogy a hatályos Alkotmány alig egytized része marad változatlan. Az alkotmányozás gondját egyebekben sem lehet maradéktalanul felvállalni és az új Alkotmányt különben is az újonnan választott Országgyűlés fogja majd elfogadni. Ez okból kellene a mostanit ideiglenesnek tekinteni. A bizottság hosszan tartó és alapos vita után a közös javaslatot elvetette. A felszólaló képviselők és a jogi szakértők hangsúlyozták, hogy az állami intézmények a korábban megszabott feladatukat maradéktalanul ellátják, az országon belül hatalmi vákuum nem keletkezett, ennélfogva az Alkotmányt még abban az esetben sem szabad ideiglenesnektekinteni, ha az történetesen nem valószínű, hogy megéri az aggastyánkort. Horváth Jenő képviselő úrnak az Alkotmánybíróság feladatait illetően volt módosító javaslata. Megfontolásra ajánlotta az úgynevezett „előzetes normakontrollnak" az elhagyását. A szóban forgó eljárás azt jelenti, hogy az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvények alkotmányosságát az Alkotmánybíróság előzetesen felülvizsgálja. A képviselő úr indoklása szerint az előzetes felülvizsgálat komoly aggodalomra adhat okot. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy elvileg az Országgyűlés által hozott valamennyi törvényt az Alkotmánybíróság előzetesen felülvizsgálhatná. így a törvényalkotás felelőssége legjobb szándékaink ellenére az Alkotmánybíróságra tevődne át. Másrészről, feloldhatatlan konfliktust jelentene magának az Alkotmánybíróságnak is. Tudniillik, ha egy törvényről előzetesen kinyilvánította