Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-52

4331 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4332 és konzultálni, illetve adott esetben az egyezményt korrigálni kell. Az egyezményekben foglalt kötelezettségeinknek és határidőnknek eddig eleget tettünk, az 1991. évi befejezést biztosítani kell. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságos, de biztonságos energiafelhasználás, energiaellátás hosszú távú tervezési feladat. Ezért készült az energetika hosszú távú koncepciója, amely hosszú távra, 2010-ig fogja meghatározni az energiafogyasztás mértékét, összetételét, a forrásoldal biztosítását és az energiatakarékos felhasználás módozatait. Figyelembe veszi, hogy változik a felhasználás szerkezete, hogy milyen hazai erőforrásaink vannak, — amelyeket maximálisan ki kell aknázni, — természetesen a gazdaságosságnak megfelelően, hogy milyen gazdaságossági, környezetvédelmi szempontokat kell kielégíteni. Az a koncepció, amely jelenleg kidolgozás alatt áll, feltételezhetően három fő részből kell hogy álljon, az egyik az energiaszükségletnek a megállapítása, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés energiaigényéből, valamint a lakossági kommunális fogyasztás tervezéséből áll. Az igények megtervezésekor az egész népgazdaság keresztmetszetét kell figyelembe venni. Másodszor az igények ismeretében kell megtervezni a forrásoldalt. A szükséges energiaimport, illetve a hazai előállítás hányadát, az energiahordozók szerkezetét. Meg kell határozni a hazai szén, szénhidrogén és villamosenergia termelési prognózist és a mennyiségeket. Hangsúlyozott a kombinált fejlesztés, az alternatív fogyasztás fontossága. A hazai bányászatnál a világpiaci árak alatti termelési költség, az erőműépítésnél a minél kevesebb beruházási igény a követelmény. Döntő fontosságú a bányászatnál és az erőmüveknél a környezetvédelem, a lakossági konszenzus. Harmadik részének kell legyen a keresletkorlátos igényekhez alkalmazkodó energiakorlátok mellett döntő jelentőségű a gazdaságos és energiatakarékos felhasználás is, amelyről már az előzőekben is szóltam. E téren meg kell határozni a feladatokat a termelőágazatokban, az energiatakarékos technológiák alkalmazásában, a gazdaságos-takarékos felhasználó készülékek gyártásában. Szükséges a szabályzás, a méréstechnika fejlesztése is. A cél: a minél alacsonyabb mértékű felhasználás, — a biztonságos ellátás mellett, — hiszen ezzel a forrásoldal beruházásigényét lehet csökkenteni. Javaslom, hogy az ezirányú célok megvalósítása érdekében az energiaracionalizálási hitel felhasználását ismét tegye lehetővé a kormány. Javaslom továbbá, hogy az 1960-as években megalkotott bányatörvényt módosítsuk úgy, hogy összhangban legyen a kapcsolódó és azóta alkotott törvényekkel, földtörvény és más törvényekkel. E mellett szükségesnek találnám egy energiatörvény megalkotását is a takarékos ellátás, a biztonságos, racionális energiafelhasználás szabályozására a törvény előírásain keresztül. E koncepció kidolgozásában a különböző tárcák, tudományos műhelyek mellett a parlament bányászati, energetikai csoportja is tevékenykedni kíván, bízva abban, hogy megvalósítása során több évtized múltán sem lesz bírálat tárgya sem a szakembere, sem a lakosság részéről. A takarékos és biztonságos energiaellátás járuljon hozzá a nemzeti jövedelem növeléséhez, ami a válságból való elmozdulás biztos alapja. Tisztelt Ház! Befejezésül még egy kérdésről szeretnék beszélni. Konkrétan arra szeretnék rámutatni, hogy az energiaellátás fejlesztése és a településfejlődés hogy függ öszsze. Választókörzetem, Szeged-környéki 13 község, 10—25 kilométer távolságban elsősorban mezőgazdasági jellegű, a szénhidrogénbányászat mellett. A községekben a villamosenergia ellátás már az 1970-es években megoldódott. Az egészséges ivóvíz-hálózat kiépítése befejezés előtt áll, az elmúlt években öt új vízkút is létesült. Az infrastruktúra fejlesztésének döntő láncszeme, hogy 1985-től hét községbe bevezetésre került a földgáz, mégpedig lakossági önerőből, társadalmi összefogással. Hozzáteszem, hogy öt községben már az előbbi években bevezetésre került. És mi lett az eredmény? Megállt a községek népességének elvándorlása. Új munkahelyek keletkeztek a fejlesztések kapcsán. Sőt, Szegedről költöznek ki, családi házakat akarnak építeni, évente 20—25 ilyen családi ház épül községenként. Igaz, megoldásra váró problémák is maradtak, mint a szennyvíztisztítás, telefonhálózat-kiépítés, községeken belüli úthálózat, stb. De már szerveződnek a társulások, a telefonkötvényes megoldások az említett kérdések megoldására, a helybeli gazdálkodó termelőegységek és a lakosság összefogásával. Jelenti ez azt, hogy a községekben élők hosszú távra akarják életkörülményeiket jobbá, összkomfortosabbá tenni, még a nehéz gazdasági körülmények között is. Hozzászólásom, elnézést kérek képviselőtársaimtól, egy kicsit hosszúra sikerült, de szeretnék rámutatni, hogy eredmények és jó tendenciák is vannak e gazdasági válságban élő országban, és össznemzeti érdek az eredmények fokozása, a válság leküzdése. Ennek érdekében mindent tegyen meg mindenki ott, ahol dolgozik, és összefogás esetén az eredmény sem marad el. A költségvetési törvényjavaslatot elfogadom, elfogadásra javaslom és tisztelettel köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Jakab Róbertné, országos listán megválasztott képviselőtársunk. JAKAB RÓBERTNÉ: (vázené národné zhromazdenie ! Miié poslankyne, poslanci! Najradsej by som hovorila po slovensky, aie sa obávam, ze by sa to hodnotilo akoby som tu cheala zahrat' scénku. Som si vedomá toho, ze nie práve mad'arsky parlament je miesto, kde sa májú robit' teátrálne vystupy. (Taps.) (Szlovákul kezdi felszólalását.) Sietek magyarul folytatni, (Taps.) bár anyanyel vhasznâati jogomat az Alkotmány biztosítja. Gondolom azonban, hogy gyorsíró munkatársaink le-