Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-47
3917 Az Országgyűlés 47. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3918 ez sem közömbös természetesen, de az is, hogy nem várható-e esetleg tőle újabb bűncselekmény elkövetése. Én azt gondolom, hogy a mai jogi helyzetben itt van a megoldás. A jelenlegi jogszabály változása nélkül is ezt a körülményt kell az eddigieknél alaposabban vizsgálni. Ebben az összefüggésben — valljuk be — eddig általában mechanikus döntések születtek, húsz év után gyakorlatilag szabadlábra került az elítélt. Ha ezt a gyakorlatot megváltoztatjuk, és azt gondolom, hogy ezt a gyakorlatot kell megváltoztatni, akkor ez a húsz év valóban csak lehetőség, és semmiképpen sem bizonyosság, miből következően mindazokat a követelményeket, amelyek érvényesítésére a képviselő úr felhívott, ebben az esetben is érvényesíthetjük. Most nem javasolnám, és kérném ennek tudomásul vételét, hogy ezt a húsz esztendőt negyven évre emeljük fel. Egyszerűen azért nem, mert az egész büntetési rendszer átvizsgálásának menetében amikor a halálbüntetés problémája általánosságban is felmerül, kell majd ebben az ügyben is dönteni. Most elegendő biztosítékot nyújt a jelenlegi törvény is, az alkalmazását kell megváltoztatni, és ennek az alkalmazásnak a megváltoztatására a minisztérium természetesen mindent meg fog tenni. Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Szálai Géza képviselőtársamat, egyetért-e a válasszal? SZÁLAI GÉZA: Tisztelt Országgyűlés! Miniszterünk válasza, úgy érzem, hogy megfelelő biztosítékokat teremt arra, itt utalok a következő parlamenti ülésszakra behozandó törvényjavaslatra, hogy ebben a kérdésben felelősen fognak dönteni, és figyelembe fogják venni azokat a javaslatokat, amiket tettem. A választ elfogadom. Köszönöm. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter úr válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Pásztohy András képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez, az idényüzemelésű élelmiszerkereskedelem érdekeltségének javítása tárgyában. Pásztohy András képviselőtársamat illeti a szó, Somogy megye 4. választókörzetének képviselőjét. PÁSZTOHY ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Pénzügyminiszter Elvtárs! Közismert, hogy az idegenforgalomban résztvevő kereskedelmi szervezetek számára az idegenforgalom többletterheit a központi szabályozás 1988. december 31-ig elismerte, részben legalábbis, ugyanis a szezonálisan üzemelő élelmiszerüzletek forgalmuk után 3 százalék nyereségadó-kedvezményben részesültek. E kedvezmény 1989. január l-jével megszűnt. Az élelmiszerkereskedelem gazdasági helyzetének javítása érdekében egy alapjában kedvezőbb központi intézkedés bevezetésére került sor, nevezetesen az élelmiszerkereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek 40 százalékos nyereségadó-kedvezményben részesülnek. Ez tehát valamennyi élelmiszerkereskedelmi tevékenységet folytató szervezetet érint. És nem veszi figyelembe azokat a többletköltségeket, amelyek az idegenforgalmi feladatok végzése során felmerülnek, így például fenntartási, tatarozási költségek, szállásköltségek, kamatterhek és egyebek. Az idegenforgalom mint húzóágazat — erről szólt tegnap miniszterelnökünk is — az elmúlt időszakban jelentős mértékben hozzájárult az ország fizetési mérlegének javításához, Somogy megye idegenforgalma, mely a Balaton-partra alapozódik elsősorban jelentős szerepet játszik az ország idegenforgalmában, hiszen az ország kereskedelmi szállás-férőhelyének 24 százaléka megyénkben található. Ezért az idegenforgalom minőségi vonásainak erősítése nemcsak megyei, de úgy gondolom, országos ügy is. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a Balaton-part ellátásában résztvevő kereskedelmi szervezetek működőképességüket meg tudják őrizni. Ennek érdekében a helyi tanácsi szervek szükségesnek tartják, — melyet magam is támogatok, — hogy az idegenforgalomban résztvevő kereskedelmi szervezetek vagy egyedi támogatásban részesüljenek, vagy a korábbi években is alkalmazott szezonüzletek forgalma után biztosított nyereségadókedvezményt megkapják. Ebben kérem tisztelt Pénzügyminiszter Elvtárs kedvező válaszát és segítségét. ELNÖK: Az interpellációra dr. Békési László miniszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Őszintén remélem, nem csupán az elégedetlenség, hanem talán némileg a bizalom jele is, hogy interpellációikkal és kérdéseikkel az új pénzügyminisztert nem kímélték. Hat interpelláció és két kérdés érkezett a pénzügyminiszter részére. Kérem egyetértésüket, hogy ezek közül kettő esetében éljek a házszabály adta lehetőséggel, amelyre elnökünk felhívta az új miniszterek figyelmét. E kettő esetében is csupán gyakorlati megfontolások vezetnek; nem szeretmém önöket terhelni azzal, hogy olyan részlet-érveket hangoztatok most, amelyekre három hét múlva, a kormány által előterjesztendő csomagterv keretében teljeskörű válaszokat kaphatnak. Tisztelt Pásztohy András! Az élelmiszerkereskedelmi vállalatok túlnyomó többsége részére az 1989. január l-jével végrehajtott változtatás egyértelműen kedvező. A módosítás lényege: valamennyi élelmiszerkereskedelmi vállalat rendelkezik a 40 százalékos nyereségadó-kedvezmény lehetőségével. Ez közel 900 millió forint adótehertől mentesíti az élelmiszerkereskedelmi vállalatokat. Ezzel szemben a kizárólag idény-jellegű üzemelést folytató élelmiszerkereskedelmi üzemeknél 45 millió forint adókedvezmény szűnt meg. Azok az élelmiszerkereskedelmi vállalatok, amelyek nem kizárólag üdülőterületeken és nem kizárólag,
