Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4791 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4792 ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Csongrádi Csaba képviselőtársunkat, elfogadja-e a miniszter válaszát? CSONGRÁDI CSABA: Köszönöm szépen, a tiszteletre méltó választ elfogadom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszter válaszát? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: a miniszteriválasszal mind az interpelláló, mind az Országgyűlés egyetértett. Tisztelt Országgyűlés! Dr. Técsy László képviselőtársunk interpellálni kíván a miniszterelnökhöz a mezőgazdasági ágazat keresetszabályozása tárgyában. Dr. Técsy Lászlót előbbre soroltam. Miután holnap nemzetközi tárgyalása van, amely halaszthatatlan, — nem tud részt venni az ülésen és kérem az Országgyűlés megértését. Dr. Técsy László képviselőtársamat illeti a szó, Szabolcs-Szatmár megye 19. választókerületéből. DR. TÉCSY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A keményebb megfogalmazást a sors kényszerítette ki belőlem. Ugyanis már egy korábbi hozzászólásom kapcsán több egyébbel együtt e témát is felvetettem és akkor elbagatellizálásra került. Ezért interpellálok most a miniszterelnök úrhoz. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az utóbbi 30—35 évben e hazában nem sok becsülete volt a parasztságnak. Nem volt a felső körökben olyan képviselő, aki szándékai ellenére jogainkat érvényt szerezhetett volna. így jutottunk odáig, hogy ma a háztájiban eltöltött idővel együtt 14—16 óra alatt sem tudjuk megkeresni a család fenntartásához szükséges pénzt. Önzsaroló életmódunk kapcsán erős testi és szellemi leépülés indult meg. Egyre többen kerülnek rokkantság miatt nyugdíjba. Már nem bírjuk sokáig. Mindezt azért is történik, mert kevesebbet hallattuk hangunkat. Ezzel viszont visszaélni nem erkölcsös! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Ugyanakkor mi tisztában vagyunk azzal, hogy milyen politikai erőt képvisel ma parasztságunk. Meggyőződésünk: ha az országban nem ilyen lenne az élelmiszer-ellátás és nem lenne mit enni, ebben a zűrzavarban rég megtörtént volna az összeomlás. Ezt nyíltan itt még nem mondtuk ki soha, de úgy hiszem, eljött az ideje, hogy ezt Önök, a Kormány tudomására hozzuk. Nem zsarolni akarunk, csak emberibb életet a parasztság számára! Azt kérjük, hogy 1990. január 1-től oldjanak fel minden keresetszabályozást az ágazatban. Tehát nem a költségvetésből kérünk bérrendezést, csupán a mi földünkön, a mi gépeinkkel, az általunk előállított nyereség fölött kérünk szabad rendelkezési jogot, vagyis, hogy mi dönthessünk a sajátunkról, ne a bürokratikus államapparátus, hogy mennyi kell a megélhetésünkhöz, illetve jövőnk megalapozásához! Úgy hiszem, amit kérünk, minden más társadalomban, alapvető emberi jog, nálunk is annak kell lennie! Amennyiben a miniszterelnök úr komolyan gondolja a jogállam megteremtését, itt egy olyan lehetőség, amellyel Önnek élnie kell! Ha megteszi, a parasztság nem felejt! Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra a Kormány nevében dr. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter válaszol. DR. HÜTTER CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Técsy László képviselő úr! Az agrárkeresetszabályozás jövő évi megszüntetését kéri Técsy László képviselő úr. Indítékait megértem. A keresetszabályozás okozta akadályokban és korlátokban látja okát annak az egyébként több mint sajnálatos ténynek, hogy a mezőgazdasági jövedelmek folyamatosan és folyvást leszakadnak a társadalmi átlagtól. A Kormány tervezi a keresetszabályozás jelenlegi helyzetének és rendjének felülvizsgálatát, a piacgazdasággal összhangban való alakítását, sőt teljes liberalizálását is. Be kell vallanom, hogy a nézetek e tekintetben a Kormányon belül megoszlanak, a döntés november hóban várható. Itt be is fejezhetném mondandómat és válaszadásomat, azonban néhány gondolatot szeretnék fűzni a képviselő úr interpellációjához. A mai keresetszabályozás a mezőgazdaságban is és minden területen minden korábbinál liberálisabb. A mezőgazdaságban a tavalyi esztendőben mindössze 3,6 millió forint keresetadót fizettek az üzemek, a gazdaságok többsége nem tudta kimeríteni az adómentes jövedelemnövekedés adta lehetőséget sem. 1988. december 31-ig 7,1 milliárd forint úgynevezett kényszerű megtakarítás keletkezett, ami azt jelenti, hogy ez 89-ben felhasználható lenne. 89-re további liberalizálás történt, amennyiben 3 százalékkal növelhető mindenféle kötöttség nélkül a fel nem használt tavalyi maradványon túl a bértömeg, és ez a megtakarítás és ez évi lehetőség együttesen 15 százalékot jelent, de az első félévi statisztikai tanulságok szerint a mezőgazdaságban nem tudja kihasználni ezt a lehetőségét sem. A keresetszabályozás eddigi liberalizálása — azt hiszem tulajdonviszonyaikból fakadóan is — meglehetősen nagymértékben hozzájárul az inflációhoz. Az év első felében — ugyancsak a statisztikai adatok bizonyítják — nulla százalékos GDP-növekedés mellett — kereken 20 százalékos nominálbér-növekedés volt. Ez önmagában inflációgerjesztő tényező. A mezőgazdasági árak nem tudnak egy ilyen inflációt követni, így az infláció hatása leginkább a mezőgazdaságot sújtja. Tehát kárvallottja az a terület, amelyről Técsy László képviselőtársam szólt Én éppen azért arra kérem a Parlamentet, a Parlament tagjait és Técsy László képviselőtársamat is: a helyi és országos politikában való részvételükkel, parlamenti döntéseikkel segítség elő, hogy a mezőgazdasági üzemek és vállalkozók jövedelem lehetősége a jövőben javuljon, mert csak így teremtheti meg a forrását annak, hogy bármilyen liberalizált bér- és keresetszabályozás mellett a mezőgazdasági jövedelmek felzárkózzanak. Kérem válaszom elfogadását. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem dr. Técsy László képviselőt: elfogadja-e a miniszter válaszát? TÉCSY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter úr! Tudnám sorolni ellenérveimet, detekin-