Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4469 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4470 ELNÖK: Ancsin Károly Békés megye 4. számú vá­lasztókerületében megválasztott képviselőtársunk szó­lal fel. ANCSIN KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A honvé­delemről szóló 1976. évi I. sz. törvény immár 13 éve tölti be szerepét, határozza meg a honvédelmi irányítás rend­szerét, a népgazdaságra háruló honvédelmi kötelezett­séget, a fegyveres erők és testületek alapvető feladatait és az állampolgárok honvédelemmel kapcsolatos kötel­meit. A törvény elfogadása óta bekövetkezett változá­sok, különösen a társadalmi életünk demokratizálódá­sával együtt járó jogi meghatározottságra való igény miatt, véleményem szerint szükségesek a javaslatban szereplő változások és kiegészítések. A módosításból egyértelműen kiderül, hogy a törvény biztosítani kívánja a harckötelesek számára a választási lehetőséget, a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat között. De ren­dezni akarja a külföldre távozás szabadabb lehetőségeit is. Alapvetően három szolgálati forma gyakorlatának és időtartamán van a hangsúly és ehhez olyan törvényt kell alkotni, hogy a társadalmi igazazságosság érvényesül­jön, ugyanakkor ne legyen vonzóbb forma a másiknál, a fiatalokban alakuljon ki a haza fegyveres védelmére való kézség. Pár évvel ezelőtt még én is gyakorló katona voltam, fegyveresen 24 hónapot, igaz vonzóbb alakulatnál, mint repülőgépszerelő és van összehasonlítási alapom a pol­gári szolgálattal szemben. Hadd hívjam fel a figyelmét a tisztelt Parlamentnek, hogy ma mit ad a fegyveresen szolgáló fiataloknak a honvédelem? A számos szak­mai ismeretek mellett olyan erkölcsi felkészülést, amelyneka jövőben is nagy hasznát vehetik. Deemögött kemény, naphosszat eltöltő kiképzések, felkészülések mögött sok verejték húzódik. Ha megvizsgáljuk az élet­és munkakörülményeiket, vagy akár az érdekvédelmét e fiataloknak, teljesen más képet kapunk az alternatív megoldásokkal szemben. A kiképzés 18 hónap. A javas­lat szerint is a katonák számára semmihez nem hasonlít­ható fizikai és pszichikai megterhelést jelent. A kikép­zés során sajátítják el a fegyvernem hovatartozástól függően feladatukat és az általuk elsajátított tudással töl­tik be beosztásukat. E kereten belül meg kell ismerkedni a harci tevékenységgel és szert kell tenni olyan fizikai és pszichikai állóképességre, amely alkalmassá teszi a fel­adat végrehajtására. A parancsnak való feltétlen enge­delmesség, amely szerint a katonának pontosan végre kell hajtani a számára megállapított feladatot. Ez ma­gyarázza, annak a katona alá van rendelve az elöljárójának és minden szolgálati feladatot ellentmon­dás nélkül, készségesen és kellő időben, maradéktala­nul teljesíteni kell úgy, hogy a parancs megtagadásáért nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartozik. Ez is óriási belső önfegyelmet követel, hisz fi­gyelembe vesszük, hogy ezek a fiatalok 18—23 évesek és korábbi életvitelük eltér ettől. Életkörülményeikhez szorosanhozzátartozik a szervezettség és az ébren töltött idő legteljesebb kihasználása. Ideje az ébresztőtől a ta­karodóig tart, amiben szigorú katonai szabályok hatá­rozzák meg napirendjét. Sőt, még a kiképzésen túl is el­őírások osztják be, családi és baráti környezetétől kimaradt, korábbi, számára örömet okozó kedvelt fog­lalatosságait, vagy egyáltalán nem, vagy csak a katonai szolgálattal együttjáró új életmód korlátai közé szorítva tudja gyakorolni. A kijelölt tartózkodási helyét csak en­gedéllyel hagyhatja el és saját kívánságait, szándékait szinte minden esetben alá kell rendelni az előljáró aka­ratának. Ezekhez a körülményekhez nehezen igazodó fiata­lember, aki a szolgálat megkezdése előtt fejezte be tanul­mányait , s a felnőtt társadalom fegyelmezett magatartás­hoz még nem szokott hozzá. Az alkalmazkodást terheli a szolgálat felelőssége, újabb próbatétel mind fizikai, mind pszichikai tekintetben. Kedvezményekről néhány gondolatot. E szűk érte­lemben vett juttatás is szükséges ahhoz, hogy figyelmü­ket a szolgálat teljesítésére tudják fordítani. Elhelyezé­sükről, ruházatukról, élelmezésükről, egészségügyről, apénzilletményükről, stb., ahadsereg gondoskodik. Az eltartásra szoruló hozzátartozók megélhetését pedig a családi segély és egyéb társadalmi ellátás teszi lehetővé. A katonák eltávozásban és szabadságban is részesülhet­nek, úgy, hogy esetenként térítésmentesen utazhatnak és látogathatják családjukat. Ezeknek a kedvezmények­nek a mértéke azonban feladataik teljesítésétől és maga­tartásuktól függ. A szoros értelemben vett ellátásukra vonatkozó juttatások kivételével a magatartási szabályo­kat megszegő katonáktól parancsnokaik a kedvezmé­nyeket megvonhatják. Tisztelt Ház! Engedjenek meg néhány gondolatot a polgári szolgálatról. Az Országgyűlés ez év januárjában módosította az alkotány 70. §-ának (2). bekezdését. Eszerint az állampolgárik az általános honvdelmi kö­telezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg a tör­vényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgá­latot teljesítenek. Az Igazságügyi Minisztérium, az ABMH apró részle­tekben kidolgozta és szabályozta a polgári szolgálat egy­es tételeit, s talán túlságosan aprólékos kidolgozás mint érdekvédelem, ha figyelembe veszem a sorkatonai szol­gálat kötelmeit, a szinkron messzemenően eltér. A törvénymódosítás 38. §-a két alternatívát jelöl meg. A B variációnál a szolgálati időtartam 36 hónap lenne, és a honvédelmi bizottság is emellett foglalt állást. Véle­ményem szerint is a 30hónap elfogadható időtartam, ha figyelembe veszem a 18 hónap sorkatonai szolgálattal szemben. Sokan mondják, hogy bizonyos társadalmi ré­tegeknél nagy vonzerőt jelent a fegyveres szolgálattal szemben. Ha számszakilag és órában hasonlítom össze a két szolgálatot, idejét, elgondolkodtató eredményt ka­pok. Egy sorkatona megközelítően télen 12500 órát tölt a laktanyában, illetve készenlétben, á polgári szogálat pedig 7200 órát teljesít. Azt hiszem, a számok önmagu­kért beszélnek. A törvénytervezet meghatározza és kijelöli a szolgálat helyét is, és elsősorban a szociális és egészségügyi pá­lyát célozza. Jó lett volna, ha ezt a kört bővítettnek vélné úgy, hogy az elvégzendő munka fizikai legyen, a kijelölt munkahely ne a hadköteles lakóhelyén, a bérezés ne le­hessen több a rendfokozat nélküli katona illetményénél. A kedvezményekre gondolok itt a szabadság, jutalom, egyebek kérdésében, a sorállományúakkal legyenek azonosok. Ha ezeket a szempontokat figyelembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom