Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4735 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4736 Engedjék meg, hogy én a dolgok másik oldaláról közelítsem meg a kérdést. Mitől kell félni, ami a büntetőeljárás eredményét veszélyezteti? Nekünk itt valamennyiünknek és az ország valamennyi lakójának egy dologtól valóban kell félni: ha a bűnüldöző szervek nem állnak a helyzet magaslatán és jelentős számú elkövetett bűncselekményt nem derítenek fel. Ha valamitől félni kell, az a felderítetlen bűncselekmények száma; és ezek — ezt Önöknek meg kell tudniuk — ijesztően emelkednek. Ez kifejezetten arra a szakmaihiányosságra vezethető vissza, ami a jelenlegi állapotokat jellemzi. Nem attól kell tehát félnünk, hogy a védő jelen van a tanúk meghallgatásánál. Higgyük el egyszer s mindenkorra; a védő nem akar rosszat, ő csak a dolgát teszi, törvényi kötelességét teljesíti, melyet a garanciális alapelvek biztosítanak neki. Ha nekünk félni kell valamitől, akkor attól kell félni, amikor még azt sem tudjuk, hogy ki a gyanúsított és ezeket az ügyeket nem derítik fel. Ez a szomorú dolog. És amikor döntenek, kérem szíveskedjenek ezt az apróságot is figyelembe venni. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Varga Lajos országos listán megválasztott képviselőtársunk. VARGA LAJOS: Pest megye 26-os választókerület. ELNÖK: Rosszul adta le a monitor. Tessék, Öné a szó. VARGA LAJOS: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Dr. Debreczeni József képviselőtársam megjegyzése késztetett arra, hogy szóljak. Azt mondta tudniillik, hogy alapvető kérdésekben ellentétes véleményünk lehet. Az itt jelenlévőknek és neki. Én úgy érzem, az alapvető kérdés az ország, a nép képviselete, olyan képviselete, hogy az ő érdekük ne szenvedjen csorbát. Ha ezt így fogjuk fel, akkor az én véleményem szerint nem lehet alapvető kérdésekben egyetlen egy ellenzéki képviselőnek sem és nekünk sem ellentétes véleményünk. (Taps.) Én ezzel a szándékkal jöttem ide és ezért kértem szót, hogy ezt elmondhassam. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most Király Zoltán Csongrád megye 5. választókerületének képviselője szól. KIRÁLY ZOLTÁN: Köszönöm Elnök Úr. Tisztelt Ház! Azért egyetlen mondatban hadd reflektáljak arra, ami itt elhangzott. Debreczeni Józsefek színrelépése úgy látszik mégiscsakúj színt hozott, hiszen elkezdünk más dologban is vitázni és már egymással szemben is, itt az ülésteremben. így igaz tehát. (Zaj.) Egy dolgot hadd mondjak el én is. Amit Ön mondott, az így szólt: alapvető az ország és a nép képviselete. Negyven éve halljuk ezt, talán most már ezt kéne csinálnunk! És jó hogy itt vannak Debreczeni Józsefek. Ami mondandómat illeti, három percben kívánom összefoglalni. Egyrészt teljesen egyetértek a Horváth Jenő által előterjesztett módosító javaslatokkal és az általa elmondott indoklást értem és elfogadom. Annál is inkább, mert valóban nem a védő jelenléte fogja késleltetni a nyomozást, ahogyan azt Tallóssy Frigyes is mondotta. A védő jelenléte biztosítékot ad ugyanis arra, hogy nem történnek meg olyan törvénytelenségek, amelyekről most egy példát hadd idézzek a választókerületemről, Szegedről, és amelyről egyébként két évvel ezelőtt a jogi bizottság ülésén is szóltam. Teljesen nyilvánvaló bűncselekmény gyanúsítottját egyszerűen úgy vitték el a munkahelyéről, úgy vitte el a rendőrség a munkahelyéről, hogy sem a munkahelye, sem a szülei nem tudták hogy hol van, négy napig senki nem tudott semmit a gyerekről. Hetvenkétórás fogvatartás után közölték vele először — szóban —, hogy ő a gyanúsított, és hogy neki jogai is vannak. De az édesanyja még négy nap után sem tudott róla semmit. És ráadásul nem is Szegedre vitték el, hanem egy másik városba, és természetesen szó sem lehetett arról, hogy ott védő egyáltalán jelen legyen. Mondom bűnös volt, kiderült. De ez az eljárás egy védő jelenlétében a kezdetektől fogva, meg nem történhetett volna. És ne felejtsük el, hogy ilyen alapon a továbbiakban is bármikor még mindig bármelyikünket elvihetik. Négy napra vagy négy hétre, ez majdnem mindegy. De akár 24 órára is. És ez az, ami nem fogadható el. És hadd mondjam el azt is, hogy mikor ezt a jogi bizottság ülésén fölvetettem 1987 júniusában, akkor elég cinikus választ kaptam a jelenlévő legfőbb ügyész helyettesétől, aki azt mondta erre, hogy ilyen szív fakasztó történetekkel százával tudnám szórakoztatni a tisztelt publikumot. Tessék megnézni a jegyzőkönyvet, így van benne szó szerint. Ez is jelzi azt, hogy a nyomozó hatóságok törvényességi felügyeletét ellátó ügyészi szervek hozzáállása milyen, hogy néz ki itt a törvényesség. Én ezért is tartanám fontosnak, hogy minél előbb életbe lépjen ez a törvényjavaslat, és ilyen módon, az ügyvédek a védők jelenlétében; és enélkül valóban ne lehessen senkinél megkezdeni a kihallgatást, amíg a jogaira nem figyelmeztetik, és míg alá nem írta mindazt, amiről egyébként teljesen joggal szólt Horváth Jenő. Ez az egyik dolog. A másik dolog pedig, amit magam is elfogadok, és egyetértek azzal az indítvánnyal, amit Debreczeni József tett. Igen, nemcsak jogi, törvényességi szempontból fontos, hanem politikai értelemben is, egy ilyen politikai szempontból kiélezett helyzetben, amelyben most vagyunk, s a következő hónapokban lesz elengedhetetlen, hogy minél előbb alkalmazhassuk és alkalmazzák is a nyomozó hatóságok és mindenki a törvényt. Maga a törvénytervezet úgy fogalmaz, miközben március 1-i hatályba léptetésről szól, hogy rendelkezését a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Nem tudom, számszerűségében mekkorát tesznek ki a folyamatban lévő ügyek. Arra hivatkozni, ha már egyébként alkalmazni kell, hogy ez szervezeti, anyagi és nem tudom milyen feltételek megteremtését igényli, elfogadható, de akkor ehhez adjon segítséget az Országgyűlés, hogy ezt minél előbb megtehesse, ezeket a feltételeket megteremthessék