Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3895 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3896 Ezért fel kell tenni a kérdést, és meg is kell válaszolni: képessé válhat-e az új generáció, hogy önmaga alkalmas legyen életfeltételeinek megteremtésére, mi az ami ebből ma pótolható? Erre természetesen a kormányprogram idevonatkozó részével, az új gyermek- és ifjúságpolitikai elképzelések szervezeti és eszközrendszerével kell a választ megadni. Meg kell hogy mondjam, az általam ismert kormányprogram üyen társadalompolitikai részt nem tartalmaz. Ebben segíthet a MISZOT által júniusban ennek érdekében megrendezendő ifjúsági konferencia, amely az új kormányprogrammal foglalkozik, s amelynek fő kérdése az új generáció esélye a versenyképességre. Véleményem szerint az ifjúsággal való foglalkozást három időtávban kell meghatározni. 1. Azonnali reagálást igénylő lépések, fél éven belül. 2. Átmenet ifjúságpolitikája, kormányprogram időtávja, három éven belül. 3. Hosszútávú ifjúságpolitika. Nézzük az elsőt. Miben van ma tőkénk Magyarországon? A friss energiát hordozó fiatalságban, s a szellemi kapacitásban. Nem mondok újat, a megoldás: az oktatás, felsőoktatás korszerűsítése, amelyből kormányzati intézkedést a minimum 16 milliárd forint megteremtése jelent. Ezt nem légből kapom. Itt a problémához való hozzáállás nem az, hogy a szűkülő pénzeszközökből miként lehet legtovább vegetálni, hanem az, hogy nem szabad eltűrni, hogy a pénzeszközök tovább szűküljenek. Azonnali lépést igényel továbbá az európai felzárkózás érdekében a nagytömegű nyelvi képzés. Nagyon fontos az ifjúság részvételének jogi garanciája a döntési, végrehajtási és ellenőrzési folyamatokban. Tényadatok is bizonyítják, hogy a fiatalok nincsenek a döntéshozatalba bevonva, márpedig a velük való foglalkozás feltétele a bevonásuk. És ebben Csontos Jánosné képviselőtársammal teljesen egyetértek. Mondhatja valaki, hogy ma még nincs elegendő, a vezetésbe bevonható fiatal. Ehhez kell helyzetbe hozni, erre kell alkalmassá tenni őket, és a válságos helyzetben erre egy lehetőség kínálkozik: tehetségmentés és tehetséggondozás. És nem feledkezhetünk meg az ifjúsági szerveződések támogatási rendszerének kialakításáról. Mit tűzhet ki az átmenet ifjúságpolitikája? Ez a kormányprogram időtávja. A lakásprogramban: drasztikusan le kell csökkenteni az első lakás megszerzéséhez szükséges készpénz-igényt, és ha ez veszteséges tevékenység támogatása a kormánynak, inkább erre mint a veszteségesen működő vállalatok támogatására fordítsuk. Állítsuk párba. (Kis taps.) Foglalkoztatás. Évek óta tudjuk, hogy a nagylétszámú korosztály 1992-ben be fog lépni a munkaerőpiacra. Évek óta halasztódik a fogadásukhoz szükséges program, a munkahelyteremtéshez szükséges kormányprogram. Nekem azt mondták a szakközépiskolás fiatalok: nem kell munkanélküli segély, nekik munkahely kell. Én most egyikre sem tudok választ adni, úgy gondolom nem is nekem kellene. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a leszakadókkal való foglalkozást, az alacsony iskolai végzettségűek elhelyezkedésének segítését. Az átmenet ifjúságpolitikája kell hogy felvállalja a közoktatásra fordított pénzeszközök radikális növelését, többszörösére növelve ezt az arányt. Én ehhez adtam bizalmat Glatz Ferenc miniszternek. Komoly feszültség forrása lehet, kezelendő az államigondozott fiatalok életkezdésének ügye. Hiszen itt nincs családi háttér, amely segítheti az önálló életkezdést. A családi háttér, a család, ha úgy tetszik mint a társadalmi újratermelés biztosítéka önreprodukciós képességének határán van. Egyszerűnek tűnő a megoldás. Akarat kérdése? A gyermeknevelés anyagi terheinek kompenzálása, gyermekbarát adórendszer. Békési Lászlónak én ehhez adtam bizalmat. És most egy szegedi demográfus konkrét tényadatokra alapozott előrejelzését csak azért nem idézem, mert még izgatásért felelősségrevonnának. Kétségtelen azonban, ha fenn akarunk maradni, most tenni kell. Hogy mit? A feltételeket teremtsük meg, és utána bízzuk a családokra. Bár eszembe jut, amit egy fiatal a DEMISZ kongresszusán mondott: hogyha a gyermekruházati cikkek ára ilyen magas, és elmegy a kirakat előtt két fiatal, akkor az egésztől elmegy a kedvük. (Derültség, zaj.) Hosszútávú gyermek- és ifjúságpolitika. Tudatos társadalompolitikai tervezés, folyamatszervezés, amely hosszútávon folyamatosan iktatja ki a hátrányokat, ráépülve az előbb elmondottakra. Talán célszerű, ha ezt megismétlem, mert még valószínűleg az előzők hatása alatt vannak. Tehát hosszútávú gyermek- és ifjúságpolitika, tudatos társadalompolitikai tervezés, folyamatszervezés, amely hosszútávon folyamatosan iktatja ki a hátrányokat, ráépülve az előbb elmondottakra. S mint már korábban és most is, a részvétel elvénél abból indulok ki, hogy minden állampolgárnak joga van saját sorsa alakításában részt venni. Tehát az ifjúságot nem zárhatjuk ki ebből. És ez egy olyan rásegítő helyzetbehozó speciális mechanizmus kiépülését teszi lehetővé, amely a döntéshozók számára kikerülhetetlenné teszi az ifjúság problémáival a rendszeres szembenézést, hogy még egyszer ne halmozódhasson fel 18 év feszültsége, és ne tudja a jövő terhére megoldani napi terheit egyetlen kormány sem. Tisztelt Ház! Valamit hadd mondjak a szervezeti keretekről. Azzal, hogy óva intenék mindenkit attól, hogy előbb szülessen döntés a kormány ifjúsági szervének sorsáról, kialakításáról, mint az újtípusú és elsősorban állami szolgálati felfogású ifjúságpolitikáról. Ennek érdekében az ifjúsági és sportbizottság előadója, Vörösné Csuka Mária által felvetett megoldások közül azt támogatom, hogy legalább ideiglenesen a társadalompolitikáért felelős áUamminiszter kapjon megbízást a korszerű ifjúságpolitika kidolgozásának irányítására, prioritásának kijelölésével, az igények és az ezekhez szükséges források összehangolására, valamint javaslat kidolgozására a vég-