Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-52

4301 Az Országgyűlés 52. ülése, 1989. június 27-én, kedden 4302 nem is feltétlenül törvényhozási úton kell neki meg­adni. Felhatalmazásában benne van — úgy hiszem — hogy ezeket a munkákat elvégezze. Südi Bertalan figyelemre méltó és némi indulattól hevített felszólalására néhány szót én is szeretnék mondani. Mindenekelőtt nem sértheti az Országgyű­lést semmiféle olyan eljárás, amelyre az Országgyűlés maga adott lehetőséget. Ez pedig a házszabály. Azt hiszem, e fölött nem érdemes vitát nyitnom. Ez tar­talmazza a kormányra vonatkozó részt is. Ami a presztizsveszteséget illeti, — akár az ország­gyűlésre, akár a kormányra gondolok, — ez a presz­tízsveszteség elviselhető, ha valóban erről van szó, — nem hiszem. De a vereség nem lenne elviselhető. Én ezt ajánlom az Önök figyelmébe. Südi Bertalan valószínűleg bizonyos beállítódásból, tapasztalataiból — talán rossz tapasztalataiból — adó­dóan nem szentelt figyelmet az én érveimnek, de gon­dolom, az országgyűlés figyelte, hogy miről beszél­tem, ezért megbocsájtják nekem, ha én nem idézem fel azokat újra és nem ismétlem el azokat. Nincs itt szó felesleges időpocsékolásról, presztízsveszteségről, tétlenségről sem, hanem csak arról, hogy az ország­gyűlésnek lehet menetrendje, a történelemnek nincs! Most talán a történelemhez kellene alkalmazkod­nunk! — Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Pozsgay Imre áUamminiszter felszólalását. Engedjék meg hozzáfűznöm: ismételten meggyőződésem, hogy képviselőtársaim megértik és átérzik a politikai megegyezés sikerének, vagy esetle­ges kudarcának kihatását a nemzet jövőjének alaku­lására. Ezért változatlanul a törvényjavaslatok vitájá­nak elhalasztásával értsünk egyet a kormány kezde­ményezésére, amit — mint Pozsgay Imre világosan megfogalmazta — nem az országgyűlés kompetenciá­jának kétségbe vonását, hanem a megalapozott döntés előfeltételeként kell, hogy elfogadjunk. Képviselőtársaim! Visszatérek Szirtesné dr. Tom­sits Erika javaslatára, amelyet — úgy gondolom — ész­szerűnek lehet értékelni. Ezért szavazásra teszem fel a kérdést. Tehát az volt a javaslat, hogy a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatos törvényjavaslatot a kormány október elejéig, tehát egy meghatározott ha­táridőig terjessze az országgyűlés elé. Aki ezzel a ja­vaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? — Ki tartózkodott a szavazástól? Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Országgyűlés Szirtesné Tomsits Erika javaslatát 5 el­lenszavazattal, 24 tartózkodással elfogadta. E szerint fogunk eljárni. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk konkrét javas­latot tett arra vonatkozóan, hogy az Országgyűlés is foglaljon állást a Kínában lezajlott erőszak alkalmazá­sával kapcsolatban. Képviselőtársaimtól a következőt kérném: Engedjék meg, hogy konzultáljak a külügyi bizott­sággal és még ezen ülésszak folyamán térjünk vissza Südi Bertalan javaslatára. Neki igaza van abban, hogy én időben megkaptam az ő levelét. Én azt kiadtam a külügyi bizottságnak. Nem volt lehetőség ezt körül­tekintően mérlegelni. Most az ülésszak alatt erre le­hetőséget kell teremtenünk. Kérdem, egyetért-e ez­zel az Országgyűlés? (Helyeslés.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Mielőtt tárgysorozatunk megállapítására tennék javaslatot, emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszakun­kon időhiány miatt nem került sor a személyi javas­latok, az interpellációk és a kérdések megvitatására. Ezért ezeket a napirendeket mostani ülésszakunkon kell megtárgyalnunk. Felmerült olyan igény, hogy elsőként az elmaradt napirendek vitájával folytassuk munkánkat. Ezzel szemben azt javaslom, hogy az Országgyűlés meg­szokott tárgyalási rendjét kövessük, azaz a személyi döntéseket követően a törvényjavaslatokat vitassuk meg és az interpellációk, kérdések tárgyalására ezután kerüljön sor. Természetesen előbb az elmúlt ülésszakon benyújtott interpellációk, illetve kérdések hangzanak el és csak ezt követően tárgyaljuk a mostani ülésszakra benyúj­tott interpellációikat és kérdéseket. Emkékeztetném a tisztelt országgyűlést az ügyrendelőkészítő és jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ez év május 10-i ülésen ismertetett állásfoglalására, amely a hagyomá­nyos tárgyalási rend mellett szól, hangsúlyozva: az országgyűlés elsőrendű feladata a törvényalkotás. Egyébként a március eleji ülésszakunkon elhalasztott interpellációk tárgyalásánál is ezt a gyakorlatot kö­vettük. Ügyrendi kérdésről lévén szó, az országgyűlés vita nélkül határoz. Kérdem a Tisztelt országgyűlést, hogy elfogadja-e a korábbi ülésszakon benyújtott interpel­lációk és kérdések tárgyalására tett javaslatot. Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörté­nik.) Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Köszönöm. Megállapítom, hogy az országgyűlés ezt az eljárási módot egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatá­nak megállapítása következik. A mai ülésszakunkra a Minisztertanács megbízásából dr. Békési László pénz­ügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek az 1987. évi VIII. törvénnyel elfogadott, a Magyar Népköztár­saság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot; az államháztartási reform koncep­ciójára vonatkozó és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztést; az adóreform működésének tapasztala­tairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepció­járól szóló előterjesztést. Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter, dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszterrel együttesen benyújtot­ta az országgyűlésnek a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter benyúj­totta a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés mezőgazdasági, valamint jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága együttesen tör­vényjavaslatot nyújtott be a földtörvény módosítása-

Next

/
Oldalképek
Tartalom