Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4665 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4666 Tisztelt Országgyűlés! Végül bejelentem, hogy ezen ülésszak első, szeptemberi fele várhatóan négy napig tart, de hajói dolgozunk, esetleg három nap alatt is befejezhetjük a munkát. Kérem szépen, most Király Zoltán következik, aki szót kért. Átadom a szót Király Zoltán képviselőtársunknak. KIRÁLY ZOLTÁN: Köszönöm, elnök úr! Tisztelt Ház! Miután most már van elfogadott napirendi pontoknak egy egész sora erre az ülésszakra, úgy érzem, van jogom és okom bejelenteni egy új csoport megalakulását a parlamentben. Azért mondom, hogy most célszerű, mert bár jónéhány csoport alakult már a parlamentben, ezek egy célra egy érdekképviseletre szerveződött csoportok. Az a csoport, amelyről most röviden szólni kívánok, ez a parlamenti struktúrába illeszkedő, a parlamentarizmusnak megfelelő, annak hagyományait folytatni kívánó csoportosulás. Vagyis bejelentem, hogy megalakítottuk — az ügyrend, a Házszabályok alapján s annak figyelembevételével is — az ellenzéki demokraták parlamenti csoportját. A csoport a Magyar Demokrata Fórum tagjaiként az 1989-es, idei időközi választásokon mandátumot nyert képviselőkből, valamint független országgyűlési képviselőkből tevődik össze. Néhány kitételt szeretnénk munkánkról, annak célirányosságáról említeni; milyen módon, a Házszabályok mellett milyen kívánalmak szerint kívánunk színre lépni és működni. Mindenekelőtt: nem kirázólagos pártfrakcióként, hanem parlamenti csoportként tevékenykedik amelynek tagjai a Magyar Demokrata Fórum politikai törekvései és a választókerületi érdekképviseleten túl a megszerveződött politikai ellenzék szellemiségét kívánják megjeleníteni a parlamentben. Természetesen a törvények és törvénymódosítások kezdeményezésével is élni kívánunk, amikor erre módunk, lehetőségünk kínálkozik, ugyanakkor a parlamenti jogosítványokon túlmenően, — mint interpelláció, kérdés, nyilatkozatok, állásfoglalások közreadásával is a kormányzati ellenőrző munkát szeretnénk még karakterisztikusabbá tenni. Az ellenzéki demokrata csoport — mint említettem — parlamenti csoport, éppen ezért nagyra tartja a független képviselőcsoport létét, és felajánlja, hogy bizonyos kérdésekben, közös vita és egyetértés alapján, kész azonos álláspontot képviselni a vitában és azonos módon szavazni. Ugyanezt az alapállást kérjük a független képviselők csoportjától is. Azt is bejelentem, hogy a csoportot az alapító nyilatkozatot aláíró képviselők alkotják. Nem kívánjuk bővíteni azon egyszerű oknál fogva, mert úgy gondolom, a következő hónapokra, tehát a következő parlamenti választásig már túl rövid az idő, s ugyanakkor a függetlenek csoportjával való együttműködés lehetőséget teremt egy szélesebb körű fellépésre, nagyobb hatékonyságra. A többi, amit hozzátennék, végül is technikai jellegű, ezek voltak a lényegi elvi jelentőségű elemei a csoport működésének. Szeretnénk, ha kapnánk az országgyűlésben csoportként is helyet, szobát, technikai feltételeket, amelynek minimuma már 1989-ben az írógép, a telefon és szeretnénk azt a lehetőséget is kérni a parlamenttől — most nyilván nem, mert ez megoldhatatlan technikailag — átprogramozni a gépet, hogy az ellenzéki csoport egy tömbben, egy szektorban úgy ülhessen együtt, éppen ezért, hogy menet közben is vitázhassunk egymással, vagy egyeztethessünk álláspontot vitás kérdésekben. Az aláíró képviselők, a csoport tagjai: Bánffy György (Budapest), dr. Debreczeni József (BácsKiskun megye), dr. Marx Gyula (Zala megyéből), dr. Raftay Ernő (Csongrád megye), Roszik Gábor (Pest megye), Zsigmond Attila (Budapest) és jómagam. Elnök Úr! Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm Király Zoltán képviselőtársunk bejelentését és tájékoztatóját. Kérem, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul a bejelentést és a tájékoztatást. Ami az Országgyűlés irodáját illeti, megkapja a feladatokat, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsa a csoport munkájához. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezek után az első és második napirendi pontunk a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és útlevélről szóló törvényjavaslatok tárgyalása következik. Az előterjesztő belügyminiszter az eredeti törvényjavaslatokhoz képest kisebb módosításokat indítványoz. Ezeket az ülés előtt kiosztottuk a képviselőknek. Kérem a vita és a döntés során képviselőtársaim ezt vegyék figyelembe. Mivel e két törvényjavaslat tartalmilag összefügg egymással, és az előterjesztő is azonos, vele egyetértésben — mármint dr. Horváth István belügyminiszterrel egyetértésben — javaslom, hogy a törvényjavaslatokat együttesen tárgyalja az Országgyűlés. De ezt meg kell szavaznunk. Aki egyetért ezzel, illetve nem, szavazzon. (Megtörténik.) Megállapítom: az Országgyűlés 315 igen szavazattal, két tartózkodással egyetért az együttes tárgyalással. Ezek után dr. Horváth István belügyminisztert illeti a szó. Átadom a szót. DR. HORVÁTH ISTVÁN belügyminiszter: A kormány megbízásából a tisztelt Országgyűlés elé terjesztem a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatokat. A két javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának, valamint a polgári és politikai jogok nemzetközi egezségokmányának elfogadásával járó kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyünk. Mindez teljes mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó megmásíthatatlan törekvéseinkkel. A külvilág felé való politikai és gazdasági nyitottságunk eszméjének az felel meg, ha az egyént nem korlátozzuk mesterkélt akadályokkal abban, hogy szabad belátása szerint válassza meg azt az országot és népet, amelynek körében élni kíván. Ezért a törvényelőkészítő munkálatok során törekvéseink kezdettől fogva arra irányultak, hogy mind a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeinket, mind az állampolgárok igényeit messzemenően figyelembe vevő szabályok kerüljenek megalkotásra.