Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

3991 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 3992 Tisztelt Képviselőtársak! A jogi igazgatási és igazságügyi, valamint a mezőgazdasági bizottság a gazdasági társaságok átalakulásáról, az állami vállalatokról szóló törvény módosításáról, valamint a szövetkezetekről szóló törvény módosításáról szóló előterjesztéseket meglehetősen viharos és hosszantartó vita után megtárgyalta. (Közbeszólás: Mikrofonba!) Elnézésüket kérem, legközelebb sámlit is hozok. (Derültség.) A két bizottság együttes ülésen — hangsúlyozni szeretném — többségi véleménnyel olyan álláspontot foglalt el, hogy mindhárom törvényjavaslatot az országgyűlésnek tárgyalásra és a tárgyalás eredményéhez képest elfogadásra ajánlja. Elöljáróban az átalakulási törvényhez kívánok szólni. A miniszter úr kellő alapossággal és részletességgel számolt be arról, hogy a törvénytervezet tárgyalása során ki és milyen értelmű javaslatot nyújtott be. Itt engedtessék meg, hogy én csak azt a kérdéskört említsem, ami a törvénytervezet tárgyalásának javaslata és nem ellenvetése mellett foglalt állást. A bizottsági viták során tudniillik valóban felmerült annak a lehetősége, hogy a törvénytervezetet esetleg egy későbbi időpontban tárgyalja a Parlament. Természetesen, egy törvénytervezettel szemben nem lehet mindenféle feltételt egyértelműen teljesíteni. Kétségtelen fogyatékosságnak kell tekinteni, hogy nincs mellette a vagyonértékelésről, az állami vagyonkezelő szervezetről szóló javaslat és ezen túlmenően nincs rendelkezés, állásfoglalás a tulajdonviszonyok radikális átalakításáról sem. A törvénytervezet elhalasztása ellen szól viszont, hogy kizárná a kisvállalkozások, szövetkezetek és a magánszemélyek különféle társaságainak létrehozását és ezzel úgyszólván lehetetlenné tenné, hogy ebben a szférában igen erőteljes fejlődés következzen be a magyar gazdaságban. Nem lehet elfogadni azt az álláspontot sem, hogy a jelenlegi gazdasági struktúrát bármilyen formában konzerváljuk; erről lassan, de biztosan kezd bebizonyosodni, hogy az ország katasztrofális gazdasági helyzetét idézheti elő. A bizottságok ezért együttesen és határozottan úgy foglaltak állást, hogy mindhárom törvénytervezetet jelenleg kell megtárgyalni. Az átalakulási törvényhez benyújtott képviselői módosítások: Lakos László a 21. § (1) bekezdéséhez, Sziráki András a 21. § (2) bekezdéséhez, Juhász Ferenc és Nagyiványi András a 23. §-hoz, Puskás Sándor és Antal Imre a 25. §-hoz, Filló Pál és Elek János a 30. §-hoz (3) bekezdéséhez, továbbá Lakos László a 36. §-hoz nyújtott be módosító javaslatot, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium — mint meglapozottakat — elfogadott és ezeket önök elé írásban is letettük. Az állami vállalatokról szóló törvény módosításához engedtessék meg annyit hozzátenni, hogy a módosítás a vállalatoknak a mozgásterét, a vállalati önkormányzatoknak a szerepét növeli. Szeretném azonban aláhúzni: a módosítás önmagában nem old meg semmiféle kérdést. Abból, hogy ma együttesen tárgyaljuk az átalakulási törvénnyel, nem következik, hogy az állami vállalatok tömeges átalakulásával kell számolni, s hogy itt valamifajta katasztrófa hangulattól kellene félnünk. Az állami vállalati törvényhez Elek József, Lotz Ernő, Simon Béla Borsod-AbaújZemplén megyei képviselőtársaink nyújtottak be nagyon figyelemre méltó és támogatásra érdemes javaslatot. Nevezetesen: a trösztök széles körben ne terjedjenek el a magyar gazdaságban. A szövetkezeti törvény módosításával hitemhez közelálló dolgokról kell szólnom. A bizottságok nagyon határozottan és egyértelműen úgy értékelték, hogy fundamentális változások első lépése előtt vagyunk, amikor az oszthatatlan szövetkezeti vagyon fogalmának az elhagyásával kezdünk barátkozni. A szövetkezetek tagjai — bármilyen szövetkezetről legyen is szó — valódi tulajdonosaikká csak ennek az oszthatatlanság-elvnek a felhagyásával válhatnak. Bízzunk benne, hogy tudnak élni a lehetőségükkel és vállalkozásaikat, szövetkezeteiket tisztességgel tudják továbbfejleszteni. A szövetkezeti törvény módosításához csak egykét szövegmódosító javaslat hangzott el, ami lényegében annak alkalmazhatóságát teszi könnyebbé. összességében tehát a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a mezőgazdasági bizottság mindhárom törvénytervezetet elfogadásra ajánlja a tisztelt Országgyűlésnek. A rendelkezésemre álló adatok szerint a kereskedelmi bizottság, a terv- és költségvetési bizottság, az ipari bizottság, az ifjúsági és sportbizottság ugyancsak megtárgyalta és egy-két ellenszavazat kivételével, általában többségi véleménnyel a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Tisztelt Képviselőtársak! Szólnom kell még azokról a képviselői javaslatokról, aemlyeket a bizottságok nem tartottak elfogadhatónak és ezért — lévén, hogy a képviselők módosító javaslataikat fenntartották — döntésre kell előterjesztenem. Nagyiványi András és Horváth Jenő javasolták, hogy az államigazgatási felügyelet alá történő visszavételről a Minisztertanács kifejezett parlamenti jóváhagyással döntsön. Miként a miniszter úr expozéjában azt hallottuk: a kormány nem tudja elfogadni ezt a megoldást, mert szükségtelen beavatkozást jelentene egyedi ügyekben a Parlament számára. A képviselők a javaslatot fenntartották, az Országgyűlésnek az adott kérdésben döntenie kell. Egy ilyen szigorú szabály beépítése a rendszerbe feltétlenül meggondolandó, mert lehetetlenné tenné a visszarendeződést. Eleki János javasolta, hogy az átalakulási törvény 30. § ában szereplő ideiglenes részvényt térítés nélkül igényelhessék azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek az élelmiszeripari vállalatok rendszeres szállítói voltak. Érdekes álláspont alakult ki: a mezőgazdasági bizottság messzemenően támogatta a javaslatot, a jogi bizottság ellenben nem. A jogi bizottságnak az volt az álláspontja, hogy ez olyan lavinát indíthat el a gazdaságban, ami pillanatnyilag felmérhetetlen következményekkel járhat. Viszont nem tartja kizártnak, hogy a mezőgazdasági üzemek minden további nélkül szerezzenek részvényeket az átalakuló szállító vállalatnál. Eleki János a javaslatát fenntartót-