Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4049 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4050 (9.15. — Elnök: Dr. Szűrös Mátyás.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Folytatjuk tegnap megkezdett ülésszakunkat. Jó napot kívánok minden képviselőtársamnak és az ülés minden résztvevőjének. Mielőtt megkezdjük munkánkat , egy bejelentést szeretnék tenni. Ma tárgyaljuk meg a termelőszövetkezetekről, a földről, valamint az erdőés vadgazdálkodásról szóló törvények módosítását. A már korábban benyújtott számos törvénymódosítói javaslat mellett újabb képviselői indítványok érkeztek. Ezért bizonyos, hogy valamikor délután a plenáris ülést megszakítva, szünetet kell elrendelni és bizottsági ülést kell tartani. Az idővel való jobb gazdálkodás érdekében azonban más módszert választanánk, mint tegnap. (Helyeslés és taps.) Egy óránál hosszabb szünetet nem tartunk. Amennyiben a bizottsági jelentés elkészítése több időt vesz igénybe, a szünetet befejezve a plenáris ülésen elkezdjük az interpellációk tárgyalását. (Taps) Ezért kérem az interpelláló képviselőket, valamint a válasz adó minisztereket, készüljenek fel arra, hogy délután sor kerülhet interpellációkra. Tisztelt Országgyűlés! A vendégpáholyunkban foglal helyet Sztankó Todorov, a Bolgár Népköztársaság Nemzetgyűlésének elnöke és az általa vezetett küldöttség. (Taps) A magamés képviselőtársaim nevében tisztelettel köszöntöm Todorov elvtársat, valamint a küldöttség tagjait. Kívánom, érezzék jól magukat Magyarországon, látogatásuk legyen hasznos és eredményes. Tisztelt Országgyűlés! Az elfogadott tárgysorozat szerint a 4., 5., 6. napirend, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint az igazságügyi miniszter által együttesen benyújtott törvényjavaslatok tárgyalása következik. Mindhárom törvényjavaslat összefügg a már elfogadott átalakulási törvénnyel, de számos más módosító rendelkezést is tartalmaznak. A törvényjavaslatok bizonyos pontokon egymáshoz is kapcsolódnak, így az előterjesztőkkel egyetértésbenjavaslom, hogy a földről, a termelőszövetkezetekről, valamint az erdő- és vadgazdálkodásról szóló törvényjavalatokat az országgyűlés együttesentárgyalja, vitassa meg. Aki a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Látható többség. Ki van ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Köszönöm szépen. Megállapítom: az országgyűlés az együttes tárgyalással egyhangúlag egyetért. Ezekután átadoma szót dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek. Dr. HÜTTER CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Három hete ért az a nagy megtiszteltetés, hogy Önök előtt miniszteri eskümet letehettem és máris három olyan törvénymódosítási tervezettel állok a tisztelt ház elé, melyek a magyar parasztság sorsát, az agrártermelés, sőt azt hiszem, nyugodtan mondhatom, nemzetünk jövőjét is meghatározzák. Elöljáróban szeretnék tisztázni egy kérdést, melyet többen is méltán feltettek. Nevezetesen: háromhetes miniszterként tudom-e vállalni az előterjesztő felelősségét a tervezetért, melyet még az elődöm készített elő? Válaszom: igen. Vállalni tudom. Ha nemez lenne a meggyőződésem, akkor most nem álltam volna ide Önökelé felelősséggel, vállalom, mert az előkészítő munkában szövetkezeti elnökként és képviselőként is részt vettem, a véleményeket figyelemmel kísértem. Ezekre alapvetően építettem és — természetesen — építeni szándékozom a most következő vitában elhangzó javaslatokra is. Ez alkalommal is köszönöm képviselőtársaimnak és mindazoknak a munkáját, segítségét, akik a törvényjavaslatok előkészítő vitáiban, a vélemények ütköztetésében és ahol csaklehetett, egységesítésében, részt vettek. Azoknak, akik együtt gondolkodtak velünk és jobbító szándékú javaslataikkal segítették, gazdagítottuk a most Önök elé került tervezetet. Mindhárom törvényünk módosítását, korszerűsítését társadalmi fejlődésünk, a gazdasági megújulás követelményei sürgették, tették szükségessé. Gondolataimban a három előterjesztés: a termelőszövetkezeti törvény, a földtörvény, az erdőtörvény egymással szorosan összefonódik. Mindegyiknél abból indulok ki, hogy a föld csak a gazdatudatú földművelő emberrel együtt lehet igazi érték. Az előterjesztést megelőző viták tapasztalatait hasznosítva, az Önök elé tárt javaslatainkban arra törekedtünk, hogy a jog sajátos eszközrendszerével is elősegítsük a piachoz igazodó valós tulajdonosi viszonyokra épülő mezőgazdaság kialakítását. Tisztelt Országgyűlés! Az egységes szövetkezeti törvényben foglaltakkal összefüggésben először a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény módosítására teszek javaslatot. A szövetkezeti mezőgazdaság a magyar gazdaság legnagyobb szektora, az 1250 termelőszövetkezet, a 60 szakszövetkezet, a 12 halászati termelőszövetkezet, és a hozzájuk ezernyi szállal kapcsolódó közel másfél millió kistermelővel együtt a mezőgazdaságitermelés négyötödét állítja elő. A termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységük mellett közismerten meghatározó szerepet játszanak a falusi emberek foglalkoztatásában, a falu társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének formálásában, alakításában. Felelősséget viselnek a szövetkezetekhez kötődő csaknem egymillió család sorsáért, falujuk létéért, életük jobbításáért, amelyhez sajátos magyar vonások is kapcsolódnak, mint például: a nyugdíjasokról mindvégig tartó gondoskodás, a háztáji gazdálkodás sajátos rendszere, a tagok földtulajdonának legalább részarány formájában történő megőrzése vagy a kiegészítő tevékenység elismerése és növekvő szerepe. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt az elmúlt két évtized alatt többször módosították. Megkísérlem ezt a történelmet csak vázlatosan felidézni, úgy, ahogyan azt sokan átéltük, gyakorló gazdaként magam is. Az első időszak a parasztság termelőszövetkezetekbe való tömörítésének, a szövetkezet szerveződésének, az 1968-as gazdasági reformig tartó időszaka volt. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy 1966-ig a termelőszövetkezetek csekély önállósággal, a tervutasítások kötöttségei között működtek. Gazdálkodások minden mozzanatára kötelező előreírást kaptak. A beruházásokat, a vetéstervet, a termelési szerkezetet, sőt a maradványelvű jövedelemhez jutást is egységes szabályozás határozta meg.