Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4801 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4802 att ezeknél a helyi tanácsoknál kemény finanszírozási gondokhoz vezessenek, akkor valamilyen erőforrásból pótolni kellene ezt az adót. Nem árulok el titkot, a költségvetés elég lyukas ahhoz, hogy 220 millió forintnyi állami támogatással a 90-től esetleg megszüntetendő borforgalmi adót pótolni nem tudja. Ebben az esetben más adót kellene fölemelni olyan mértékben, hogy ez a kieső bevétel a heh/i tanácsoknak a gazdálkodási feltételeit ne rontsa. Ezt nem szeretnénk ajánlani. Még két érv. A kétmillió forintos éves árbevétel alatti mezőgazdasági kistermelők, akár bortermelőkről, szőlőtermelőkről, akár más tevékenységet folytatókról legyen szó, általános forgalmiadót nem fizetnek. Azok a bortermelők, akik a kétmillió forintos éves árbevételt meghaladják már általános forgalmiadó fizetésére is kötelezettek. Ha a borforgalmi adót ebben a sávban megszüntetjük, a kétmillió forintig terjedő sávban, praktikusan annyit jelent, hogy a kétmillió árbevétel alatti körre is ki kellene terjeszteni már 90-től az általános forgalmiadó fizetési kötelezettséget. Nagyobb terhelést, lényegesen nagyobb adminisztrációs munkát jelentene. Nem jó megoldás, szakmailag nem támogatható, nem is javasoljuk. Az egységes földadó lesz az, amely végül is tökéletesen megoldja ezt a problémát, erre azonban 1990-re semmiféle esély nincs. Az földtörvény bevezetése óta nem volt mód arra, hogy az agrárágazat ezt az új földadót kidolgozza. Egyébként is 1991-től terveztük úgy, ahogy ezt az Önök által megerősített program tartalmazza. Mindezek emellett szólnak, hogy 1990-től még ne változtassunk a rendszeren, 1991-től azonban, ahogy az eredeti parlamenti döntés szól, meg kell szüntetni a borforgalmi adót, ami már most a bortermelőknek a személyes jövedelmi érdekeltségét jelenti. Azért a figyelmükbe szeretném ajánlani, hogy az elmúlt két esztendőben, 1988-ban és ebben az évben, 1989-ben, évente 4—4 százalékkal csökkentette a Kormány a borok fogyasztói adóját. Összesen tehát egy 8 százalékos adócsökkentés következett be. Egyébként egyetért Tornai Endre is azzal, hogy valójában ennek a borforgalmi adónak a termelőket érintő hatása nem lényeges, tulajdonképpen ezek az átlagos 600 forint körüli terhek nem jelentősek és ahol valódi termelés nem folyik, ott minden esetben van mód az adó teljes elengedésére. Ezt helyi tanácsaink tisztességesen csinálják is. Mindent összevetve, azt kérem a tisztelt Parlamenttől és Tornai Endre képviselő úrtól, fogadja el azt az álláspontot, amit júniusban a Parlament egyszer már elfogadott, 1990-ben még tűrjük meg, éljünk együtt ezzel a túlhaladott eszközzel. 1991-től a teljes rendszer korszerűsítése keretében szüntessük meg a bprforgalmi adót. Köszönöm szépen. • ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Tornai Endre képviselőtársamat, elfogadja-e a miniszter válaszát? TORNAI ENDRE: Tisztelt Ház! Elnézést kérek, nem tudok egy mondatban úgy felelni, hogy igen, de másként sem, hogy nem. Kérem a tisztelt Ház türelmét, hallgassák meg a véleményemet. Véleménykülönbség nincs köztünk a miniszter úrral. Ő ígéri, hogy 1991-től ez az adóforma, amely mintegy félmillió kistermelőt érint, akik verejtékes munkájával művelik — mindenki a saját — területét, megszűnik. Igazságtalannak tartom ezt az adóztatást. Ugyanis e borforgalmi adóval olyan tevékenységet adóztat az állam, amit a termelő nem csinál. Ugyanis, ha valaki nem tudja eladni a borát és tárolja egy évig, két évig, vagy éppen ameddig tudja, a borforgalmi adót be kell fizetni. Vagyis olyan tevékenység után adózik, amit nem csinál. Ez egy igazságtalan adóztatás. A másik, én nem tudom elfogadni a miniszter úrnak az ígérvényét, most nem mintha bizalmatlan lennék a miniszter úrral szemben, de ismeretes, hogy 1991-ben itt már új Parlament ül, új Kormány lesz. Mi a garancia arra, hogy ez az ígérvény készpénzre lesz váltva? Én kérem, hogy a pénzügyi kormányzat keresse a megoldást arra, hogy ez az adónem más csatornán folyjék be, ahogy a miniszter úr mondja, hogy valahova be fogják építeni. Keresse a módját ennek. Mi nem akarjuk a pénzügyi kormányzatnak a szűkös tárcáját megcsapolni ezzel a pénzösszeggel. Nem az összegszerűségét vitatjuk, hanem a milyenségét ennek az adóztatásnak. Hadd mondjam még el, ha már szót kaptam, hogy a 8 forintos adón túlmenően, a boron rajta van mintegy 11 százalékos fogyasztási adó — ami 15 százalék volt, az 4 százalékkal csökkent —, rajta van a 25 százalékos áía és rajta van több 100 százalékos árrés, attól föggően, hogy a kedves fogyasztó hol fogyassza el. Ne próbáljuk ezt a borágazatot visszaszorítani. Legalábbis most még nincs termelési gondunk. De azt mondtuk a sertésre egy évvel ezelőtt, hogy itt nincs gond, most jönnek a problémák. Én nem azt mondom, ha egy év múlva, kettő múlva, vagy öt év múlva lehet, hogy problémánk lesz ezzel az ágazattal is. Kérem, hogy igazságosabb adóztatást dolgozzon ki a Pénzügyminisztérium 1990. január 1-től. En így tudom elfogadni a választ. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az egyértelműség érdekében megkérdezem Tornai Endre képviselőtársamat, fenntartással vagy tartózkodással fogadta el a miniszter úr válaszát? TORNAI ENDRE: Nem tudom elfogadni. ELNÖK: Tehát nem fogadta el. Köszönöm. Mielőtt megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, kérem képviselőtársaimat, hogy csak akkor nyúljanak a szavazógombokhoz, amikor a szavazás jelzése megjelent a táblákon, sőt a visszaszámlálás is megkezdődött. Most kérdezem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, a miniszteri választ 127 igen, 137 nem, 46 tartózkodással sem az Országgyűlés, sem az interpelláló nem fogadta el. Az interpellációt visszaadom a Terv- és Költségvetési Bizottságnak további vizsgálatra. Király Zoltán képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez a társadalmi szervezetek tulajdonában és kezelésében lévő vagyonok tárgyában. Király Zoltán képviselőtársamat illeti a szó.