Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4843 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4844 rendezés épült. A helyzet tarthatatlanságát felismerve, 1986-ban helyi kezdeményezésre az oxidációs tórendszer bővítését határozták el, amit a minisztérium 70 millió forinttal támogatott annak érdekében, hogy az ön által vázolt helyzet megszűnjön, vagy legalábbis enyhüljön. Ennek a rendszernek az elmúlt év végén befejeződött a létrehozása. Nyilvánvaló, hogy mindez a munka nem elégséges és ht csatlakozik az ön által felvetett regionális probléma, egy országos problémához. Indokolja azt a lépést, amit önök döntöttek el a VII. ötéves terv elején, hogy a települési szennyvizek 70 százaléka a városokban keletkezik, tehát ha a vízminőség-védelemben tenni akarunk, akkor a városok szennyvíztisztítását kell megoldani, s ezért döntött úgy a Parlament, hogy 8 város szennyvíztisztítótelep építését elkezdi a VII. ötéves tervben. Ezek közé tartozik Debrecen is. Ennek a műnek a versenytárgyalása, kiírása megtörtént, eredményhirdetése holnap lesz. A mű építése 1990-ben kezdődik és 1993-ban fejeződik be, és akkor már a szennyvizek nagy része tisztítva kerül bele a Tócóba, illetve a Köselybe. Megfogalmazhatom tehát, hogy a vízrendszer rehabilitációja megkezdődött. Tisztelt képviselő úr azonban engedjen meg nekem egy gondolatot. Egy olyan vízfolyás, amelynek 99 százaléka tisztított szennyvíz, mégha az olyan korszerűen történik is, soha nem lesz olyan tiszta, mint legnagyobb természeti kincsünk, a Balaton. Éppen ezért én az ebből való koccintást jó szívvel nem tudom önnek ajánlani. (Taps, derültség.) ELNÖK: Köszönöm az államtitkár válaszát. Kopp Lászlóné képviselőtársunk kérdést tett fel az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez, dr. Halmos Csaba államtitkárhoz a 3/1989. (IV. 1.) sz. ÁBMH, a munkabérek legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtásának, illetőleg végrehajthatóságának tárgyában. Kopp Lászlóné képviselőtársamat illeti a szó, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 21. választókerület. Átadom a szót. KOPP LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Minden törvény, rendelet, rendelkezés, utasítás annyit ér, amennyit betartanak belőle. Éppen ezért elengedhetetlen hatásosságuk ellenőrzése minél szélesebb körben, és az ellenőrzések tapasztalatainak kapcsán a szükséges intézkedések megtétele. Megkérdem hát Államtitkár Úrtól, hogy a 3/1989-es ÁBMH, a munkabérek legkisebb összegét meghatározó rendelkezés végrehajtását, végrehajthatóságát hogyan ellenőrzik, továbbá milyen ráhatása van a hivatalnak arra nézve, hogy ezt a rendelkezést a munkáltatók betartsák, illetve betarthassák. Kérdésem feltevését az indokolja, hogy választókerületem több kisebb üzemében, elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetekben, szakszövetkezetekben nem tartják be, esetenként nem is tudják betartani ezt a rendelkezést. Elsősorban jellemző ez a foglalkoztatási szempontból kiszolgáltatott térségekben, rétegeknél — itt nőkre gondolok —, és különösen a bérmunka konstrukcióban foglalkoztató üzemekre. Gondolok itt a varrodákra. Ezeknél az üzemeknél előfordul a havi 2500, nem tévedés havi 2500—3000 forintos bruttó kereset. A bérmunkát felvállaló szövetkezet kényszerhelyzetben van, az szeretne foglalkoztatást biztosítani, tehát elsősorban ilyen szempontból mérlegeli a helyzetet. Számunkra ez a foglalkoztatás nem jár különösebb eredménnyel, sőt esetenként ráfizetéses. Közismert a textilipar nem könnyű helyzete is, amely általában a munkát bizosítja ezeknek az embereknek. Ennek ellenére azt mondom, hogy a mi viszonyaink között, a mai világban havi munkabérként ilyen összeget kifizetni — és most elnézést ha egy kicsit keményebben fogalmazok — ez az emberi munka megszégyenítése. Választóim joggal mondják, hogy szívesebben felvennék a munkanélküli segélyt. Úgy értékelem, hogy ez a gond nemcsak az én választókerületemben gond, valószínűleg, számos képviselőtársam találkozik ezzel a sajnálatos jelenséggel. Ezért is tettem fel kérdésem az Országgyűlés nyilvánossága előtt. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. A Kormány megbízásából dr. Halmos Csaba államtitkár válaszol. Átadom a szót. DR HALMOS CSABA államtitkár, az ÁBMH elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Kopp Lászlóné. Ismeretes, hogy az Országos Érdekegyesítő Tanács ülésén megállapodás született a munkabérek legkisebb összegének emeléséről, így az az év elejei havi 3000 forint a 3700 forintos közbenső lépés után október 1-től 4000 forintra emelkedik. A fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezeteknél december l-ig kell elérni az új minimális összeget. A megállapodás jogszabályi formát is öltött így annak betartása minden munkáltatóra nézve kötelező. Meg kell jegyeznem, hogy a jogszabályi előírás egyes esetekben nem zárja ki a minimális összegnél alacsonyabb havi bér kifizetését. így részmunkaidős foglalkoztatás vagy a megállapított mértéket el nem érő munkateljesítmény esetén sor kerülhet a jogszabályi minimum alatti kifizetésre. Minden bizonnyal ebben az esetben is arról van szó, hogy a 2500 forintos havi bruttó bér az alapbérnek tekinthető, amihez a teljesítmény teljesítés százalékában bizonyos teljesítménybér párosul. Az 1989. május hónapra vonatkozó adataink szerint a vállalatoknál foglalkoztatott létszám 3—4 százalékának esetében válik szükségessé a kötelező béremelés a 4000 forint havi bér eléréséhez. Természetesen szigorúan megköveteljük a jogi előírások betartását, a vállalatoknak még esetleges kedvezőtlen gazdasági helyzetükre való hivatkozással sem adunk felmentést, illetve haladékot. Itt említem meg, hogy körülbelül másfél évvel ezelőtt itt, ebben a házban, ezen a folyosón az egyik szövetkezet elnöke megkeresett és arra kért, hogy adjak neki felmentést az akkori, a mainál lényegesen alacsonyabb minimálbér alól, mert nem tudja kigazdálkodni azt a bért. Én elmondtam akkor annak a szövetkezeti elnöknek — és ez ma is példaértékű a számomra —, hogy tisztelt elnök elvtárs, ne a minimálbérben keresse a problémát, hanem a saját gazdálkodásában. Olyan gazdálkodási fogyatékosságok lehetnek annál a szövetkezetnél, ahol a minimálbért sem tudják kifizetni, amit úgy gondolom a szövetkezet vezetésének ad feladatot.