Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-39

3283 Az Országgyűlés 39. ülése, 1989. március 8-án, szerdán 3284 évi első törvény hatályon kívül helyezése tárgyában az igazságügyi miniszterhez; Tóth György az igazságügyi szervek Kunszentmártonba való visszahelyezése tárgyában az igazságügyi miniszterhez; Dr. Biacs Péter a termeléshez nem kapcsolódó tudományos kutatási és műszaki fejlesztési beszerzések után miért kell az intézményeknek vámot fizetni? — a pénzügyminiszterhez; Filló Pál a fővárosi levegőszennyezettség-mérő rendszer üzemeltetésének, esetleges fejlesztésének tárgyában a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez; Nagyiványi András a gyógyszerellátás adminisztrációs gondjai tárgyában a szociális és egészségügyi miniszterhez; Balogh László a Békés megye keleti részén húzódó élővízcsatorna iszapkotrása tárgyában a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez; Fodor Sándor a gépjárművek tüzelő- és kenőanyag mennyiségi és minőségi normájának megállapításáról szóló rendelet megszüntetése tárgyában a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez; Moravcsik Ferencné azon szakszövetkezeti járadékosok, akiknek járadéka nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, miért nem részesültek 1988 decemberében az 1.000 Ft-os egyszeri juttatásból, amelyet minden 3.000 Ft alatti nyugdíjas megkapott? a szociális és egészségügyi miniszterhez; Dr. Séra János a vidéki lakosok budapesti tulajdonszerzése tárgyában a Minisztertanács elnökéhez; Kovács András a különleges helyzetből adódó vállalati többletjövedelmek elvonása tárgyában a pénzügyminiszterhez; továbbá az utóbbi percekben még két kérdést nyújtottak be: Bödőné Rózsa Edit az oktatási reformmal kapcsolatban a művelődési miniszterhez; — végül — Bódi János milyen intézkedések történtek vagy várhatók az ország mentőszolgálatának technikai fejlesztésében, elsősorban az elavult Nysa mentőautók kiváltására? ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom először... (Közben szólásra jelentkeznek. ) ELNÖK: Ügyrendi kérdése van, vagy észrevétele? Parancsoljon! Kérek mikrofont! LESTÁR LÁSZLÓNÉ: Köszönöm. Csak azt szeretném bejelenteni, hogy a művelődési miniszterrel tegnap délután történt egyeztetés kapcsán számomra kitűnt, hogy az általam felvetett probléma megoldása folyamatban van és belátható időn belül megnyugtatóan megoldást nyer. Ezért az interpellációtól elállók. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tehát, elölről kezdem. Az ülésszak tárgysorozatául javasolom Magyarország Alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalását. A Minisztertanács tájékoztató jelentését a romániai menekültek helyzetéről, a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről. A jelentést a belügyminiszter szóban terjeszti elő. Harmadszor az országgyűlés elnökének megválasztását. Negyedszer a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. ötödször a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Hatodszor a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Hetedszer az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztatót. Nyolcadszor az országgyűlés 1989. évi várható programját. Kilencedszer személyi változásokat az országgyűlés egyes bizottságaiban. A változásokra vonatkozó javaslatot képviselőtársaimnak kiosztatom. Tízedszer interpellációk és kérdések tárgyalását. Ugye, azt kell kérnem a Tisztelt Országgyűléstől, azt kell kérdeznem, hogy elfogadja-e a tárgysorozatra tett javaslatot. Mielőtt... (Közben szólásra jelentkezik Király Zoltán.) ELNÖK: Engedelmet. Befejezem a mondatomat és akkor szót adót. Azt akartam mondani, hogy tulajdonképpen mielőtt az igen szavazatokat megszámlálnók, ilyen nagy tortúrával, ez esetben is előbb megkérdezzük majd, hogy kinek van ellenszavazata és kinek van tartózkodása és ennek függvényében számoljuk majd meg az igenlő szavazatokat. Király Zoltán képviselőtársunk kér szót, úgy gondolom, ügyrendi kérdésben. (A válasz: igen.) KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Elnökünk! Tisztelt Ház! A tárgysorozat megállapításához szeretnék indítványt tenni, és hogy rögtön a közepén kezdjem, azt javaslom: vegyük le a tárgysorozatról, illetve a napirendi pontok közül a Munka Törvénykönyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló előterjesztések tárgyalását: Indoklásul mindezekhez a következőket kívánom elmondani. Nyilvánvaló valamennyi képviselőtársunk számára, — annak a levélnek alapján, amelyet kaptak a független szakszervezetektől és az alternatív szervezetektől, — hogy e szervezetek, az újonnan alakult vagy ismét megalakult pártok ellenzik és egy konszenzus nem alakult ki a kormányzat és a független szakszervezetek, a társadalom jelentős része között ebben az ügyben, e két napirendi pont dolgában. A parlament elé terjesztett tervezetekkel kapcsolatban e szervezetek külön is kidolgozták részletes programjegyzéküket, és ezek szerint a következőket lehet elmondani ellenérvként arra, hogy napirendre tűzzük. A két tervezet alapvetően korlátozó jellegű, mert a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek védelme helyett a dolgozók munkaviszonyának a kereteire korlátozza a sztrájk jogát, lefegyverezve a szakszervezeteket, a dolgozók általánosabb érdekeinek védelmé-