Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2993 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2994 mányok és törvényhozó testületek, különféle nemzetközi szervezetek is a pápai üzenethez hasonló szellemben foglaltak állást. Mielőtt az állásfoglalásra vonatkozóan javaslatot tennék, szeretném a tisztelt képviselőtársakat megismertetni a pápai üzenet lényegével és hátterével, valamint néhány olyan szemponttal, amelyek e kérdéssel kapcsolatos álláspontunkat befolyásolják. Mintegy 15 évvel ezelőtt, még VI. Pál pápa január 1-ét a katolikus egyház béke világnapjává nyilvánította. A kezdeményezés „Az igazság békét hoz" gondolat jegyében arra irányult, hogy minden évben etikai, erkölcsi szempontok hangsúlyozásával felhívja a figyelmet korunk egy-egy fontos, a- béke biztosításával összefüggő kérdésre. 1988-ban a vallásszabadság volt ilyen téma. 1989. január lén II. János Pál pápa a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására hívja fel az emberiséget. Az üzenet egyértelműen állást foglal a nemzeti és etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartása, a nemzeti kulturális értékek és örökségek megőrzése mellett, kiemelve, hogy azok biztosítása az államok feladata és felelőssége. Hangsúlyozza, hogy jogállamban a nemzeti kisebbségeknek különleges jogokat kell biztosítani és ezeket a létezéshez, a diszkriminációtól mentes állampolgári jogegyenlőséghez, a közéletben való részvételhez, a kisebbségi kultúra fejlesztéséhez, a más államok területén élő, de azonos kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkező csoportokkal történő kapcsolattartáshoz való jogban, valamint a vallásszabadságban összegzi. A pápai üzenet gondolatmenete, az abban megfogalmazott igények egybecsengenek a magyar politika olyan alapvető célkitűzéseivel, mint humánus szocialista társadalom, demokratikus jogállam megteremtése. Külön is hangsúlyozni szeretném, hogy az üzenet a jogok igénylését összeköti a nemzetiségek alapvető kötelezettségeivel, így az állampolgári és társadalmi lojalitás érvényesítésével. Kiemelkedő jelentőségű, hogy a pápai üzenet a nemzetiségi jogokat az általános emberi jogok aspektusa mellett a nemzetközi viszonyokban kiteljesülő enyhüléssel összefüggésben veti fel. Felfogásunk szerint ez a megközelítés összhangban van az emberi jogokkal kapcsolatos több évtizedes ENSZ-beli erőfeszítésekkel, az összeurópai biztonsági és együttműködési folyamat vívmányaival, hozzájárul az államközi kapcsolatok demokratizálásához és humanizálásához. Ugyanazon összemberi értékekről és prioritásokról van tehát szó, amelyek jegyében Magyarország, a Szovjetunió és más szocialista országok egyre hatékonyabb erőfeszítéseket tesznek a bizalom- és biztonságerősítés, a leszerelés, a harmonikus államközi együttműködés feltételeinek világméretű megteremtése érdekében. Országgyűlésünknek a pápa üzenetét támogató állásfoglalása újólag megerősítené a polgári és politikai jogok egyezségokmányához való teljes körű csatlakozásunkkal is kifejezésre juttatott felfogásunkat a Varsói Szerződés keretében, illetve az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek fórumain előterjesztett humanitárius kezdeményezéseinket, közöttük a nemzetiségijogok nemzetközi kodifikációjának igényét. Az állásfoglalás egyúttal egyik méltó előkészítő lépése lenne II. János Pál tervezett magyarországi látogatásának is. Nyilvános állásfoglalásunk kifejezné a magyar állam és az egyházak, a hívők konstruktív viszonyát. Ösztönözné egyrészt ökumenikus egyházközi, másrészt együttes állami-egyházi rendezvények megtartását, esetleg nemzetközi keretekben is. A külügyi bizottság azt javasolja, hogy az országgyűlés állásfoglalása üdvözölje és biztosítsa támogatásunkról a pápai üzenetben megfogalmazott gondolatokat. Hangsúlyozza, hogy az etnikai nemzeti és vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása és maradéktalan érvényesítése, az általános emberi jogok érvényesülése szerves és egyben megkülönböztetett fontosságú elemeként a békének, a nemzetközi biztonságnak és az államok közötti jóviszonynak is nélkülözhetetlen feltétele. Húzza alá, hogy Magyarországon ebben a szellemben törekszünk a nemzetiségi jogok szavatolására. Szólítsa fel a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határainkon kívül élő magyar nemzetiségek helyzetének alakulását. Kétoldalú kapcsolatai keretében, illetve a nemzetközi szervezetekben és fórumokon tegyen lépéseket annak javítása, a nemzetiségek összekötő, a népek közötti megértést segítő szerepének érvényesítése érdekében. A pápai üzenet hivatalosan 1989. január 1-én hangzik el. Kérem az országgyűlést, bízza meg a külügyi bizottságot az állásfoglalásnak az elmondottak szellemében történő megfogalmazásával és nyilvánosságra hozatalával. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szót kér dr. Tóth Károly, országos listán megválasztott képviselőtársunk. i DR. TÓTH KÁROLY: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Amit most nagyon röviden mondandó vagyok a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak nevében, a magyarországi nem római katolikus egyházak nevében és remélem, hogy ezen egyházaknak az országgyűlésben jelenlévő vezetői egyetértésével próbálom kifejteni. Szeretném mindenekelőtt azt hangsúlyozni, hogy köszönjük, és nagyon örülünk annak, hogy II. János Pál pápa újévi, békenapi üzenete nyomán az országgyűlés figyelme újra ráirányul az egyházaknak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogaiért folytatott küzdelme és a jogok megsértése elleni tiltakozásai felé és foglalkozik ezzel a kérdéssel. Gondolom, senki nem vitatja, hogy az egyházak, a katolikus és a protestáns egyházak egyaránt hatékony és szerteágazó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Közismert az is, hogy a hazai keresztyén egyházak mit tesznek a szülőföldjükről menekülni kényszerülők megsegítése érdekében. A parlament külügyi bizottsága által nyújtott tájé-