Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3125 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3126 feltétlenül közös érdek és kellő felelősséggel szervezett rendezvények esetében lehetséges is. A törévnyjavaslat azonban kötelezi a rendőrséget, hogy a rendezvényt bizonyos esetekben oszlassa fel. Ezek azok az esetek, amelyekben a szervező már nem képes a rendezvény törvényességét biztosítani, illetőleg a szervező és a rendező már a jogtalanság talaján áll, tehát már nem törvényes jogot gyakorol, hanem magatartása törvénysértő. A javaslat itt is világosan meghatározza, hogy a gyülekezési jog gyakorlása milyen feltételek mellett történhet és rendelkezik arról is, hogy mi a következménye annak, ha valaki vagy valakik túlteszik magukat a törvényes rendelkezés keretein, csak saját törvényeiknek hajlandók magukat alávetni. Az ilyen magatartás, és most ezt szó szerint kell érteni, törvényszerűen váltja ki a rendőrségi fellépést, illetve beavatkozást. A beavatkozás nem a rendőrség érdeke, nem rendőri önkényeskedés, hanem társadalmi érdeket szolgál, amelyre más jogszabályok mellett éppen a most elfogadásra kerülő törvény is kötelez. A gyülekezési jog gyakorlásához kapcsolódó, a törvényben meghatározandó feladatait és kötelességeit a rendőrség nem kérte. A választás — ezt idézőjelben mondtam — nyilvánvalóan azért esett ránk, — erről a miniszter elvtárs is szólt -, mert mint minden civilizált országban, ahol a szabadságjogoknak érvényesülni kell, ilyen vagy hasonló feladatokat ugyancsak a rendőrségre ruháznak, hiszen ennek a szervezetnek az alapvető funkciója a rend fenntartása, biztosítása. A rendőrség igyekezni fog a törvény betűje és szelleme szerint megfelelni feladatainak. Az élet és a történelmi tapasztalat is igazolja: nem ritka az az eset, amikor békés összejövetelek, felvonulások, tüntetések tiszta szándékú résztvevői közé zavarosban halászó, tudatos bajkeverők, provokátorok szivárognak, hogy a gyülekezés jellegét, célját megváltoztassák, eltorzítsák. Éppen ezért a gyülekezések szervezőinek, résztvevőinek jól felfogott elemi érdekük, hogy rendezvényeiket — akár bejelentési kötelezettség alá esnek, akár nem — megvédjék a törvényességet sértő, netán azzal tudatosan szembehelyezkedő személyek rendbontó tevékenységétől. A szervezőknek nyújt segítséget a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely szerint a rendőrség és más arra illetékes szerv a szervezők kérésére közreműködik a rendezvény rendjének biztosításában. A rendőrség a gyülekezési jog biztosítását oly módon is köteles elősegíteni, biztosítani, hogy adott esetben a rendezvény céljára közterületet elzár a forgalom elől, a rendezvény résztvevőit védelemben részesíti azokkal szemben, akik jogaik gyakorlásában erőszakkal, fenyegetéssel akadályozni, korlátozni akarják őket. A rendőrség a törvényből adódó feladatainak, így a rendezvényt megzavaró személyek eltávolításának, végső esetben a rendezvény feloszlatásának más jogszabályok, illetőleg azok alapján kiadott rendelkezésekben szabályozott módon, szükség esetén kényszer, erőszak alkalmazásával is köteles eleget tenni. Sajnos az ilyen fellépések velejárói lehetnek — a legszakszerűbb és a körülményekhez képest legkörültekintőbb intézkedés mellett is - a különböző súlyosságú sérülések. Egy adott rendőri intézkedés jogszerűsége, törvényessége megítélésének segítéséül legyen szabad tájékoztatásul elmondanom — azoktól a képviselő társaktól, akik ezzel tisztában vannak, elnézést kérek —, hogy a kényszerintézkedés, az erőszak alkalmazása önmagában nem jogellenes, nem törvénysértő. Amennyiben az alkalmazás feltételei, törvényes indokai fennállnak, a rendőr a helyzettel és a körülményekkel arányban álló, a legcélravezetőbb intézkedést köteles alkalmazni, éppen a súlyosabb következmények elhárítása érdekében. Ellenkező esetben, tehát a kényszerintézkedés mellőzése , elmulasztása miatt — a körülményektől függően — fegyelmi, vagy büntetőjogi felelősséggel tartozik. A Belügyminisztérium felkészül a törvényből adódó feladataira. Már készülnek azok a rendelkezések — és a törvény ismeretében majd felgyorsul ez a munka —, amelyek részletesen szabályozzák a rendőrhatóságok teendőit a gyülekezési jog gyakorlásának biztosítása érdekében. Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslatokat — egyikhez hivatásomból adódóan is fűztem néhány gondolatot — elfogadom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kardosné Török Ibolya, Csongrád megyei képviselőtársunk felszólalása következik. KARDOSNÉ TÖRÖK IBOLYA: Tisztelt Országgyűlés! A jogalkotás legsokrétűbb, legszínesebb területei közé tartozik az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó új törvények előkészítése. E törvények sorába tartozik az egyesülési és gyülekezési jog szabályozása is. Az előttünk lévő törvénytervezetek e két alapvető állampolgári jog alkotmányos realizálását kívánják szolgálni. A májusi pártértekezlet óta bekövetkezett fordulat tette lehetővé, a jogállamiság megteremtésére irányuló törekvés pedig megköveteli e jogok gyakorlásának törvényesítését, illetve szabályozását. A szocialista jogállam kialakítása számos követelményt támaszt. Mindenekelőtt biztosítani kell a törvények uralmát a társadalmi élet minden területén. Éppen ennek a követelménynek megfelelve is nagyon fontosnak tartom e két alapvető állampolgári jog törvényi szintű szabályozását. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy minden megengedett, amit nem tilt a törvény, örömmel olvastam a tervezet indoklásában, hogy a törvényi szabályozás ezt az alapelvet követi. Két olyan törvényjavaslat került elénk, amely alapvető állampolgári jogokról rendelkezik. Több évtizedet késtek ezek a törvények, hiszen hatályos alkotmányunk is elismeri az egyesülési és gyülekezési szabadságot. Kimondja, hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Ez a törvény 1949 óta várat magára. A törvénytervezettel kapcsolatban lefolyta-