Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3085 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3086 sen így lesz:, A társaság vagyonát a vámszabad-területi társaságok kivételével forintban kell kifejezni, stb." A bizottságnak egyébként az a nézete, hogy a 30. § nem a vagyonérdekeltségre vonatkozik, hanem kizárólag azt tartalmazza, hogy a vagyonnak az értékét forintban kell kimutatni. Hogy ez a vagyon miből tevődik össze, az nem ebbe a jogszabályba való. Köszönöm a figyelmüket. Tisztelettel kérem a javaslatot elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Külön-külön szavazunk a két javaslatról. Először a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat felett szavazunk. A törvényjavaslathoz a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előzetesen írásban és most élő szóban módosító javaslatot nyújtott be, amellyel az igazságügyi miniszter egyetért. A módosító javaslatokat képviselőtársaimnak kiosztottam, illetve a mostani módosító véleményt élő szóban hallhattuk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy aki a módosító javaslatokat elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Kétséget kizáró többség! Ki van ellene? (Egy ellenszavazat.) Ki tartózkodott? (Egy tartózkodás.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadta. Most pedig kérem az Országgyűlést, hogy aki a törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt, általánosságban és részleteiben is elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Többség! Köszönöm. Ki van ellene? (Egy ellenszavazat.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Nincs tartózkodás. ) Kihirdetem a határozatot: az országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben egy ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta. Most a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat felett szavazunk. A javaslatot már a novemberi ülésszakon szétosztottuk. A jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság a törvényjavaslathoz módosító javaslatot nyújtott be. A javaslattal az igazságügyi miniszter egyetért. A módosító javaslatot képviselő társaimnak szétosztattam. Kérem az országgyűlést, hogy aki a bizottság módosító javaslatával egyetért, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Szemmel látható többség! Ki van ellene? Nincs senki ellene. Ki tartózkodott a szavazástól? Senki. Az országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta. Most pedig kérem, hogy a törvényjavaslat egészéről szavazzunk. Aki a beterjesztett törvénymódosítással és a most elfogadott módosításokkal azt kiegészítve összességében egyetért, kérem, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Többség! Ki van ellene? (Nincs jelentkezés.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Nincs jelentkezés.) Az országgyűlés a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert illeti a szó. KÁRPÁTI FERENC: Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel én maradtam itt a végére ennek a hosszú ülésszaknak, s az elmúlt napokban oly gyakran került szóba a védelem, talán megértik, ha én most már rövid leszek. Tőlem még a vizet sem sajnálták, mint képviselőtársaimtól. Tisztelt Országgyűlés! A jelen ülésszak első napján Németh Miklós elvtárs, a Minisztertanács elnöke sokoldalúan bemutatta, ismertette a kormányzati munka átalakításának célját, értelmét és folyamatát. Mint hangoztatta: az ezzel összefüggő kérdések a korábbi gyakorlat módosításának, a politikai intézményrendszer reformjának fontos láncszemét képezik. A kormány részérő] most benyújtott előterjesztés, a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítására vonatkozójavaslat is ezzel függ össze, erre irányul. Ismeretes, hogy korábban a Minisztertanács mellett számos bizottság működött miniszterelnök-helyettesek vezetésével. így volt ez a honvédelem és a közbiztonság kérdéseit illetően is. A honvédelmi bizottság 1962. áprilisától működik. A kormánybizottságok többsége immár megszűnt. A honvédelmi bizottság elnöki tisztségét pedig az elmúlt év derekától a kormány elnöke tölti be. Ez jelentős változás volt. Most további előbbre lépést kívánunk tenni. A kormány abból a meggondolásból kiindulva terjeszti elő ezt a javaslatot, hogy a nemzetközi katonapolitikai kérdésekkel és ezzel szoros összefüggésben az ország védelmével, valamint a közrend, a közbiztonság kérdéseivel is ne egy kiküldött bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testülete. Ettől azt várhatjuk, hogy a jövőben a kormány az ország szempontjából e nagy horderejű kérdésekben is megalapozottabban, minden összefüggést mérlegelve és összehangoltan legyen képes a szükséges intézkedések megtételére. Meggyőződésem, hogy a módosítással a kormányzat munkája azoknak az igényeknek is jobban meg fog felelni, amelyek az országgyűlés részéről jelentkeznek, azaz, hogy e témákban is gyakrabban és érdemben essék itt szó, — mint a mostani tapasztalat is mutatja, - az országgyűlés ne pusztán a költségvetés vitája során tájékozódjon a kérdésekről, illetve hogy tevékenysége lényegében csak a támogatás mértékének meghatározására korlátozódik. Itt hangsúlyozottan az országgyűlés plenáris ülésére gondolok, mivel a parlamenti honvédelmi bizottság behatóan és rendszeresen foglalkozik a hozzá tartozó területek és szervek munkájával. Értemez alatt azt, hogy a lényegi kérdésekben beszámolók alapján és nem ritkán kihelyezett ülésein személyes