Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4449 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4450 vaslatával, mind a kétkulcsos rendszer kialakításával, mind az adminisztráció csökkentésével kapcsolatban. Az általános forgalmiadó módosításánál egy dolgot sze­retnék kiemelni, az önerős közműépítés és lakásépítés esetében, — amit az állampolgárok azért kénytelenek felvállalni nem kis áldozatok árán, mert az állam koráb­bi ígéretei ellenére nem tudta megoldani. Egyszerűsít­sük a visszaigénylést — mint ahogy azt Tóth István kép­viselőtársam részletesen kifejtette —, vagy ha lehet, már 1990-ben vegyük azt ki az adórendszerből. A vita alapján röviden a vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos elképzelésekről is szólok. Messzemenőkig egyetértek azzal, hogy a vállalkozási nyereségadót mér­sékelni kell már 1990-től a gazdálkodás valamennyi szférájában, amennyiben elő kívánjuk segíteni a gazda­ság dinamizálását. Az anyagban szereplő osztalék beve­zetését csak akkor tudom támogatni, ha a vállalkozási nyereségadó, — természetesen a 4 százalékos pótadó megszüntetésén túl, — nagyobb mértékben csökken, mint ami terhet jelent összességében az állami vagyon utáni osztalék bevezetése. Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedek torz szemléletének eredményét nyögi ma és fogja még évekig szenvedni az ország közös és egyéni gazdasága, lakossága egyaránt. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor az adórendszerről folyik a vita. tudomásul kell már venni, hogy az egyén szerepének és helyzetének megítélésekor a következetesség mellett az átmeneti állapotot is figye­lembe kell venni. — Itt vitatkozom több képviselőtár­sammal. — Ezért ma még az adórendszernek nemcsak az arányos közteherviselés követelményeire kell épül­nie, hanem elvileg az oda nem illő szociális szempont­nak is átmenetileg meg kell felelnie. Ezért kérem Önöket és a kormányt arra, hogy az adó­rendszer módosítása során törekedjen arra, hogy apilla­natnyi költségvetési érdekek miatt ne éljünk vissza a la­kosság türelmével. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Budapest 18. számú választókörzetének képviselője, Filló Pál képviselőtársunk következik fel­szólalásra, egyébként O a 18. még csak. (Derültség.) FILLÓ PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy csak én vagyok a 18., bár nem egy hálás már itt a vita vé­gén szót kérni, úgyhogy tisztelettel kérném — na­gyon rövid leszek — a figyelmüket. Egy idézettel kezdeném. ,,A nagyobb fogyasztás magasabb jövedelemadóter­he az arányosabb közteherviselést érvényesíti." Na­gyonjói hangzik ez a megfogalmazás az anyagban, csak egy a baj, hogy ha a társadalom egészét tekintjük, akkor ez nem igaz. Csak egy példa. A kisiparosok alanyi adó­mentessége a többletjövedelem-szerzést változatlanul, adózatlan módon biztosítja. Ez a megfogalmazás csu­pán a bérből és fizetésből élők tömegeire érvényes, hi­szen az ő esetünkben nincs mód az adózás alóli ki­bújásra. Sokan szóltak már a láthatatlan jövedelmek kérdésé­ről. Az avéleményem: csakakkorvárhatóelezenaterü­leten valamelyes javulás, ha a többlet fizetés nyugdíj- és táppénz-alapot képezhet — ellentétben a jelenlegi gya­korlattal. A magam részéről adómentességet csak a bér­ből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok esetében tudok támogatni. Az előterjesztés alapvetően a személyi jövedelemadó fenntartását sugallja - s bár előrebocsátom, hogy én alapvetően, a magam részéről családi jövedelemadó­párti vagyok —, csak olyan megoldást tudok elfogadni, döntsön bár a tisztelt Országgyűlés bármelyik módozat mellett, amely figyelembe veszi az eltartottak számát, javítja a gyermeket nevelő, időseket gondozó családok helyzetét. Hiányolom — hasonlóan az adórendszer bevezetésé­hez —, hogy most is csak az adórendszer továbbfejlesz­téséről beszélünk, s nincsen a kezünkben a kormány szociálpolitikai terve. Annak ismerete nélkül nem lehet objektív döntést hozni, hiszen nem tudjuk felmérni, hogy az adó a társadalom különböző rétegeire milyen hatást fejt ki. A gazdálkodó szervezetek esetében nem vagyok híve a formához kötött támogatásoknak, kedvezményeknek. Az adó legyen szektorsemleges, illetve a kiemelt nyere­séget hozó vállalkozásokat preferálja, megteremtve a bővített újratermelést és — zárójelben jegyzem meg - a későbbi többlet adóbevétel lehetőségét. Úgy érzem, hogy csak ez lehet a kibontakozás útja. Tisztelt Ház! Befejezésül az általános forgalmiadó tervezett módo­sításáról: Minek változtatni a kínnal bevezetett rendsze­ren, ha az nem egyértelműen a kulcsok csökkentésének irányába hat? A null-kulcsos termékek körének szűkíté­sével, az alapvető élelmiszerek drágulásával nem tudok egyetérteni, s pusztán adótechnikai megfontolásokból nem javaslom ezt a kérdéskört felülvizsgálni. Az a szá­momra nem érv, hogy ezzel a módosítással adórendsze­rünk jobban igazodik a nyugat-európai gyakorlathoz. Ha majd a hazai átlagfizetések szintje is a nyugat­európai normához igazodik, akkor, és csakis akkor tar­tom indokoltnak a változtatást. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés utolsó oldalán ott szerepel ahatároza­ti javaslat megfogalmazása. S mivel nekem minden vá­lasztóm azt mondta, hogy amit itt elmondunk, az ne csak légből kapott szó legyen, ezért az előbbiekből követke­zően, javaslom annak módosítását. A határozati javaslat egyes pontját javaslom kiegészíteni az alábbi mondattal : ,,A tájékoztatóval együttesen a kormány terjessze az Országgyűlés elé részletes szociálpolitikai elképzelé­seit." Második javaslatom, hogy az Országgyűlés a határo­zati javaslatból törölje a határozati javaslat 3. pontját, amely az általános forgalmiadó továbbfejlesztésével foglalkozik. Végezetül javasolom a határozati javaslatba felvenni az adókorszerűsítési program keretében, hogy a kor­mányzat vizsgálja felül az alanyi adómentességek körét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pregun István Szabolcs-Szatmár me­gye 1. számú választókörzeténekképviselője következik felszólalásra. Dr. PREGUN ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársaim!

Next

/
Oldalképek
Tartalom