Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-52

4325 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4326 A kereskedelmi bizottság is elfogadta a költségvetési jelentést, amely az alábbi figyelemfelhívó állásfoglalást közli a kormány felé. „Felhívja a kormány figyelmét arra, hogy a társadalomban egyre mélyülő szociális gondok oldására még ebben az évben, minél előbb kerüljön sor a nyugdíjasok és gyermeket nevelő családok körében legalább egyszer folyósítandó juttatásra. Ezt a javaslatot azért tette, hogy a társadalombiztosítási alap bevételtöbblettel rendelkezik a SZOTkormány megállapodásokon túl is." Az építési, közlekedési bizottság nem fogadta el a kormány zárszámadását — 6 ellenszavazattal és 11 tartózkodás mellett. Az ágazati zárszámadást 4 tartózkodással elfogadta. Indokaik között szerepelt: a bevezetőben elmondott, a gazdaságot negatívan befolyásoló folyamatok, továbbá nem teljesültek a tervben igért szándékok sem, mint például a belső és külső egyensúly javítás; a vállalkozások serkentése, gyarapítása, vagyonnövekedésük; a gazdaságban a szerkezetátalakítás, a kibontakozás feltételeinek megteremtése; a gazdaság stabilizálása. A bizottság igényelt egy részletes elszámolást a benzinárba épített úthasználat díjról, hogy hová, milyen formában használták fel. Az itt felmerült vitából derült ki, hogy a vetítési alapok nem azonosak a két anyagban, így pontos számvetést nem lehetett készíteni. Felkérték a Pénzügyminisztériumot az anyagok egységesítésére, és arra, hogy a jövőben politikusabban, ne „könyvelői" szinten kerüljenek ezek a közpénzek felosztásra. Az egészségügy és igazságügy gondjáról csak jelzésként kívánok szólni a jegyzőkönyvek alapján. Mindkét tárca súlyos gonddal küzd az alaptevékenységben. Mint kiderült, a szerény felmérés ellenére, amely a szakmai programunkban történt, rendkívüli erőfeszítéssel volt fenntartható az egészségügyi intézményrendszerben az ellátás folyamatossága. Úgyszintén az igazságügy esetében, a bíróságok a rájuk háruló feladatokat a jelenlegi körülmények között nem képesek ellátni, nem képesek megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Felhívják a figyelmünket, hogy a lassú ítélkezés százezres-milliós károkat okozhat a gazdaságnak. Tisztelt Ház! A terv- és költségvetési bizottság ülésén felmerült az a a kérdés is, hogy krízis költségvetésről volt-e szó 1988-ban. Utólagosan megállapítható, hogy ez még nem volt az, de az 1989-es — amelyet alig egy hónapja szanáltunk, szebben mondva módosítottunk — már ezeket a jegyeket hordozza magában. Ezért, hogy ez a veszély minimalizálódjon, a terv és költségvetési bizottság felkéri a kormányt, hogy következetesen, engedmények nélkül vigye végig az elfogadott programot, a megkezdett intézkedésekkel, csomagtervvel, és azt következetesen, hiánytalanul hajtsa végre. A kormány szerezzen érvényt a piacgazdálkodásnak, a piaci viszonyok kialakulásának, a monetáris politikának, a szerkezetváltásnak; legyen elkötelezettje az olyan fájdalmas lépéseknek is, mint a veszteséges vállalatok felszámolása, az átmeneti munkanélküliségnek, különböző elvtelen támogatások kategorikus megvonásának. Készítsen egy rövid távú válságmenedzselő programot, hogy stagnálásról, a nulla növekedésről megtörténjen a kimozdulás új, korszerű, a világpiacon eladható terméket gyártó munkahelyek megteremtésével, gazdasági progresszióval és a meglevő kapacitások jobb kihasználásával. Szükséges a gazdasági kapcsolatok, támogatások, adók és elvonások szövevények tisztábatétele, kitisztítása, hogy áttekinthetőbb, kezelhetőbb legyen. Erre engedjenek meg egy példát: az energia ágazatban míg a villamosenergia — termelés nyereséges és így a költségvetést gyarapítja, addig a bányászat kimagasló szinten támogatott. Miért? Miért nem lehet az árakat úgy megállapítani, hogy azok megállják a piacon helyüket? Miért kell manipulálni ezeket elvonással és támogatással? Ugyanezt a KGST kapcsolatokban is el kell végezni. Tovább kell szűkíteni a költségvetés centralizációját, nagyobb gazdasági önállóságot kell adni a helyi tanácsi önkormányzatoknak a források oldalán is. Felkérjük a kormányt, hogy az 1988-as zárszámadó költségvetést, mint „post factum", „post festa" tekintse át, vonja le a szükséges tapasztalatokat, konzekvenciákat, mivel a vissza-visszatérő bizalmi kérdés előbb-utóbb a kormány visszahívását eredményezheti a jövőben, ha saját elgondolásait nem tudja végrehajtani. Tisztelt Országgyűlés! Kérem képviselőtársaimat, hogy a terv és költségvetési bizottság, valamint a szakbizottságok által előterjesztett kritikai észrevételekkel együtt, abban a tudatban, hogy ezeket a kormány megszívleli és tesz azok kiküszöböléséért, fogadjuk el a Magyar Népköztársaság 1988. évi zárszámadó költségvetésének benyújtott jelentését. Jelenleg népünk sorsdöntő kérdések előtt áll. Egy újfajta politikai és társadalmi közgondolkodás van kibontakozóban, amely a sikeréhez elengedhetetlenül szükséges a gazdasági háttér, illetve a folyamatok rendbetétele. Ennek érdekében nagyobb összefogásra, akaratra, világosabb értékviszonyokra, tisztább erkölcsre van szükség! Hiszem és vallom, hogy ehhez népünknek és vezetésének megvan a felkészültsége, az elszántsága, bölcs belátása, amellyel a közeljövőben szerencsével párosulva jobb sorsra érdemesül. Ehhez mi, képviselők lelküsmeretünk teljes tisztaságával tehetünk szolgálatot népünk ügyéért, javáért. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Szabó Tamásnak a jelentést. Tisztelt Országgyűlés! Mivel a törvényjavaslathoz módosító javaslatot sem a bizottság, sem a képviselők nem nyújtottak be, az előterjesztővel, illetve a terv és költségvetési bizottsággal egyetértésben javaslom, hogy az általános és részletes vitát együttesen folytassuk le. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Ez látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Köszönöm szépen.