Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3253 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3254 lasza a novemberi ülésszakon Antal Imre képviselő részéről elhangzott interpellációra, a szeszesitalok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. BECK TAMÁS: Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelmi tárca a korlátozás feloldásával egyetért, minden érdeke ezt kívánja. Különben sem találtunk korrelációt a tilalom és az italfogyasztás között. (Derültség, taps.) Az 1987. évi XI. törvény 29. §-a azonban egyezte­tési kötelezettséget ír elő számunkra az Országos Egészségvédelmi Tanáccsal és a Szociális- és Egészség­ügyi Minisztériummal. A Tanács februárban tűzi napi­rendre a kérdést és ezek után fog véglegesen állást fog­lalni a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium. Ezen kívül meg kívánja tárgyalni ezt a témát az országgyű­lés kereskedelmi bizottsága is. Mindezek alapján végleges választ, sajnos, csak az előző tárgyalások kimenetele után közölhetek. A magam részéről a tilalom feloldását támogatom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 52. §-ának (2) bekezdése szerint az in­terpelláltnak indokolt esetben joga van ahhoz, hogy a választ harminc napon belül írásban közölje az inter­pelláló képviselővel és az országgyűlés elnökével. Ezt most értelmezzük úgy, hogy Beck Tamás kereskedel­mi miniszter választervezetét előbb az érdekelt társa­dalmi szervekkel egyetértésben kidolgozza és az or­szággyűlés kereskedelmi, valamint egészségügyi és szo­ciális bizottsága elé terjeszti megvitatásra és maid en­nek utána az interpellálót és az országgyűlés elnökét tájékoztatja. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, Beck Tamás mi­niszter elvtárs kérését — ezzel az én kiegészítésemmel — elfogadja-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavaz­zon. (Megtörténik.) Köszönöm. Ki van ellene? (Hat.) Ki tartózkodott a kérés teljesítésétől. (Kettő.) Kimondom a határozatot: Antal Imre képviselőtár­samnak a szeszesitalok reggel 9 óra előtti árusítása ti­lalmának megszüntetése tárgyában tett interpelláció­jára—a miniszter elvtárs kérésének megfelelően — a válasz a következő ülésszakon a hozott határozatnak megfelelően fog megtörténni. Ezt a kérést elfogadta a parlament, hat ellenszavazat és két tartózkodás mel­lett. Következik Varga Miklós képviselőtársunk inter­pellációja az igazságügy- és a pénzügyminiszterhez az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés tár­gyában. Varga Miklós képviselőtársamat illeti a szó, Veszp­rém, 10-es választókerület. VARGA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtársak! A Magyar Televízió több alkalommal hírt adott arról, hogy egyes pénzügyi szervek hivatali jogkörük­ben eljárva a közvélemény által elítélendő gyakorla­tot alkalmaznak. A Jogi Esetek című adásban láttuk, hogy az alig 300 forintos tartozás meg nem fizetéséért felnyitották az állampolgár lakását és onnan egy 24 ezer forintos színes televíziót foglaltak le, illetve vit­tek el. Az Ablak című műsor december 30-i adásából tud­juk, hogy az adóhivatal tévedésből egy állampolgár­nak 24 ezer forint adó megfizetését írta elő. A káro­sultnak több száz forintos okmány bélyeggel ellátott, több hivatalhoz benyújtott beadványban kellett kérni a tévedés helyreigazítását. Végrehajtással fenyeget­ték, az elintézésig több hivatalt kellett megjárnia, több ezer forint kára keletkezett ebből. De említhetném a Tévé-híradóban megjelent és a lakosság körében felháborodást keltett kulturálatlan vámkezelést a külföldi csomagok esetében. Sorolhatnám még a példákat. De úgy vélem, az em­lített három eset is elegendő a bizonyításra. A bürok­rácia, a hivatali packázás nagyon kedvezőtlenül hat a lakosság hangulatára, közérzetére. Ne rontsuk ezzel is, hiszen rossz az már így is. Választókerületemben az állampolgárok az emlí­tett esettel kapcsolatban így fogalmaztak: ki vagyunk szolgáltatva, védtelenek vagyunk. Hát ne legyenek azok! Védjük az embereket a bürokratáktól! Nem szabad megengedni, hogy az állampolgár csak okmánybélyeggel ellátott beadványban védhesse iga­zát. Azokban a hivatalokban, amelyeket a példámban említett kárvallott végigjárt, a mi pénzünkből fizetett emberek ülnek. Éppen ezért elvárjuk, hogy legyenek velünk szemben emberségesek. Kérem a pénzügyi kormányzatot, hogy ilyen és hasonló esetekben a hivatal által okozott kárt az ál­lampolgároknak térítsék meg. A lakásfelnyitással kapcsolatban úgy tudom, jog­szerűen jártak el. Azt azonban vitatom, hogy az alig 300 forintos tartozásért — még ha az eljárási illetéket, a késedelmi pótlékot is beleszámítjuk - egy 24 ezer forintos értéket kell lefoglalni. Ha ez így törvényes, akkor véleményem szerint ez a törvény nem jó. Végezetül megkérdem az illetékes miniszter elvtár­sat, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő? Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Először dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter válaszol az interpelláció rá vonatkozó részére. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A felhozott esethez hasonló esetek máskor is elő­fordulhatnak, ha most egyetlen példát is hallottunk. Ennek az esetnek a jogszabályszerűségét ugyan nem vitatjuk — mint ahogyan nem vitatta a tisztelt kép­viselő sem —, egyéb összefüggéseit azonban meg kell nézni. Az első: korábbi végrehajtási rendelkezéseink első­sorban az adós védelmét szolgálták, vagyis hallatlanul nehezen juthatott hozzá a hitelező ahhoz a pénzösz­szeghez, amely járt neki. A jelenleg hatályban levő végrehajtási rendelkezés — amely egyébként törvényerejű rendelet — az adós védelmét bizonyos fokig kiegészítette a hitelező vé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom