Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4731 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4732 a nyomozati határidőket, amely nyomozati határidőkkel kapcsolatosan két évvel ezelőtt itt önök előtt szenvedtem vereséget, amikor önök is azt az álláspontot foglalták el, hogy a nyomozati határidőknek az ügyészi felügyelete nem szükséges, elég lesz a rendőrhatóság öntudata, mert be fogják a határidőket tartani. S im, két év után a korábban ezen elvek alapján kihagyott határidő-ellenőrzést most visszahozzuk. Akkor én a jogi bizottság ülésén azt mondtam, remélem, még e parlamenti ciklusban megérem azt, hogy ezt a téves intézkedésünket, e téves törvényalkotási részt meg fogjuk változtatni. Megértem. A mostani módosításomat nem szeretném ezzel kérni. Mert ennek a parlamenti ciklusnak már nincs annyi ideje, hogy megérjem. Ezért az a kérésem önökhöz, most fontolják meg és jó lelkiismerettel döntsenek a javaslataim fölött. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most szót adok dr. Debreczeni Józsefnek, Bács-Kiskun megye 3. számú választókerülete képviselőjének. DR. DEBRECZENI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Engedjék meg, hogy elöljáróban, mielőtt a napirendi ponthoz szólnék, egy rövid gondolatmenetet előadjak. Amint az már elhangzott, egy új korszak kezdődik itt azzal, hogy most négy ellenzéki képviselő bejutott a parlamentbe. (Zaj.) Szíves türelmüket kérem. Ez az ellenzékiség annyit jelent, hogy egy választáson az MSZMP programjával szembenálló programmal jutottunk ide be. Az itt ülő képviselők 75 százaléka tagja az MSZMP-nek, illetve mindenkiről elmondható, hogy a Hazafias Népfront programjával jutott ide, ami azt hiszem, gyakorlatilag az MSZMP programját jelentette 1985-ben. Tehát nyilvánvaló, hogy a most bejutott négy képviselő és a többi képviselő között bizonyos értelmű szembenállás kell hogy legyen alapvető kérdésekben politikai értelemben. Nyilvánvaló, hogy új hangokat jelent ez, új színt jelent, élesebb összeütközéseket fog jelenteni, mint amit eddig önök megszokhattak. Türelmüket kérem, és éppen ezért nagyon szeretném azt elmondani, hogy a mi megnyilatkozásaink — az én megnyilatkozásaim legalábbis — semmi szín alatt nem kívánnak az önök személye ellen irányulni, hanem kizárólag az esetleges politikai nézeteik ellen, felfogásuk ellen, és én nagyon remélem azt, s bízom abban, hogy politikai ellenfelek lehetünk itt, de személyes ellenségek semmiképpen. Éppen ezért ha bárkit személyében megsértenék akaratom ellenére, akkor ezért most bocsánatot kérek mindenkitől, és remélem, hogy a másik három képviselőtársam nevében is mondhatom ezt. Akkor engedjék meg, hogy a napirendi pontra vonatkozó javaslatomat előadjam. A büntetőeljárási törvény módosításához szeretnék először szólni. Amint az indoklás is megfogalmazza, a Polgári és Politikai Jogok Egységokmánya elveihez igazítja ez a módosító javaslat a büntető eljárást. Azt hiszem, hogy ennél többről is van szó. Az eljárás röviden a terhelt és a védő jogainak a kiterjesztését, illetve a nyomozó hatóságok jogainak a korlátozását tartalmazza. Úgy gondolom, hogy ez a módosítási javaslat a demokratikus átmenet elengedhetetlen része. Annak a demokratikus átmenetnek elengedhetetlen része, amelyiknek a megteremtése kedvéért mi most itt együtt vagyunk. Éppen ezért aggódom, mert a törvényjavaslatnak a hatálybalépésére vonatkozóan azt olvasom, hogy 1990. március l-jén léphet hatályba. Kovács Lászlóné képviselőtársam egyenesen azt javasolja, hogy ezt a hatályba-lépést toljuk el július 1-jéig, és Szűcs Gyula képviselő is valami hasonlót pendített meg, ha nem is konkrét javaslat formájában. Gondolják meg, hogy addig bőven le fog zajlani a köztársasági elnöknek a megválasztása, és ami ennél is fontosabb és súlyosabb, a parlamenti választások is le fognak zajlani. Egész egyszerűen képtelennek tartom azt a helyzetet, hogy ezek a választások, ahol az emberek szabadon kell, hogy az akaratukat kinyilvánítsák, egy olyan büntetőeljárási törvény fenyegetésének a súlya alatt, és légkörében bonyolódjanak le, amelyik kétség kívül akadályozhatja és veszélyeztetheti azt, hogy az emberek szabadon dönthessenek. Ennek nyilvánvalóan lélektani jelentősége van. Éppen ezért azt javaslom, hogy 1989 december l-jével lépjen hatályba. Ügyészekkel beszélve azt az értesülést szereztem, hogy az apparátusnak, a nyomozó hatóságoknak az átállásához két hónap elegendő és nem indokolt az a féléves hatályba lépés, ugyanakkor pedig mégegyszer megismétlem, hogy a politikai megfontolások, különösen a választás miatt rendkívül indokolt lenne, ha már hatályban lenne ez az új büntető eljárás. s Ami a Büntető Törvénykönyv módosítását illeti, itt a helyzet úgy vélem, még sokkal, de sokkal súlyosabb. Tegnap reggel kaptam kézhez egy módosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, amelyiknek az egyik pontja úgy gondolom, hogy rendkívüli veszélyeket tartalmaz. A Büntető Törvénykönyv módosítására ugyanis még fokozottabb mértékben érvényes az, amit a demokratikus átmenetről mondtam, hogy ennek ez elengedhetetlen feltétele. Itt az államellenes bűncselekményekről, az úgynevezett államellenes bűncselekményekről van szó, amelyek az elemi demokratikus szabadságjogok korlátozását jelentették ez idáig. Mondhatom azt, hogy az elfojtását: szólásszabadság, véleménynyilvánítás és így tovább. Úgy gondolom, hogy ezeknek a feloldása nélkül, ezeknek a megszüntetése nélkül, az átalakítása, a demokratikus átalakítása nélkül, amit tartalmaz ez a Büntető Törvénykönyv-módosítás, a jelenlegi helyzetben és a jelenlegi BTK érvényben lévő passzusai szerint az egész demokratikus ellenzék lecsukható, eljárás indítható ellene államellenes összeesküvés, izgatás és egyéb címeken. Ha Pozsgay Imre nem lenne képviselő, ellene is nyugodtan meg lehetne indítani ezt az eljárást. (Derültség.) Még egyszer mondom, az érvényben lévő, jelenleg a BTK-ban érvényben lévő jogszabályok alapján. Szeretném most idézni azt a módosító javaslatot, amely engem rendkívül nyugtalanít. Tudniillik az eredeti tervezet szerint ennek a hatályba lépése a kihirdetés napján megtörténne, ami azt jelenti, hogy az új, ilyen korlátozásokat már nem tartalmazó Büntető Törvénykönyv — hogy mondjam — garanciái közepette zajlódhatnának le ezek a választások.