Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-56
4673 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4674 az ezt jogszerűen követő, kiutazásról és útlevélről szóló törvényjavaslatot. Miért van nagy jelentősége a ki- és bevándorlási törvény jóváhagyásának? Ennek több indoka is van. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával áll összhangban, melyet mindannyiunk által ismerten hazánk is aláírt. Ennek betartását és gyakorlattá tételét jelenti e törvény jóváhagyása, mely minden demokratikus állam elismerését és ez által támogatását jelentheti számunkra. Másrészt jelenti annak lehetőségét, hogy az eddigi megkülönböztetés helyett kiegyezhessen és megbékélhessen a magyar a magyarral, kiegyezhessen és megbékélhessen a magyar a világ minden országával. Mit jelenthet még, hazánk területén élő állampolgárok számára, egy lehetőséget, olyan emberi szabadságjogot, amellyel bármely tisztességes magyar állampolgár élhet, vagyis nemcsak 90 napig tartózkodhat külföldön szabályosan, hanem bármeddig és bármikor hazatérhet, majd ismét külföldre mehet. Tehát semmiféle korlátozás nem köti, kivéve egy-két esetben. Kisebb korlátozó intézkedést tartalmaz ez a törvény, amelyet mindenütt a világ más országaiban is a haza, a nemzeti érdekek védelmében alkalmaznak. Itt a katonai szolgálat ideje alatti kiutazási korlátozásra és a titkos adatok birtokában lévő személyek kiutazási korlátozására gondolok. E kivételektől eltekintve tehát, mint korábban említettem, ez egy lehetőség, mellyel úgy kell élnünk nekünk, magyaroknak, mint elődeink tették, azaz, hogy Magyarország gyarapodjék e lehetőség által is. Elődeink ugyanis ezzel a lehetőséggel úgy éltek, hogy szakmai tudásuk gyarapítására használták a világjárás és a világlátás lehetőségét, majd tapasztalataikat hazahozva, azt itthon kamatoztatták, lévén akár mesterember, akár tudós az illető. Szólni kell arról is, hogy ehhez egyéb nemzeti érdekünk is fűződik. Hiszen e törvény jóváhagyása után több iparilag fejlett ország nyújt segítséget különböző módon gazdaságunk megújításához, amely a magyar nép jövője és boldogulása szempontjából egyáltalán nem közönbös számunkra. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A törvényjavaslatokat négy bizottság tárgyalta meg —, kulturális, a külügyi, az ifjúsági és sportbizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság. Módosító javaslat a ki- és bevándorlási törvény 1. §-ának (1) bekezdéséhez, 4. §-ának (1) bekezdés a) pontjához érkezett, a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat 6. § (1) bekezdéséhez, a 17. § (2) bekezdéséhez, továbbá a 18. § (1) bekezdéséhez, ennek a) pontjához és a 20. § (2) bekezdéséhez egy elírási hiba helyesbítésére. Ezeket képviselőtársaim megkapták írásban, tehát én ezeket fel nem olvasnám. A bizottságoknál leggyakrabban előforduló kérdések az illetékkel, a ki- és bevándorlók vagyonát érintő ügyekkel kapcsolatban merültek fel. Továbbá a külföldön élő magyar nemzetiségűek, de nem magyar állampolgárok Magyarországra településével kapcsolatban. A külföldre utazásról és útlevélről szóló törvénnyel kapcsolatban a legtöbb kérdés és javaslat a diplomataútlevélre jogosultak körének szélesítése, illetve ennek ellenkezőjére, annak szűkítésére vonatkozóan hangzott el. Végül is vita után a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a kormány által beterjesztett ki- és bevándorlásról szóló, valamint a külföldre utazásról és útlevélről szóló törvényjavaslatot egyhangúlag támogatta. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat 2. §-ában lévő a) és b) változat, valamint a 20. §-ban lévő a) és b) változat közül mindkét esetben az a) változat meÚett foglalt állást a bizottság. Összegezve; azzal ajánlom a tisztelt Háznak elfogadásra a két törvényjavaslatot a bizottság nevében, hogy ezzel eleget teszünk a nemzetközi egyezségokmányban vállalt kötelezettségünknek, másrészt olyan emberi szabadságjogot biztosítunk állampolgáraink számára, amely az előbbi esetben nemzetközi elismerést és támogatást jelent számunkra, a második esetben saját népünk jogos igényét teljesítjük, tehát kül- és belhoni téren is hazánk — benne a magyar nép — javát szolgáljuk. — Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Balogh György előadói beszédét a bizottság részéről. Most ebédszünetet tartunk. A vitát az ebéd után folytatjuk. 14.15-kor folytatjuk a munkát. (Szünet után elnök: dr. Fodor István — 14.18) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat, valamint a külföldre utazásról és útlevélről szóló törvényjavaslat vitájával folytatjuk munkánkat. A törvényjavaslathoz módosító javaslatot sem a bizottság, sem a képviselők nem nyújtottak be. Ezért az előterjesztővel egyetértésben javasolom, hogy az általános és a részletes vitát együtt folytassuk le. Kérem képviselőtársaimat, hogy a megfelelő gomb megnyomásával arra adjanak választ: egyetértenek-e azzal, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassuk le. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom: az Országgyűlés 269 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytatja le. Bejelentem, hogy a napirendhez 5 képviselőtársam jelentkezett felszólalásra. A vitában elsőként dr. Nagy Gyula országos listán megválasztott képviselőtársunk kap szót. DR. NAGY GYULA: Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim! Örömmel köszöntöm a beterjesztett két törvényjavaslatot. Velük valóban fontos lépést teszünk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1945) és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976) jogalkotásunkban való érvényesítése felé. A külső „vasfüggöny" bontása után ezekkel a törvényjavaslatokkal folytatjuk azoknak a jogi válaszfalaknak a lebontását, amelyek minket az igazi demokráciától, az emberi jogok teljes megvalósításától még elválasztanak. Ez a ,,jogi vasfüggöny-bontás" természetesen még hosszú folyamat. Sok más törvényt kell megalkotnunk és érvényesítenünk is a valóságban. Csak egyet említek közülük: a teljes lelkiismereti és vallásszabadság törvényét. Hozzászólásom megfordítja a megszokott sorrendet. Először néhány fontosabb részletkérdésre akarok ki-