Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4903 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4904 úgynevezett közepesen erős köztársasági elnöki pozíció. A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat átmeneti és véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz. Ennek megfelelően a békés átmenet legitimációs zavarai ellensúlyozandók, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az évben—a javaslat szerint november 26-án — népszavazás útján megválasztani. A népszavazás útján most megválasztott köztársasági elnök— már beépítve az állami élet szervezeti mechanizmusába — a társadalom és a politikai rendszer átalakulása során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész kormányzati tevékenység politikai hatákony ságát is erősíteni. Am az elnök megválasztásának általános szabályaként, tehát a jövőre nézve, a javaslat a Parlament által választandó elnöki modellt tartalmazza. Ez felel meg ugyanis a politikai tárgyalásokon született megállapodásnak. Lényegében az elnökválasztással összefüggő rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe a köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke lép, ez átmeneti államfői pozíció. Tisztelt Országgyűlés! A kormányzati munkában bekövetkező zavarokelhárítására és egyben a kormányzati munka stabilitására is figyelemmel kerültek kimunkálásra az elnöknek a Parlamenttel kapcsolatos jogai, nevezetesen az ülésszak elnapolása és a Parlament feloszlatása — a megfelelő biztosítékokkal. A Parlament ellenőrző munkájának és egyben az állampolgári jogok hatékonyabb védelmének a biztosítása érdekében az alkotmányos intézmények rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfôbb Állami Számvevőszéket és ugyancsak új intézményként az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. Korábban, az alkotmány koncepció vitája során is felmerült, azóta pedig e kérdésben képviselői interpelláció is megfogalmazódott, nevezetesen a fegyveres erők irányításának, bevezetésének alkotmányi szabályozási ügyének, az erre vonatkozó garanciális szabályok kimunkálásának követelménye. A javaslat tehát önálló fejezetben rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről. A törvényjavaslat újra fogalmazza az emberi és állampolgári jogokról szóló fejezetet, éspedig alapvető jogok és kötelességek címen. Ez a fejezet az egyességokmányokkal összhangba hozott, a korábbi szabályozásnál differenciáltabb és részletesebb. A jogok megfogalmazásánál a tervezet szakított az etatista, az államcentrikus szabályozási felfogással. Nem az állam által adományozott, hanem minden embert megillető, kötelezően elismerendő, biztosítandó jogokat deklarál és nyitja meg az utat a garanciák számára, mellőzve az 1949. évi Alkotmány és módosítása soránejogokat ténylegesen eleve korlátozó széljegyzeteket. Most kívánomemlíteni, nohaajavaslat szerkezetében első helyen áll, az Általános rendelkezések című fejezetet. E fejezet korábban a Társadalmi rend címet viselte. Elvi kérdés azonban, hogy egy modell, ideológiailag semleges politikai rendszer alapjául szolgáló Alkotmány ne szóljon olyan kérdésekről, amelyeknek nincs valóságos jogi tartalmuk. Csak jogilag is értelmezhető alapelveket állapíthat meg. A formálódó új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi alapelveinek meghatározásai közül kiemelem a többpártelvűség alkotmányos deklarációját, alkotmányos intézménnyé tételét és egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását, miszerint a pártok közvetlen hatalmat nem gyakorolhatnak, egyetlenpárt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A politikai rendszer részvevőinek alkotmányos keretek között tartására, az alkotmányos felelősségrevonatkozó kiemelkedő jelentőségű deklarációnak tartom azt a tételt, amely tiltja az Alkotmány, illetőleg az alkotmányos intézmények megkerülésével történő politikai akciókat, s az ilyen értelemben erőszakos cselekményeket, amelyek által az adott szervezet alkotmányon kívül helyezi önmagát, annak minden következményével együtt. A békés átmenet szempontjából különös jelentőségű alkotmányos garanciáról van tehát szó. A gazdaságot érintő pontosabban meghatározó elvek közül csupán egyre utalok, a gazdaság alkotmányos megközelítésére. Eszerint :, »Magyarország gazdasága a tervezés előnyeit is felhaszáló piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül." Tisztelt Országgyűlés! Végül nagyon röviden szólnom kell a törvényjavaslathoz érkezett módosításokról. A Kormány eh/i álláspontja, hogy a politikai tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összfüggéseit érintő javaslatokat nem fogad el. így, jóllehet ajogi, igazgatásiés igazságügyibizottság által elfogadott és az alkotmánymódosítást érintő javaslatokat maga is helyesnek találja, sőt ezúton szeretném kifejezni köszönetünket is az eredményes munkáért, mégsem érthet egyet abizottság282-es szám alatt kiosztott jelentésének ama pontjával — ez a 16. pont —, hogy a Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár esetében összeférhetetlenséget állapít meg az országgyűlési képviselőséggel. Ennek elfogadása sértené a már említett megállapodást . Továbbá a 70/c §. a. és b. változatának, azaz munkával kapcsolatos jogokról szól, kiküszöbölése szerencsés megoldás lehetne, de oh/ szélessé terjeszti a munkával kapcsolatos jogokat, hogy bizonyos összefüggésekben bizonytalanná válnak. Például hogyan határozható meg a szövegben található az a kifejezés, hogy kedvező munkafeltétel. Javasolom tehát a § megvitatását és az új szövegnek a vita alapján való megállapítását. Egyebekben a Kormány, minthogy az általa elfogadott javaslatok jogtechnikai és szövegpontosítású jelleggel egészültek ki a bizottság jelentésében, nem tesz ellenvetést a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével szemben. Kérem a beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását, (laps.) ELNÖK: Megköszönöm a miniszteri expozét. Bejelentemtisztelt képviselőtársaim, hogy a törvényjavaslat vitájához abizottsági előadón túl 15 képviselőtársunkjelentkezett felszólalásra. Most dr. Tallóssy Frigyes képveselőtársunkat, ajogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársak! A büszkén vállalt ezeréves ál-