Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4721 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4722 ELNÖK: Jó reggelt és jó munkát kívánok mindenkinek. Mai ülésnapunkat megnyitom. A Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításáról beterjesztett törvényjavaslatok vitájával folytatjuk munkánkat. Szóra következik Kovács Lászlóné, Budapest 7. választókerületében megválasztott képviselőtársunk. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Minden törvényjavaslat valamennyi tételes rendelkezésével egyetértek, azok elfogadását támogatom és javaslom. Teszem ezt azért, mert véleményem szerint a javaslatok törvényerőre emelésével valóban lépéseket teszünk a jogállamiság megteremtése, a demokratikus kibontakozás felé, miként ezt a javaslat indoklása is hangsúlyozza. Azonban engedjék meg, hogy aggályaimnak is hangot adjak, hangsúlyozva jobbító szándékot. Aggályaim vannak a büntetőeljárási törvény módosítása hatálybalépésének feltételeivel, körülményeinek megteremtésével kapcsolatosan. A miniszter úr nem vázolta pénzügyi kihatásait leendő döntésünknek, mindezt az előzetes letartóztatás szabályaival kapcsolatosan 3 szerv, a bíróság, az ügyészség és a rendőrség vonatkozásában. Az előzetes anyagból és az expozéból sem derül ki, hogy a Kormány milyen módon, milyen forrásokból, milyen intézkedések útján milyen határidővel készül az optimális feltételek megteremtésére. Információim szerint a törvény végrehajtásának pénzügyi kihatása meghaladja az egymilliárd forintot. Tisztelt Országgyűlés! 1986-ban a bíróságokról, ügyészségekről már hallottunk beszámolót, és ha jól emlékszem, a rendőri szervek munkájával is foglalkoztunk az elmúlt években. Ezekben a beszámolókban azt hallhattunk, hogy az érintett területen dolgozók helyzete sokszor kritikus, sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem biztosítottak. Nos, képviselőtársaim, elképzelhető, hogy a gazdaság, az életszínvonal romlásával ellentétben javult volna a bírói, ügyészi, vagy a rendőri munda feltétele? Ha viszont a jogállamiság megteremtése a cél, ezt nemcsak a törvényben, hanem a gyakorlati életben is bizotsítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor felelősen dönteni a javaslatok törvénybe iktatása mellett nem lehet. E megválaszoláshoz váró kérdéskörhöz csatlakozik konkrét módosító javaslatom is. A büntetőeljárás és a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvények hatályba lépésének idejét javaslom, 1990. július l-ben meghatározni. Teszem ezt azért, mert a javaslatok fontossága éppen az előkészítés és a végrehajtás alaposságát indokolja. A javaslat 29-es § (1) bekezdés hatályba lépéséig rendelkezésre álló rövid időtartam alatt legfeljebb a pénzügyi forrásokat és az ehhez kapcsolódó tárgyi feltételeket lehetne megteremteni. A személyi feltételeket nem, legfeljebb csak egyes elemeiben, márpedig ebben az esetben az utóbbiakat tartom a végrehajtás alapvető elemének. A bíróságok és ügyészségek létszámnövelését még ilyen rövid idő alatt talán elképzelhetőnek tartom, idézőjelben mondva, egyszerű adminisztratív ügyintézéssel, bírói, ügyészi kinevezésekkel; az egyetemekről kikerülő pályakezdőkkel a hiányzó létszámot fel lehet tölteni. Azonban azt elképzelhetetlennek tartom, hogy a rendőrség létszámát az elkövetkezendő rövid idő alatt megítélésem szerint mintegy 400—500 fővel növelni lehessen. Mert ha rendőreink az őrizeteseket kísérgetik a bíróságokra, akkor ki fogja a hagyományos rendőri feladatokat ellátni. Vagy kisebb bűncselekmények fölött szemet fog hunyni a rendőrség, hogy ne kelljen a bírósághoz vezető úton eltölteni az idejét? Tisztelt Képviselőtársaim! El kell kerülni még csak a lehetőségét is annak, hogy a törvényesség jelenlegi színvonala csökkenjen, a működési feltételek bármelyikének hiánya miatt. Véleményem szerint a tervezettnél hosszabb időt szükséges biztosítani a végrehajtásban szereplő mindhárom apparátusnak az előkészületekhez. Kérem a miniszter urat, hogy a válaszában tételesen tájékoztassa az Országgyűlést a pénzügyi kihatásokról, forrásoldalról, és arról, hogy a 3 szerv, a bíróság, ügyészség, rendőrség között ezt milyen elosztásban képzeleikel. Képviselőtársaimnak pedig felhívom a figyelmét erre a tájékoztatóra, s úgy döntsék el, hogy szavazanak erre a törvényre. Köszönöm figyelmüket. (Taps) ELNÖK: Most szót adok Kiss István, Bács-Kiskun megye 18. választókerülete képviselőjének. KISS ISTVÁN: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A technika ördöge megtréfál bennünket ma még. A jelenlegi hatályos Btk. 122. §. (1). bekezdése szerint a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartoznak a fegyveres erők tényleges állományú, valamint a fegyveres testületekhivatásos állományú tagjai, ami konkrétan azt jelenti, hogy a Néphadsereg, a határőrség állományán kívül a rendőrség, a büntetésvégrehajtás tagjai ügyében is a különböző katonai nyomozóhatóságok járnak el. Az ezt módosítani szándékozó új szabályozás szerint viszon a katonai büntetőeljárás hatálya alá csak a fegyveres erők, honvédség, határőrség tényleges állomnyú tagjai tartóznának. Egyetértek dr. Kereszti Csaba képviselőtársam tervezett módosítási indítványáról, hogy az Országgyűlés a katonai büntetőjog hatálya alól a rendőrség tagjait ne vonja ki. Véleményem szerint e tervezet alapját politikai elgondolás téves, szakmailag igen sok jogi és gyakorlati következménnyel nem számol, egyáltalán nem szolgálja a fegyveres erők és testületek fegyelmi erősítését. Önmagában ez az új jogi szabályozás jónéhány, s egyébként is előrelátható gyakorlat során felmerülő problémát nem fog megoldani. Sőt rendkívül negatív hatással lesz a fegyveres testületek, ezen belül is elsősorban a rendőrség állománya erkölcsi, fegyelmi helyzetét illetően. Ezek közül kiemelve néhányat: Áz egyértelmű, hogy mindazok a gondok, s problémák, amelyek a rendőrség tagjainak erkölcsi, fegyelmi helyzetét jellemezték, a jövőben is fennmaradnak, sőt a nyilvánosság előtérbe kerülésével fokozottabb társadalmi elvárás alá esnek. Teljesen tisztázatlan lenne a jövőre nézve azoknak a hatóságoknak a köre, amelyek a megmaradó ügyeket intéznék. Ésszerűtlennek és kivihetetlennek tartom, hogy mindezen ügyek vizsgálata polgári ügyészi és polgári bírói hatáskörbe kerülné-