Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3067 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3068 kat elkészítenünk, de biztonságra kell törekedni, ki kell fizetni az ellátásokat. Úgy gondolom, hogy a megfogalmazott törvényi garanciák és a Pénzügyminisztérium együttműködő szándéka elegendő lesz ahhoz, hogy a pénzügyi likviditásunkat is megőrizhessük. Nem térnék ki azokra a konkrét javaslatokra és kritikai megjegyzésekre, amelyekkel egyébként egyetértek és amelyek az egészségügyi ellátás gazdálkodását, az intézményrendszert érintették. Felajánlom a tisztelt képviselőnek, hogy ülésen kívül beszéljük meg ezeket a kérdéseket. Miután olyan módosító indítvány a bizottság részéről sem és a tisztelt képviselők részéről sem érkezett, amelyre konkrétan ki kellene térnem, mégegyszer köszönetet mondok és kérem, hogy fogadják el előterjesztésünket. (Taps.) • ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ahogy a miniszter asszony mondta, szövegszerű módosítási javaslatot nem tartalmazott egyik felszólalás sem. Igen fontos figyelemfelkeltő észrevételeiket nyilvánvalóan megszívleli mind az egészségügyi kormányzat, mind a parlament. Most határozathozatal következik. Először a társadalombiztosítási alapról szavazzunk. (Felmutatja a törvényjavaslat írásos anyagát.) Ez a társadalombiztosítási alap, azért mutattam fel, hogy a képviselőtársaim tudják miről szavaznak. Aki a törvényjavaslattal egyetért, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Látható többség. Ki van ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslatot egyhangúan elfogadta. (Taps.) Most a társadalombiztosításról szóló 1975. évi Il-es törvény módosításáról szóló törvényjavaslat felett szavazunk. Aki a törvényjavaslatot elfogadja, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Ki van ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Senki.) Kimondom a határozatot: az országgyűlés az 1975. évi Il-es törvény módosítását a társadalombiztosításról a benyújtott eredeti szöveg szerint elfogadta. (Taps.) Kedves Képviselőtársaim! Most 20 perc egészségügyi szünet következik. {Szünet: 16.05-16.26 — Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Következik a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A törvényjavaslat benyújtója Dr. Czibere Tibor művelődési miniszter. Övé a szó. DR. CZIBERE TIBOR művelődési miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat vitája előtt a Minisztertanács megbízásából szükségesnek tartom elmondani a következőket: A gazdaság és a szakmai képzést folytató iskolák kapcsolata, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, arra a tényre épül, hogy az iskolák a gyakorlati oktatással kapcsolatos feladataikat a gazdálkodó szervezetek nélkül nem tudják eredményesen ellátni. A gazdálkodó szervezet számára pedig a gyakorlati oktatásban valórészvétel szakember-utánpótlást biztosító beruházás A gazdálkodó szervezeteknek a gyakorlati oktatásban való közreműködése egyrészt a gyakorlati oktatásban való közvetlen részvétellel, másrészt szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével valósul most meg. Ez utóbbi — egy 1971-ben kiadott kormányhatározat alapján — a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban folyó szakmunkásképzés költségeinek az állam és a vállalatok közötti megosztását célozza. Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény, továbbá a középfokú iskoláknak és a vállalatoknak a gyakorlati oktatási feladatok ellátására irányuló együttműködését szabályzó minisztertanácsi rendelet valamennyi középfokú szakoktatási intézményre kiterjedően rendezi a gyakorlati oktatásban való részvétellel kapcsolatos vállalati, illetve iskolai jogokat és kötelességeket. A szakmunkásképzési alapba befolyt összegből az alapról szóló jogszabály szerint kizárólag a szakmunkásképzéssel kapcsolatos kiadások egy részét lehet fedezni, illetve a szakmunkásképzésben szükséges fejlesztésekre lehet támogatást adni. A gyakorlati oktatásban való közreműködés, illetve a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésével kapcsolatos kötelezettség egymástól független. Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyek résztvesznek a gyakorlati oktatásban és viselik ennek költségeit, ezen felül még kötelesek szakmunkásképzési hozzájárulást is fizetni. Azok a gazdálkodó szervezetek azonban, amelyek a gyakorlati oktatásban nem vesznek részt, a szakmunkásképzési hozzájárulás fizetésén kívül közvetlen ráfordítás nélkül jutnak szakképzett munkaerőhöz. Ezen a helyzeten változtatni kell. A szakképzés költségeinek terheit a gazdálkodó szervezetek között arányosan kell megosztani. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök előtt lévő törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakképzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékéhez képest ezután magasabb lesz. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettség-növekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el agyakorlati oktatásban való részvételt. Ez a megoldás várhatóan arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy ne befizetéssel, hanem közvetlenül a tanulók oktatásában való részvétellel tegyenek eleget e kötelezettségüknek. Lényeges az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettsége mértékének megfelelő összegnél többet költ a gyakorlati oktatásra, többletköltségeit a szakképzési alapból visszaigényelheti. Ez a megoldás a gazdálkodó szervezetek közötti arányos teherviselést szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! Szereném hangsúlyozni,