Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-57
4745 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4746 egyetértve, hogy külön az ápolási díj bevezetésének intézményét ezekkel a tervezetekkel egyidőben önálló napirendként októberben tárgyalja meg. A decemberi költségvetési vitában így namcsak arról tudnánk dönteni, hogy milyen költségvetést és társadalombiztosítási gazdálkodást hagyunk jóvá, hanem tételesen elszámolnánk a bizottsággal együtt Önök előtt, hogy az ápolási díjban hogyan és miként javaslunk dönteni a tisztelt Parlamentnek. Szeretném itt megjegyezni, hogy a Minisztertanácsnak ma már nincs hatásköre arra, hogy döntést hozzon a társadalombiztosítás költségvetéséről, így a társadalombiztosítási törvények decemberi módosítása során van lehetőség tételesen ebben az ügyben is határozatot hozni. Ezért én kérem, hogy decemberig a hivatkozott minisztertanácsi rendeletet ne helyezzük hatályon kívül, de alkossunk új törvényt, jogszabályt az ápolási díj bevezetésére decemberben, a társadalombiztosítási törvénymódosítás tárgyalása során. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm a miniszterasszony válaszát és megkérdezem dr. Szabóné dr. Kakas Irén képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a miniszterasszony válaszát? DR. SZABÓNÉ DR. KAKAS IRÉN: Igen, ilyen értelemben tudom a választ elfogadni, hogy addig nem helyezzük hatályon kívül ezt a bizonyos minisztertanácsi rendeletet, amíg előtte — így értettem a miniszterasszony válaszát és remélem, jól értettem — októberben, az erre szerintem legilletékesebb bizottság, a szociális és egészségügyi bizottság erre a kérdésre konkrétan vissza fog térni és javaslatot fog tenni arra, hogy a költségvetés tárgyalása kapcsán erre a konkrét kérdésre milyen megoldást találunk. Én azt kérem, hogy a miniszterasszonnyal közösen decemberben térjünk erre vissza, hogy milyen konkrét megállapodás született. Köszönöm szépen. ELNÖK: Én is köszönöm, és kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e a miniszteri választ? Kérem, hogy erről most szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot, a miniszteri választ az interpelláló képviselőtársunk, és 96 százalékos többséggel az Országgyűlés is elfogadta. Most Weiszböck Rezsőné Győr-Sopron megye 15. választókerületének képviselője interpellál a belügyminiszterhez Sopron város regionális fejlesztése tárgyában. Weiszböck Rezsőné képviselőtársamat illeti a szó. WEISZBÖCK REZSŐNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Elvtárs! Tisztában vagyok azzal, hogy a képviselői interpellációnak valamilyen jogszabályon alapuló állami, államigazgatási tevékenység hiánya vagy jogsértő gyakorlat az alapja. Interpellációmat most mégis más típusú ügyben nyújtottam be. Úgy gondolom, mivel az állampolgárok életét születésüktől életük végéig kísérik a közigazgatással összefüggő kapcsolatok, s egyre inkább életünk szerves részévé, igényévé válik az önkormányzatokban való aktív részvétel, feltétlenül fontos interpellációt megfogalmaznom az önkormányzati törvény mielőbbi elkészítése érdekében. Az interpelláció súlyát és egyben felelősségünket is növeli az a tény, hogy az MSZMP Sopron városi bizottsága és a soproni Demokratikus Ifjúsági Szövetség felhívásához a helyi, több mint 10 ezer aláíráson túl, 48 város és község csatlakozott, egyetértve azzal, hogy a helyi, politikai és gazdasági önkormányzat mielőbb valósuljon meg. Figyelemmel arra, hogy körülöttünk igen felgyorsult a gazdaságot érintő döntéshozatal, célszerűnek látjuk, hogy nem elkapkodva, de gyorsítsuk fel az önkormányzati törvényelőkészítést is. Nagyon fontos lenne ugyanis, hogy elkészüljenek, illetve megteremtődjenek az önkormányzatok gazdálkodására a pénzügyi, költségvetési elképzelések és azokkal egyidőben a Belügyminisztériumban folyó önkormányzatok egészére vonatkozó új elgondolások is. A mai tanácstörvény használja a helyi önkormányzatiság fogalmát, tudjuk azonban jól, hogy a helyi önkormányzatok számára ez még elsősorban egy ígéret. Gyakorlatban a megyei tanácsok egyébként általában tisztességesen gyakorolt újraelosztó funkciója nem teszi lehetővé a helyi önkormányzatok működésének kiteljesedését. Ezért szükségesnek tartjuk a jelenlegi közigazgatási rendszer radikális reformját. Ez alatt azt értjük, hogy a helyi, községi és városi tanácsok önkormányzatok a megyei tanácsok nem, mert a helyi önkormányzat a helyben lakó választópolgárok közösségi joga. Egyértelmű véleményünk, hogy megyei állampolgár nincs, a városok vagy községek alanya. Ezért a megyei szint önkormányzatként értelmezhetetlen. Ebből következik: szükségesnek tartjuk, hogy a megyei tanács a helyi önkormányzatok érdekegyeztető fóruma legyen, önkormányzati jogkör nélkül. Mérlegelendő, hogy a helyi tanács még mindig nagy számú apparátusa helyett egy kis létszámú hivatal lássa el a koordinátori szerepet. Rögzíteni kívánjuk, hogy megvalósíthatatlannak tartjuk a helyi önkormányzati törvényt gazdasági alapjának megteremtése nélkül, amelyet az államháztartási törvénynek kell biztosítania. Ebből következik, hogy az utóbbi törvény megvitatását, illetve jóváhagyását a helyi önkormányzati törvény elfogadásával egyidőben vagy azt megelőzően kell megtenni. Az államháztartási törvénynek több olyan eleme van, melynek hatályba léptetése az önkormányzati törvény elfogadása előtt a folyamatosság biztosítása érdekében lépcsőzetesen is megvalósítható. Ezt indokolja az új gazdasági szabályok elsajátítása, az önkormányzati tulajdon kialakításával kapcsolatos jogi, műszaki és nyilvántartási feladatok előkészítésének időszükségessége. A felsorolt elemek összetettsége és a gyakorlati megvalósításuk igényességére való tekintettel kérjük a lépcsőzetes megvalósítás lehetőségének mérlegelését. Tisztelt Országgyűlés! Egyértelmű, hogy a fentiek megvalósítása nemcsak Sopron lokális érdeke. Ezt tükrözi a felhívásunkhoz csatlakozó városok és községek sora. Ezért javasoljuk, hogy a törvény előkészítői biztosítsák a törvénytervezetek olyan készültségi fokát, amely lehetővé teszi a koncepció elkészítése és a jó értelemben vett érdemi, széleskörű társadalmi viták le-