Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-44
3703 Az Országgyűlés 44. ülése, 1989. március 23-án, csütörtökön 3704 törvény 7. §-a (1) bekezdés szerint időszaki lapot állami szerv, gazdálkodó szervezet, társadalmi szervezet és egyesület alapíthat. Ennek értelmében tehát magánszemély nem alapíthat újságot, ugyanakkor a társasági törvény 156. §-a lehetővé teszi ; hogy természetes személy, magánszemély is alapíthat KFT-t, vagyis jogi személyiségű társaságot, vagyis magánszemély is létrehozhat gazdálkodó szervezetet. Ezek alapján kérdezem, alapíthat-e magánszemély időszaki lapot. Ha nem, akkor ez ellentmond a társasági törvénynek, ha igen, akkor ez ellentmond a sajtótörvénynek. Hogyan képzelhető el az ellentmondás minél előbbi feloldása? A másik ellentmondás nem szövegszerű. Az egyesülési törvény 4. §-a (1) bekezdése szerint társadalmi szervezetek megalakulását követően, ha kéri, nyilvántartásba kell venni, ha ugyanezen törvény előírásainak eleget tesz. E törvény szellemének ellentmond a régebbi keletű sajtótörvény 12. §-a, amely előírja, hogy minden időszaki lap engedélyeztetéshez kötött. Véleményem szerint indokolt lenne, hogy az időszaki lap alapítását csak nyilvántartás céljából kelljen bejelenteni. Milyen eljárást javasol Miniszter Úr, hogy a legrövidebb időn belül a korszerűbb egyesülési törvény szelleméhez hasonló módon lehessen lapot indítani? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Dr. Kulcsár Kálmán miniszter válaszol. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az említett jogszabályok között ellentmondást nem látok. A gazdasági társaságokról szóló törvény alapján létrehozott gazdasági szervezet ugyanis, mégha egyetlen magánszemély kezdeményezi is, egyszemélyes KFT jön létre, ezzel már jogi személlyé válik. Jogi személyként pedig lapot is alapíthat. Ami a második látszólagos ellentmondást illeti, itt két teljesen különböző dologról van szó. Az egyik az egyesület, a másik a sajtótermék. Sokszor előfordul az, hogy egyik jogszabály, más ügyekben természetesen, mint a másik-, másfajta módon közelít meg kérdéseket. Ez esetben is ez történt — én azt gondolom, sőt ebben szinte biztos vagyok, azért nem teljesen, mert végül is a Tisztelt Ház álláspontjától függ —, hogy az új sajtótörvény nem köti majd az időszaki lapokat engedélyhez, hanem csupán bejelentéshez. Én azt javaslom, hogy várjuk meg az új, tájékoztatásról szóló törvényt és ez a látszólagos ellentmondás is megoldódik. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Kérdem Képviselőtársunkat, elfogadja-e a miniszteri választ? SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA: Elfogadom a választ és tudom, hogy a parlament ez ügyben decemberig ráér. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdem az országgyűlést, • hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: a miniszteri választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette egy ellenszavazattal. Dr. Ladányi József képviselőtársunk interpellál a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez a megyét súlyosan érintő közlekedési úthálózat fejlesztése ügyében. Dr. Ladányi József képviselőtársamat illeti a szó Borsod-Abaúj-Zemplén, 25. választókerület. DR. LADÁNYI JÓZSEF: Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Derzsi elvtárs! Borsod-Abaúj-Zemplén megye közúti közlekedésében évtizedek óta súlyos problémaként jelentkezik a 3. számú főközlekedési út és mezőkövesdi átmeneti szakaszának túlterheltsége. Mezőkövesden a forgalom 40—60 százalékkal haladja meg az út teljesítőképességét, emiatt a város lakosságára egészségkárosítóan ható zaj és légszenynyezettség szinte nehezen elviselhető küszöbértékhez közeledik. Állandó a forgalom, a torlódás, súlyos és sok a közlekedési baleset. Az elkészült tanulmánytervekből a közlekedési és régebben postaügyi minisztériummal együtt 1981-ben kiválasztásra került az M—3-as autópálya Mezőkövesd—Ernőd—Leninváros nyomvonal építése. A közlekedési tárca vezetőinek elképzelése és Ígéretei szerint az autópálya Borsod megyei része szakaszonként, csomópontonként került volna megvalósításra. Az ország gazdasági helyzetére hivatkozva azonban 1984-ben arról tájékoztattak, hogy az autópálya építésének tervezett üteme lelassul. Amennyiben még erre most sincs lehetőség, akkor halaszthatatlannak tartom a 3. számú főközlekedési útvonal Mezőkövesdet elkerülő szakaszának megépítését. Jelenleg ennek előkészítő munkálatai megkezdődtek az út nyomvonalának biztosítása érdekében. A megyei tanács már nyolcmillió forintot biztosított a terület előkészítésére. Az eredeti elképzelések szerint az út megépítésének már az elmúlt években meg kellett volna kezdődnie. A miskolci közúti igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint azonban az útszakasz megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet nem áll rendelkezésére. Az a kérésem miniszter elvtárs felé, hogy a kialakult helyzetet vizsgáltassa ki és a döntés meghozatalánál vegyék figyelembe, hogy a főközlekedési útvonal e szakaszán a forgalom csak növekedni fog, ha igazán kedvezően érinti a világkiállítás megrendezése, az idegenforgalom növekedése e keleti és északkeleti országrészt is. Mindezek egészségkárosító következményeit ne Mezőkövesd város lakossága, választói viseljék. En nem a közlekedési beruházási költségek előrehozását'kérem, hanem az adósságnak legalább a részletekben való törlesztésének elkezdését. A második dolog, amit szeretnék felvetni ezzel kapcsolatban: a honvédelmi kiadások csökkenése valószínűleg több katonai objektum polgári célokra való átadását teszi lehetővé. Kérném itt e helyen is a közlekedési és hrrközlésií • építésügyi miniszter elvtársat, hogy a megyénk délnyugati részén, Mezőkövesd határában lévő repülőteret és az ahhoz vezető honvédsé-'
