Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4449 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4450 vaslatával, mind a kétkulcsos rendszer kialakításával, mind az adminisztráció csökkentésével kapcsolatban. Az általános forgalmiadó módosításánál egy dolgot szeretnék kiemelni, az önerős közműépítés és lakásépítés esetében, — amit az állampolgárok azért kénytelenek felvállalni nem kis áldozatok árán, mert az állam korábbi ígéretei ellenére nem tudta megoldani. Egyszerűsítsük a visszaigénylést — mint ahogy azt Tóth István képviselőtársam részletesen kifejtette —, vagy ha lehet, már 1990-ben vegyük azt ki az adórendszerből. A vita alapján röviden a vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos elképzelésekről is szólok. Messzemenőkig egyetértek azzal, hogy a vállalkozási nyereségadót mérsékelni kell már 1990-től a gazdálkodás valamennyi szférájában, amennyiben elő kívánjuk segíteni a gazdaság dinamizálását. Az anyagban szereplő osztalék bevezetését csak akkor tudom támogatni, ha a vállalkozási nyereségadó, — természetesen a 4 százalékos pótadó megszüntetésén túl, — nagyobb mértékben csökken, mint ami terhet jelent összességében az állami vagyon utáni osztalék bevezetése. Tisztelt Ház! Az elmúlt évtizedek torz szemléletének eredményét nyögi ma és fogja még évekig szenvedni az ország közös és egyéni gazdasága, lakossága egyaránt. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni akkor, amikor az adórendszerről folyik a vita. tudomásul kell már venni, hogy az egyén szerepének és helyzetének megítélésekor a következetesség mellett az átmeneti állapotot is figyelembe kell venni. — Itt vitatkozom több képviselőtársammal. — Ezért ma még az adórendszernek nemcsak az arányos közteherviselés követelményeire kell épülnie, hanem elvileg az oda nem illő szociális szempontnak is átmenetileg meg kell felelnie. Ezért kérem Önöket és a kormányt arra, hogy az adórendszer módosítása során törekedjen arra, hogy apillanatnyi költségvetési érdekek miatt ne éljünk vissza a lakosság türelmével. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Budapest 18. számú választókörzetének képviselője, Filló Pál képviselőtársunk következik felszólalásra, egyébként O a 18. még csak. (Derültség.) FILLÓ PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy csak én vagyok a 18., bár nem egy hálás már itt a vita végén szót kérni, úgyhogy tisztelettel kérném — nagyon rövid leszek — a figyelmüket. Egy idézettel kezdeném. ,,A nagyobb fogyasztás magasabb jövedelemadóterhe az arányosabb közteherviselést érvényesíti." Nagyonjói hangzik ez a megfogalmazás az anyagban, csak egy a baj, hogy ha a társadalom egészét tekintjük, akkor ez nem igaz. Csak egy példa. A kisiparosok alanyi adómentessége a többletjövedelem-szerzést változatlanul, adózatlan módon biztosítja. Ez a megfogalmazás csupán a bérből és fizetésből élők tömegeire érvényes, hiszen az ő esetünkben nincs mód az adózás alóli kibújásra. Sokan szóltak már a láthatatlan jövedelmek kérdéséről. Az avéleményem: csakakkorvárhatóelezenaterületen valamelyes javulás, ha a többlet fizetés nyugdíj- és táppénz-alapot képezhet — ellentétben a jelenlegi gyakorlattal. A magam részéről adómentességet csak a bérből és fizetésből élők, valamint a nyugdíjasok esetében tudok támogatni. Az előterjesztés alapvetően a személyi jövedelemadó fenntartását sugallja - s bár előrebocsátom, hogy én alapvetően, a magam részéről családi jövedelemadópárti vagyok —, csak olyan megoldást tudok elfogadni, döntsön bár a tisztelt Országgyűlés bármelyik módozat mellett, amely figyelembe veszi az eltartottak számát, javítja a gyermeket nevelő, időseket gondozó családok helyzetét. Hiányolom — hasonlóan az adórendszer bevezetéséhez —, hogy most is csak az adórendszer továbbfejlesztéséről beszélünk, s nincsen a kezünkben a kormány szociálpolitikai terve. Annak ismerete nélkül nem lehet objektív döntést hozni, hiszen nem tudjuk felmérni, hogy az adó a társadalom különböző rétegeire milyen hatást fejt ki. A gazdálkodó szervezetek esetében nem vagyok híve a formához kötött támogatásoknak, kedvezményeknek. Az adó legyen szektorsemleges, illetve a kiemelt nyereséget hozó vállalkozásokat preferálja, megteremtve a bővített újratermelést és — zárójelben jegyzem meg - a későbbi többlet adóbevétel lehetőségét. Úgy érzem, hogy csak ez lehet a kibontakozás útja. Tisztelt Ház! Befejezésül az általános forgalmiadó tervezett módosításáról: Minek változtatni a kínnal bevezetett rendszeren, ha az nem egyértelműen a kulcsok csökkentésének irányába hat? A null-kulcsos termékek körének szűkítésével, az alapvető élelmiszerek drágulásával nem tudok egyetérteni, s pusztán adótechnikai megfontolásokból nem javaslom ezt a kérdéskört felülvizsgálni. Az a számomra nem érv, hogy ezzel a módosítással adórendszerünk jobban igazodik a nyugat-európai gyakorlathoz. Ha majd a hazai átlagfizetések szintje is a nyugateurópai normához igazodik, akkor, és csakis akkor tartom indokoltnak a változtatást. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztés utolsó oldalán ott szerepel ahatározati javaslat megfogalmazása. S mivel nekem minden választóm azt mondta, hogy amit itt elmondunk, az ne csak légből kapott szó legyen, ezért az előbbiekből következően, javaslom annak módosítását. A határozati javaslat egyes pontját javaslom kiegészíteni az alábbi mondattal : ,,A tájékoztatóval együttesen a kormány terjessze az Országgyűlés elé részletes szociálpolitikai elképzeléseit." Második javaslatom, hogy az Országgyűlés a határozati javaslatból törölje a határozati javaslat 3. pontját, amely az általános forgalmiadó továbbfejlesztésével foglalkozik. Végezetül javasolom a határozati javaslatba felvenni az adókorszerűsítési program keretében, hogy a kormányzat vizsgálja felül az alanyi adómentességek körét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Pregun István Szabolcs-Szatmár megye 1. számú választókörzeténekképviselője következik felszólalásra. Dr. PREGUN ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim!