Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3093 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3094 először: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; másodszor: a most beterjesztett javaslatok az új alkotmány megalkotásának részét alkotják ugyan, de nem helyettesítik az új alkotmányt. Lássuk először az első megállapítás tartalmát. A gazdasági reform valóban igényli a politikai rendszer átalakítását, hiszen a társadalom egyetlen tevékenységi szférájában önmagában nem formálható a siker reményében. Tehát a reformok visszafordíthatatlansága csak így biztosítható és a visszarendeződés veszélye így kerülhető el. Meggyőzőek ebből a szempontból az eddigi tapasztalataink is. A politikai rendszer átalakulásának tényezői azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Mindenekelőtt: a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi tapasztalatok is jelzik, de logikai úton is könnyen belátható, hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre épülő, az egységes gazdasági, politikai világrendszerbe sikeresen beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását, az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás minden területen való alkalmazását igényli, amely csak minden részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges. Másodszor: a szocialista politikai rendszer korábbi történeti körülményei között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális következményekkel is. Mit jelent a második megállapítás? A politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánynyal teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni, s a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és réintégrai a magyar alkotmányfejlődés folyamatába is. Kontinuitást őriz meg tehát történeti múltunkkal is. Ez az alkotmány készül. Az Országgyűlés alkotmányozó bizottsága megkapta már az első nyers koncepciót. Ám ha a munka gyorsul is, az Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a társadalmi vitában is tökéletesített szöveg legkorábban 1989 végén kerülhet az Országgyűlés elé. Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom politikai folyamatai, amelyek egyébként sok tekintetben természetesen kapcsolódnak egymáshoz, nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülés és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani, hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az alkotmánybíróság intézményét is. Politikai életünk alakulása, a kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, hézagai, amelyek nem könnyen és főleg nem gyorsan kiküszöbölhetők, döntéseket és pedig alkotmányosság szempontjából vitathatatlan döntéseket igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és függetlenséggel tagjainak szakismeretéből és függetlenségéből származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel az új alkotmány törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben, ma nincs. Ha most a később részletezett javaslatoknak megfelelően az alkotmány módosítását kérem a tisztelt Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését. Még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozás alatt lévő alkotmány szellemében kérem. Azokban az elemekben, amelyekre most előterjesztést teszek, már az új alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem, tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy eset kivételével: az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően, különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is, határozni kell a tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi törvény elkészítése nem halasztható az alkotmány elfogadása utáni időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg. Szeretném bejelenteni továbbá, hogy ugyanezen alkalomból, amikor alkotmánymódosítással a tisztelt Ház elé jövünk, a kormány beterjeszti az országgyűlési viták tapasztalatai alapján, a bizalmatlanságra vonatkozó alkotmánymódosítást, a vele öszszefüggő törvénymódosítási javaslatokkal. Erre legkorábban, tekintettel a többi, már említett javaslatunkra is, március 31-ig kerülhet sor. Az alkotmány módosításáról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényi szintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tévő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat, a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően, az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot. Az Országgyűlés ügyrendjével, az egyesülési jog