Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-53
4469 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4470 ELNÖK: Ancsin Károly Békés megye 4. számú választókerületében megválasztott képviselőtársunk szólal fel. ANCSIN KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A honvédelemről szóló 1976. évi I. sz. törvény immár 13 éve tölti be szerepét, határozza meg a honvédelmi irányítás rendszerét, a népgazdaságra háruló honvédelmi kötelezettséget, a fegyveres erők és testületek alapvető feladatait és az állampolgárok honvédelemmel kapcsolatos kötelmeit. A törvény elfogadása óta bekövetkezett változások, különösen a társadalmi életünk demokratizálódásával együtt járó jogi meghatározottságra való igény miatt, véleményem szerint szükségesek a javaslatban szereplő változások és kiegészítések. A módosításból egyértelműen kiderül, hogy a törvény biztosítani kívánja a harckötelesek számára a választási lehetőséget, a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat, valamint a polgári szolgálat között. De rendezni akarja a külföldre távozás szabadabb lehetőségeit is. Alapvetően három szolgálati forma gyakorlatának és időtartamán van a hangsúly és ehhez olyan törvényt kell alkotni, hogy a társadalmi igazazságosság érvényesüljön, ugyanakkor ne legyen vonzóbb forma a másiknál, a fiatalokban alakuljon ki a haza fegyveres védelmére való kézség. Pár évvel ezelőtt még én is gyakorló katona voltam, fegyveresen 24 hónapot, igaz vonzóbb alakulatnál, mint repülőgépszerelő és van összehasonlítási alapom a polgári szolgálattal szemben. Hadd hívjam fel a figyelmét a tisztelt Parlamentnek, hogy ma mit ad a fegyveresen szolgáló fiataloknak a honvédelem? A számos szakmai ismeretek mellett olyan erkölcsi felkészülést, amelyneka jövőben is nagy hasznát vehetik. Deemögött kemény, naphosszat eltöltő kiképzések, felkészülések mögött sok verejték húzódik. Ha megvizsgáljuk az életés munkakörülményeiket, vagy akár az érdekvédelmét e fiataloknak, teljesen más képet kapunk az alternatív megoldásokkal szemben. A kiképzés 18 hónap. A javaslat szerint is a katonák számára semmihez nem hasonlítható fizikai és pszichikai megterhelést jelent. A kiképzés során sajátítják el a fegyvernem hovatartozástól függően feladatukat és az általuk elsajátított tudással töltik be beosztásukat. E kereten belül meg kell ismerkedni a harci tevékenységgel és szert kell tenni olyan fizikai és pszichikai állóképességre, amely alkalmassá teszi a feladat végrehajtására. A parancsnak való feltétlen engedelmesség, amely szerint a katonának pontosan végre kell hajtani a számára megállapított feladatot. Ez magyarázza, annak a katona alá van rendelve az elöljárójának és minden szolgálati feladatot ellentmondás nélkül, készségesen és kellő időben, maradéktalanul teljesíteni kell úgy, hogy a parancs megtagadásáért nemcsak fegyelmi, hanem büntetőjogi felelősséggel is tartozik. Ez is óriási belső önfegyelmet követel, hisz figyelembe vesszük, hogy ezek a fiatalok 18—23 évesek és korábbi életvitelük eltér ettől. Életkörülményeikhez szorosanhozzátartozik a szervezettség és az ébren töltött idő legteljesebb kihasználása. Ideje az ébresztőtől a takarodóig tart, amiben szigorú katonai szabályok határozzák meg napirendjét. Sőt, még a kiképzésen túl is előírások osztják be, családi és baráti környezetétől kimaradt, korábbi, számára örömet okozó kedvelt foglalatosságait, vagy egyáltalán nem, vagy csak a katonai szolgálattal együttjáró új életmód korlátai közé szorítva tudja gyakorolni. A kijelölt tartózkodási helyét csak engedéllyel hagyhatja el és saját kívánságait, szándékait szinte minden esetben alá kell rendelni az előljáró akaratának. Ezekhez a körülményekhez nehezen igazodó fiatalember, aki a szolgálat megkezdése előtt fejezte be tanulmányait , s a felnőtt társadalom fegyelmezett magatartáshoz még nem szokott hozzá. Az alkalmazkodást terheli a szolgálat felelőssége, újabb próbatétel mind fizikai, mind pszichikai tekintetben. Kedvezményekről néhány gondolatot. E szűk értelemben vett juttatás is szükséges ahhoz, hogy figyelmüket a szolgálat teljesítésére tudják fordítani. Elhelyezésükről, ruházatukról, élelmezésükről, egészségügyről, apénzilletményükről, stb., ahadsereg gondoskodik. Az eltartásra szoruló hozzátartozók megélhetését pedig a családi segély és egyéb társadalmi ellátás teszi lehetővé. A katonák eltávozásban és szabadságban is részesülhetnek, úgy, hogy esetenként térítésmentesen utazhatnak és látogathatják családjukat. Ezeknek a kedvezményeknek a mértéke azonban feladataik teljesítésétől és magatartásuktól függ. A szoros értelemben vett ellátásukra vonatkozó juttatások kivételével a magatartási szabályokat megszegő katonáktól parancsnokaik a kedvezményeket megvonhatják. Tisztelt Ház! Engedjenek meg néhány gondolatot a polgári szolgálatról. Az Országgyűlés ez év januárjában módosította az alkotány 70. §-ának (2). bekezdését. Eszerint az állampolgárik az általános honvdelmi kötelezettség alapján katonai szolgálatot, illetőleg a törvényben meghatározott feltételek szerint polgári szolgálatot teljesítenek. Az Igazságügyi Minisztérium, az ABMH apró részletekben kidolgozta és szabályozta a polgári szolgálat egyes tételeit, s talán túlságosan aprólékos kidolgozás mint érdekvédelem, ha figyelembe veszem a sorkatonai szolgálat kötelmeit, a szinkron messzemenően eltér. A törvénymódosítás 38. §-a két alternatívát jelöl meg. A B variációnál a szolgálati időtartam 36 hónap lenne, és a honvédelmi bizottság is emellett foglalt állást. Véleményem szerint is a 30hónap elfogadható időtartam, ha figyelembe veszem a 18 hónap sorkatonai szolgálattal szemben. Sokan mondják, hogy bizonyos társadalmi rétegeknél nagy vonzerőt jelent a fegyveres szolgálattal szemben. Ha számszakilag és órában hasonlítom össze a két szolgálatot, idejét, elgondolkodtató eredményt kapok. Egy sorkatona megközelítően télen 12500 órát tölt a laktanyában, illetve készenlétben, á polgári szogálat pedig 7200 órát teljesít. Azt hiszem, a számok önmagukért beszélnek. A törvénytervezet meghatározza és kijelöli a szolgálat helyét is, és elsősorban a szociális és egészségügyi pályát célozza. Jó lett volna, ha ezt a kört bővítettnek vélné úgy, hogy az elvégzendő munka fizikai legyen, a kijelölt munkahely ne a hadköteles lakóhelyén, a bérezés ne lehessen több a rendfokozat nélküli katona illetményénél. A kedvezményekre gondolok itt a szabadság, jutalom, egyebek kérdésében, a sorállományúakkal legyenek azonosok. Ha ezeket a szempontokat figyelembe