Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-48

3987 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 3988 dalombiztosítás a nyugdíjasok mellett bővítette a kedvezményezetti kört, másfelől Puskás Sándor kép­viselő javaslatára az alaptőke 20 százalékában maxi­máltuk ezt a lehetőséget. A meghitelezett ideiglenes részvény erősítheti a városi és községi önkormányzati tulajdont is. Lakos László képviselő javaslatára a törvény úgy szól, hogy az átalakuló vállalat vagyonmérlegében szereplő bel­területi föld értékének megfelelő részvény is a föld fekvése szerinti helyi tanácsot illeti. Ugy gondolom, ez is progresszív módosítás a törvényjavaslatban. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának fenti szabályai kiegyensúlyozottan számolnak min­den érdekkel, zárt jogi konstrukciót képeznek. Ha azonban egy adott esetben még így is túl merevnek bizonyulnak, úgy mód van arra, hogy eltérjenek ezek­től az előírásoktól. A vállalat és a vagyonkezelő szer­vezet ugyanis eltérő átalakulási rendben is megálla­podhat, a törvény garanciális szabályai akkor lépnek be, ha nem jön létre ilyen megállapodás. A vállalat a megállapodásra természetesen nem kényszeríthető. Ez a szabályozás tovább növeÜ az átalakulási törvény ru­galmasságát. Tisztelt Országgyűlés ! Végül felmerülhet, hogy a vagyonértékelés közgaz­dasági módszertanának kialakulatlansága nem vezet­het-e a nemzeti vagyon leértékeléséhez, elkótyavetyé­léséhez. Ez a probléma ugyan némileg eltúlzott, hi­szen egyelőre — legalábbis tudomásom szerint — He­gyeshalomnál még nem állnak sorba a külföldi beru­házók, s a mi problémánk éppen az, hogy nincs elég külföldi tőkebevonás. Ezt tehát nem gátolni, hanem serkenteni lenne szükséges. Ettől függetlenül a va­gyonértékelési probléma reális. Húsz éve küszködik a magyar közgazdaságtudo­mány, illetve gazdaságirányítás a vagyonértékelés­sel, lényegében számottevő eredmény nélkül. Most a képviselők is megismerkedhettek a Pénzügyminisz­térium vagyonértékelési anyagával; nyilván nem elégít ki teljesen mindenkit. Véleményem szerint torz piaci viszonyok között tökéletes vagyonértékelés nem le­hetséges. Nyugati országokban is inkább vagyonérté­kelési szokványok élnek, érdekképviseleti metodikák és nem kötelező törvényi szabályok. A vagyonérté­kelés megoldhatatlansága miatt az átalakulási tör­vényt elhalasztani nem érdemes. Egy-két év múlva sem lehet igazán jó vagyonértékelési törvényt alkotni. Ezt a kérdést csak a gyakorlat oldhatja meg, mint ahogyan erre már eddig is vannak kedvező tapaszta­latok. Az átalakulási törvénybe beillesztettünk azonban a vagyonértékeléssel szemben egy sor garanciális sza­bályt, így a vállalat vagyonmérlegében eltérhet az adó mérlegétől. Abban a szellemi értékeket, piaci ténye­zőket is szerepeltetheti. A vállalati vagyonmérleget független könyvvizsgálóval jóvá kell hagyatni, aki tel­jes anyagi felelősséggel tartozik. Az átalakulást nyilvá­nosan közzé kell tenni, s a hitelezők biztosítékokat is követelhetnek. Ehhez az állami tulajdon körében to­vábbi vagyonleértékeléssel szembeni szabályok páro­sulnak, így: ha a vállalat 20 százaléknál jobban le kí­vánja értékelni a vállalati vagyont, úgy az átalakulással szemben állami vétójog van. Ha jelentős vállalati va­gyonvesztés következik be, úgy az alapító megszün­tetheti a vállalatot, illetve átalakíthatja társasággá. Mi­vel az átalakuló vállalatnál legalább 20 százalék állami részvény keletkezik, — ez a minimális arány — úgy az állam a részvények visszaélésszerű névérték alatti ela­dásával szemben részvényesi jogainál fogva is felléphet. Külföldi partner a társaságokban csak úgy kerül­het többségi pozícióba — emlékezzünk a korábban alkotott jogszabályokra, - ha ehhez a pénzügyminisz­ter és a kereskedelmi miniszter hozzájárul. Végül, végső biztosítékként, a vállalati törvény 42/a szakasz (3)bekezdésénél fogva a Minisztertanács kivételes esetben megszüntetheti a vállalati önkor­mányzást. Mivel minden átalakulást az átalakulási tör­vény 17. szakaszánál fogva be kell jelenteni, az állami érdekek érvényesítésére maradéktalanul mód van. Horváth Jenő és Nagyiványi András képviselők kifo­gásolják a Minisztertanács ezen felhatalmazását, de kérem, legyenek belátással. A jelenlegi átmeneti hely­zetben erre még szükség van. A vállalati törvény átfo­gó újrakodifikációjánál erre a felhatalmazásra még visszatérünk. Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva: véleményem szerint az átalakulási törvény állami vállalatokra vonatkozó része is megala­pozott. Nem hoz létre vállalati, vagy menedzser-tulaj­dont, sőt, ha végbemegy az átalakulás, a tulajdonosi és vállalatvezetői pozíciók egymástól következetesen elválnak, és a vállalatvezetés a jelenleginél jóval erő­sebb tulajdonosi kontroll alá kerül; az alkalmatlan vállalati vezetők tehát aligha tudják tovább örökíteni jelenlegi pozíciójukat. Semmilyen ok nincs tehát az előterjesztett három törvényjavaslat visszavonására, vagy elhalasztására. Ezek piackonform, vállalkozási és vállalatbaráti jogszabályok. Nem lehet sikeres egy olyan gazdaságpolitika, bármennyire is nyomja az ál­lamadósság és a költségvetési hiány, amely nem a gaz­dasági élet tényleges szereplőinek reális szükségletei­ből indul ki. Az átalakulási törvény további halogatá­sa jelentős hátrányokat okozna a kisvállalkozásoknak, lefékezné a szövetkezetek belső demokratizálódását, valamint az állami vállalatok szervezeti pluralizálásá­nak további előrehaladását. Jelentős károkat okozna a külföldi befektetések terén is, hiszen meggátolná an­nak a kérdésnek egyértelmű megválaszolását, hogy külföldinek milyen magyar partnerrel kell tárgyal­nia, ha befektetni kíván Magyarországon. Lehet, hogy valakiben még ezután is fennmarad a kétely, sőt elképzelhető, hogy az átalakulási törvény­ben esetleg található egy-két olyan elem, amely gá­tolhatja a tulajdonreform kibontakozását. Az átalakulási törvény azonban technikai jogsza­bály. Nem kíván olyan hosszabb távú stabilitást, mint például a társasági törvény. Ha tehát már lesznek gya­korlati tapasztalatok, ha a szituáció, amelyre az át­alakulást modelleztük, megváltozik, az átalakulási törvény is módosítható, persze nem egy-két hónap múlva, de például a jövő év végén erre már sor kerül-

Next

/
Oldalképek
Tartalom