Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-47

3941 Az Országgyűlés47. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3942 dést hoz magával, ezért azt támogatja. Ugyanakkor igényli a 6-os főút új nyomvalon, teljes hosszban a XL, kerületi Hunyadi János útig történő egyidejű kiépítését és üzembehelyezését is megfelelő csatlakozási pontokkal. Kérem, hogy miniszter úr szíveskedjék intézkedéseket tenni a fenti szempontok figyelembevételével a beruházás kivitelezésére. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter válaszol. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Nobis Ferenc! Az MO autópálya ütemezett kiépítése lényegében az első igazán korszerűnek tekinthető autópálya-építési munka Magyarországon. Célja főváros mentesítése elsősorban az átmenő, tranzitforgalomtól, hogy ezzel a kerületnek, a kerület belső területeinek és a városrész központjának is jelentős tehermentesítését érje el. Az út Ml-es és M5-ös autópálya közötti 35 kilométeres szakaszán belül jelenleg a 6-os út és az M7-es autópálya közötti szakasz építése folyik, ez egy körülbelül 15 kilométeres szakasz. 1990. második félévében, tehát a jövő év második félévében kerül befejezésre ez a munka, körülbelül 4,5 milliárdos költséggel. Az út jövő évben átadásra kerülő első szakasza lényegében nem terhelő, hanem jelentős tehermentesítő feladatot lát el. Tehermentesíti a kerületet, elsősorban a Dunántúl és Pest kapcsolata tekintetében. Ez a kapcsolat ma a Petőfi-hídon jön létre. Az új kapcsolat az MO autópálya igénybevételével két új Duna hídon fog létrejönni, és egy jóval rövidebb útvonalra tereli a veszélyes árut szállító járművek forgalmát is. Tehát jelentős fejlődést érünk el ezen a területen is. Az MO autóút első szakaszának a jövő évi átadása tehát nem terheli, hanem ellenkezőleg, tehermentesíti ezt a 6-os úti belső szakaszt. Az interpellációban jelzett lakossági és azt megfogalmazó képviselői aggodalom azonban nem alaptalan. Ugyanis ha az MO autópálya M7-es és 6-os közötti kapcsolata is megvalósul, ez már jelentősen terheli a 6-os út belső szakaszát. Ez utóbbi autóút-szakasz körülbelül 6,2 milliárdos költséggel 1994-re valósul meg, világbanki hitel igénybevételével. Az ütemezés kérdésében a kerület lakosainak és országgyűlési képviselőinek kezdeményezésére több egyeztetést tartott a tárca. Ezeken a megbeszéléseken rögzítettük az egyes szakaszok átadási időpontját, ennek megfelelően a 6-os út külső szakasza 1991-ben valósul meg, a leginkább érintett belső szakasza pedig 1993-ban. Lényegében érzékelhető a határidőkből, hogy az egyes szakaszok átadása összhangban van az MO autópálya egyes szakaszainak átadási ütemével. Ennek az összhangnak a biztosítása a képviselő által kért alapvető követelmény, amire a tárca is, a főváros is nagy gondot fog fordítani. Kérem a tisztelt Országgyűlést és az interpelláló képviselőt, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Nobis Ferenc képviselőtársamat; egyetért-e a válasszal? NOBIS FERENC: Tisztelt Miniszter Úr! Meg szeretném köszönni önnek és munkatársainak az interpellációra adandó választ egyeztető tárgyalásokon tanúsított korrekt és segítő szándékot. Válaszát elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. Köszönöm. Többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Köszönöm. Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés elfogadta, tudomásul vette. Széles Lajos képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúra-politikai döntésekkel érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadó-kedvezménye tárgyában. Széles Lajos képviselőtársamat illeti a szó, Szabolcs-Szatmár megye 15. választókerület. SZÉLES LAJOS: Tisztelt Miniszter Elvtárs! A Minisztertanács 11/1989. évi rendeletében szabályozta a nyereségadó-kedvezményben részesülő települések körét. Kifogásolom, illetve hiányolom, hogy a kedvezményezett települések között nem szerepel a városkörzet-központ, Fehérgyarmat város, de a többi érintett körzet városa sem. Fehérgyarmat városkörzethez 48 kistelepülés tartozik. A város fontos szerepet tölt be a kistelepülések ellátásában minden vonatkozásban. Éppen ezért különösen új munkahelyteremtő beruházásnál feltétlenül szükséges lenne, hogy a városban beruházó vállalkozók is részesüljenek a rendeletben meghatározott adókedvezményekben. Ezért kérem miniszter elvtársat, illetve a kormányt, hogy szíveskedjenek az idevonatkozó minisztertanácsi rendeletet felülvizsgálni, azt módosítani, és az adókedvezményeket az érintett körzetek városaira is kiterjeszteni. Köszönöm szépen. ELNÖK: A kérdésre dr. Békési László miniszter válaszol. Dr. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Széles Lajos! Válaszomat az Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben szeretném megadni. A gazdaságilag elmaradott térségekben beruházást végző vállalkozókat ez év január 1-től a vállalkozási nyereségadó-törvényben meghatározott adókedvezmény illeti meg. Ez a téma egyik része. Itt változtatást Széles Lajos interpellációja nem javasol. A második az a kijelölt település-kör, amely a gazdaságilag elmaradott térségekhez tartozást ma jelenti. Ennek módosítását ajánlja. Amikor ennek a körnek a kijelölésére sor került 1986-ban, majd azt követően 1988-ban, az előkészí-