Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-52

4301 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4302 nem is feltétlenül törvényhozási úton kell neki megadni. Felhatalmazásában benne van — úgy hiszem — hogy ezeket a munkákat elvégezze. Südi Bertalan figyelemre méltó és némi indulattól hevített felszólalására néhány szót én is szeretnék mondani. Mindenekelőtt nem sértheti az Országgyűlést semmiféle olyan eljárás, amelyre az Országgyűlés maga adott lehetőséget. Ez pedig a házszabály. Azt hiszem, e fölött nem érdemes vitát nyitnom. Ez tartalmazza a kormányra vonatkozó részt is. Ami a presztizsveszteséget illeti, — akár az országgyűlésre, akár a kormányra gondolok, — ez a presztízsveszteség elviselhető, ha valóban erről van szó, — nem hiszem. De a vereség nem lenne elviselhető. Én ezt ajánlom az Önök figyelmébe. Südi Bertalan valószínűleg bizonyos beállítódásból, tapasztalataiból — talán rossz tapasztalataiból — adódóan nem szentelt figyelmet az én érveimnek, de gondolom, az országgyűlés figyelte, hogy miről beszéltem, ezért megbocsájtják nekem, ha én nem idézem fel azokat újra és nem ismétlem el azokat. Nincs itt szó felesleges időpocsékolásról, presztízsveszteségről, tétlenségről sem, hanem csak arról, hogy az országgyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek nincs! Most talán a történelemhez kellene alkalmazkodnunk! — Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Pozsgay Imre áUamminiszter felszólalását. Engedjék meg hozzáfűznöm: ismételten meggyőződésem, hogy képviselőtársaim megértik és átérzik a politikai megegyezés sikerének, vagy esetleges kudarcának kihatását a nemzet jövőjének alakulására. Ezért változatlanul a törvényjavaslatok vitájának elhalasztásával értsünk egyet a kormány kezdeményezésére, amit — mint Pozsgay Imre világosan megfogalmazta — nem az országgyűlés kompetenciájának kétségbe vonását, hanem a megalapozott döntés előfeltételeként kell, hogy elfogadjunk. Képviselőtársaim! Visszatérek Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatára, amelyet — úgy gondolom — észszerűnek lehet értékelni. Ezért szavazásra teszem fel a kérdést. Tehát az volt a javaslat, hogy a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatos törvényjavaslatot a kormány október elejéig, tehát egy meghatározott határidőig terjessze az országgyűlés elé. Aki ezzel a javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? — Ki tartózkodott a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Országgyűlés Szirtesné Tomsits Erika javaslatát 5 ellenszavazattal, 24 tartózkodással elfogadta. E szerint fogunk eljárni. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk konkrét javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés is foglaljon állást a Kínában lezajlott erőszak alkalmazásával kapcsolatban. Képviselőtársaimtól a következőt kérném: Engedjék meg, hogy konzultáljak a külügyi bizottsággal és még ezen ülésszak folyamán térjünk vissza Südi Bertalan javaslatára. Neki igaza van abban, hogy én időben megkaptam az ő levelét. Én azt kiadtam a külügyi bizottságnak. Nem volt lehetőség ezt körültekintően mérlegelni. Most az ülésszak alatt erre lehetőséget kell teremtenünk. Kérdem, egyetért-e ezzel az Országgyűlés? (Helyeslés.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Mielőtt tárgysorozatunk megállapítására tennék javaslatot, emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszakunkon időhiány miatt nem került sor a személyi javaslatok, az interpellációk és a kérdések megvitatására. Ezért ezeket a napirendeket mostani ülésszakunkon kell megtárgyalnunk. Felmerült olyan igény, hogy elsőként az elmaradt napirendek vitájával folytassuk munkánkat. Ezzel szemben azt javaslom, hogy az Országgyűlés megszokott tárgyalási rendjét kövessük, azaz a személyi döntéseket követően a törvényjavaslatokat vitassuk meg és az interpellációk, kérdések tárgyalására ezután kerüljön sor. Természetesen előbb az elmúlt ülésszakon benyújtott interpellációk, illetve kérdések hangzanak el és csak ezt követően tárgyaljuk a mostani ülésszakra benyújtott interpellációikat és kérdéseket. Emkékeztetném a tisztelt országgyűlést az ügyrendelőkészítő és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ez év május 10-i ülésen ismertetett állásfoglalására, amely a hagyományos tárgyalási rend mellett szól, hangsúlyozva: az országgyűlés elsőrendű feladata a törvényalkotás. Egyébként a március eleji ülésszakunkon elhalasztott interpellációk tárgyalásánál is ezt a gyakorlatot követtük. Ügyrendi kérdésről lévén szó, az országgyűlés vita nélkül határoz. Kérdem a Tisztelt országgyűlést, hogy elfogadja-e a korábbi ülésszakon benyújtott interpellációk és kérdések tárgyalására tett javaslatot. Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés ezt az eljárási módot egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatának megállapítása következik. A mai ülésszakunkra a Minisztertanács megbízásából dr. Békési László pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek az 1987. évi VIII. törvénnyel elfogadott, a Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; az államháztartási reform koncepciójára vonatkozó és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztést; az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztést. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterrel együttesen benyújtotta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter benyújtotta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttesen törvényjavaslatot nyújtott be a földtörvény módosítása-