Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4567 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4568 Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert a törvényjavaslat előterjesztőjét illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A büntetőjog nem ritkán kerül olyan helyzetbe, hogy más jogi szabályozások következményeit kell levonnia, illetőleg a társadalomban bekövetkezett változásokat kell büntetőjogilag is honorálnia. Most ilyen helyzetben vagyunk, és az Országgyűlésnek az a feladata, hogy azokat a következtetéseket, amelyek a már elfogadott honvédelmi törvényből, illetőleg az ország gazdasági rendjének átalakulásából adódnak és büntetőjogi szabályozást kívánnak megvitassa, értékelje és javaslatunk szerint elfogadja. Mik ezek a következmények? A honvédelmi törvény módosításból adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálati kötelezettség büntetőjogi biztosítása. Szeretném felhívni a figyelmet a tegnapi és a tegnap előtti vita tanulságai alapján arra, hogy ezzel a polgári szolgálatot teljesítőket nem éri „további", most már büntetőjogi hátrány — a megfogalmazás nem egészen pontos, mert magával a jogszabállyal sem éri őket természetesen hátrány —, de nem is kerülnek büntetőjogilag kedvezőbb helyzetbe, minta fegyveres vagy fegyvertelen katonai szolgálatot teljesítők. Történt utalás arra a vitában, hogy mi biztosítja a polgári szolgálat ellátását? Az biztosítja, hogy ugyanúgy, mint a katonai szolgálat ellátását, ezt a kötelezettséget büntetőjogi szabály védi. Az a szabály, amelyet előterjesztettünk, s amely büntetni rendel minden arra kötelezettet, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ebben a szolgálatteljesítésben megakadályoznak, pontosan ennek a kötelezettségnek ellátását biztosítja. Ezt a gondolatot fogalmazzuk meg a benyújtott törvényjavaslatban, természetesen a jogászi szóhasználatnak megfelelően a most elmondottaknál sokkal pontosabban. Ez a szabály — természetesen büntetést jelent azok számára akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben semmifajta lelkiismereti kifogás már nem fogadható el, hiszen nem tudok elképzelni olyan indokot, ami valakit attól tartson viszsza, hogy az országot, a hazáját polgári kötelezettsége alapján szolgálja, ezért nincs is arra mód — ahogyan itt ugyancsak felmerült a vitában —, hogy büntetőjogi szankciót ne fűzzünk az ilyen szolgálatot megtagadók vagy nem teljesítők számára. Ez az első problémakör, amit röviden szerettem volna jelezni. A második az, hogy természetesen büntetőjogilag is értékelni kell azt, hogy e szolgálat lehetősége megnyílt, így méltánytalan hátrány érhetné azokat, akik korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi hátrányban részesülnek, vagy ilyennel fenyegettek még napjainkban is. Ezért szól a törvény arról, hogy azokat, akik korábbi büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőbírósági eljárás alapján elítéltek maga a törvény mentesíti a büntetés és az ehhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Rendelkezik továbbá arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesül mindenki akit korábban már elítéltek katonai szolgálat megtagadása miatt, de büntetését még nem hajtották végre, s aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát már nem hajtják végre, törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban, az imént említett bűncselekmény miatt, de ez a büntetőeljárás korábbi törvényi rendelkezés folytán e törvény hatályba léptetéséig felfüggesztést nyert. Nem kerül tehát senki olyan hátrányba, amely méltánytalanul sújtaná az új törvény életbeléptetése folytán a kialakult viszonyokhoz képest. A második beterjesztett büntetőjogi rendelkezés elsősorban a gazdasági helyzetből következik, minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében, bizonyos gazdasági káros hátrányok folytán — eddig is és ezután is — egyre több ember kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája. Ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban vagy a szabálysértés körében eddig fennállottak, ugyancsak törölni kell. Ezt egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta, éspedig nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink is megkívánják, így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető Törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértés köréből való törlésére. Megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény itt is tartalmaz, amely a már kiszabott, de végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált. Végezetül még egy problémát szeretnék említeni. Az elnök-asszony iménti bejelentése, miszerint a honvédelmi törvény, s vele együtt terveink szerint ez a büntetőjogi törvénymódosítás július 1-vel lépne hatályba, kiegészítést igényel. Eredetileg valóban így indítványoztuk a vita elhúzódása folytán azonban megváltozott a helyzet. Ne feledjük, hogy ezt a két jogszabályt ma fogadja el az Országgyűlés, és holnapra már hatályba kellene léptetni. A hatályba léptetésnek azonban van még egy kelléke, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. A kihirdetés technikailag holnapra — információim szerint — már nem oldható meg, így azt kérem, hogy a parlament mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy kihirdetés napján lép hatályba. A kihirdetés leggyorsabb módozatáról természetesen gondoskodni kell. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Dr. Tallóssy Frigyes képviselőtársunkat, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen Tisztelt Képviselőtársak! A Minisztertanács a helyzetemet rendkívüli módon megkönnyítette. Az államellenes bűncselekményekre vonatkozó tör-