Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

4017 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4018 vény hatálybalépésének időpontja is július l-e, tehát ehhez képest nem sok késés; én azt hiszem, hogy egykét hónap nem jelenthet fennakadást. így tehát indítványozom, hogy az ügyrend 40. §-ának 4. szakasza értelmében az országgyűlés a törvényjavaslatot utasítsa el, illetőleg átdolgozásra utalja vissza az előterjesztőnek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kérek mikrofont dr. Ballá Éva budapesti képviselőtársunknak. DR. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Országgyűlés! Rövid időre kérem türelmüket. Szót kellett kérnem, mert a miniszteri expozé nem oszlatta el kétségeimet, a vita pedig fokozta aggályaimat az állami vállalatok átalakulásával kapcsolatban. Nem vált világossá, hogy mi biztosítja, hogy a jelenlegi vállalatvezetők a lehető leghatékonyabban adják el az állami tulajdont. Nem valóságos tulajdonosok és nem egészséges tulajdonosi érdekeltség jelenik meg. A jelenlegi vállalatvezetők kezében összpontosul a tulajdonosi jog anélkül, hogy tulajdonosi kockázatuk lenne, hogy bármilyen vesztenivalójuk lenne. Elősegítheti a nem kívánatos személyi összefonódásokat, amely napjainkban is bénítja a gazdaságot, morális légkörünket, s ütközik a társadalom igazságérzetével. Erre csak egy példát hoznék. A vállalatvezetőknek miért lenne érdeke, hogy olyan tőkésnek adja el a vagyonrészt, aki működő tőkét hoz be, ugyan, de fenyeget az a veszély, hogy első dolga lenne az alkalmatlan vezetőt elmozdítani. Viszont lehetősége van, hogy olyan tulajdonosokat keressen, akik az igazgatótanácsban nem veszélyeztetik a pozícióját. Ilyenek lehetnek például a meghitelezett ideiglenes részvényesek. Mivel a politikai életben a politikai vezetők körében megindult a személycsere folyamata, addig a gazdasági életben, a kulcspozícióban levő gazdasági vezetők körében rotáció országosan nem tapasztalható, ha leszámítjuk a nyugdíjazás, a haláleset, vagy a büntetőeljárás miatt cserélődő vezetőket. Ha nem történik időben a gazdasági vezetők körében egy kívánatos személycsere, akkor a kontraszelekció alapján kiválasztódott vezetők továbbra is hatalmat élveznek, és ne reménykedjünk semmiféle gazdasági fellendülésben. Az az aggályom, hogy a törvény által ezen vezetők pozíciója konzerválódik, ugyanakkor az ellenőrzés kisebb lesz. És hadd említsem meg, amit a miniszter úr mondott, egy korábbi javaslatomat. A vezetők belső társadalmi, dolgozói kontrollját csökkentő törekvés érvényesült akkor is véleményem szerint, amikor a Munka Törvénykönyve módosításánál tett javaslatomat az Igazságügyi Minisztérium elutasította. Nem tudom, hogy képviselőtársaim emlékeznek-e rá, akkor azt javasoltam, hogy a 30 személynél több főfoglalkozású dolgozót alkalmazó gazdasági társaságoknál ne szűnjenek meg egyik napról a másikra a dolgozók részvételi jgoai, amit korábban a vállalatnál élveztek. Ugyanis a részvételi jog nem olyan beleszólás a vezetésbe, amely megköti a vállalatvezetők kezét, hanem csupán információszerzési, véleményezési jog, amelyik egy belső ellenőrzést jelent, egy nyilvánosságot jelent. Ezt Nyugaton maguk a vállalatvezetők is igénylik, hiszen a dolgozók azonosulása a vállalat érdekeivel hosszú távon biztos, hogy a jobb munkájukkal megtérül. Ezzel egyetértett az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal vezetője, és expozéjában ő maga javasolta az Országgyűlésnek elfogadásra. Azonban a szünetben az igazságügy miniszter úr kompromisszumot ajánlott, hogy tegyek le az indítványomról, azzal, hogy majd ezt az átalakulási törvény fogja rendezni. Erről egy határozatot hozott az Országgyűlés, amit képviselőtársaim elfogadtak. Ezt felolvasnám. „Az expozéban javaslat hangzott el a 30 személynél több főfoglalkozású dolgozót alkalmazó gazdasági társaságok esetében a vezetésben való részvétel szabályainak kiterjesztésére. Az előterjesztő az igazságügyminiszterrel és a javaslatot indítványozó képviselővel egyetértésre jutott abban, hogy a kérdést nem a Munka Törvénykönyve módosításánál, hanem az átalakulási törvénynél kell rendezni." Az átalakulási törvény nem rendezi. Véleményem szerint nem is oda való, hanem a Munka Törvénykönyvbe, viszont szerintem nem várható meg az új Munka Törvénykönyve ezzel, hanem ezt korábban kell rendezni. Visszatérve: az átalakulási törvényben a veszélyt abban látom, hogy ez egy beláthatatlan folyamatot indít meg és úgy rögzíti a mai vezető rétegnek a pozícióját, hogy ez akadálya lehet egy valódi tulajdonreformnak az állami vállalatoknál. A hatalom mai birtokosai között most eluralkodott egy törvényalkotási pánik, amely sokszor koncepció nélkül, szeleteiben, beláthatatlanul tálalja elénk a jogszabályok tömegét. Én kérem képviselőtársaimat, hogy próbáljunk meg úrrá lenni a helyzeten. Arra is figyelmeztetnék, hogy a törvénynek ezen paragrafusainál az állami vállalatok átalakulásáról rendelkezőknél nincsen társadalmi konszenzus. A pénzügyi-közgazdasági szakértők jelentős része ellenzi, az MSZMP reformkörei a szegedi tanácskozáson kinyilvánították, hogy elfogadhatatlan, ugyanígy az ellenzék egy jelentős része, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum és úgy hallottam, hogy a szakszervezetek is aggályaikat kezdik kifejezni. A társadalmi konszenzus nélküli döntések fölött pedig úgy érzem eljárt az idő. Ezért én azt a javaslatot tudnám képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlani, hogy mivel a törvény többi része valóban szükséges és pozitív, előremutató, ezért csak a harmadik fejezet, amit Zsideiné képviselőtársunk is javasolt, maradjon ki azzal, hogy az állami vállalatok átalakulásáról külön törvény rendelkezik. Nem fogja ez megbontani a törvény, a szabályozás egységét, hiszen az egyesülési jognál sem bontotta meg a szabályozás egységét, hogy a pártokról külön törvény rendelkezik. Köszönöm szépen türelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vállalati törvény módosításához felszólalásra jelentkező képvise-