Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-33
2739 Az Országgyűlés 33. ülése, 1988. november 26-án, szombaton 2740 Simon Péter bizottsági előadó. A módosító javaslattal dr. Tétényi Pál egyetértett. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e először a bizottság módosító javaslatát. Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Határozatilag kimondom, hogy az Országgyűlés a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslatát három ellenszavazattal, négy tartózkodással elfogadta. Most kérdem az Országgyűlést, hogy a központi műszaki fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatot a megszavazott módosításokkal részleteiben elfogadja-e. Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Látható többség. Van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal, 13 ellenszavazattal, 10 tartózkodással elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Nem rendelek el szünetet a következő napirendhez, csak elnökváltás következik. Vida alelnöktársam veszi át az elnöklést. (Az elnöki széket Vida Miklós foglalja el.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvényjavaslatok tárgyalása együttes vitában. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társaságokról szóló törvény előterjesztésekor szóltam arról, hogy e nagy jelentőségű törvény fontos gazdasági, politikai és ideológiai következményekkel járó jogszabály. Érvényesülésének feltételeit politikailag, gazdaságilag és ideológiailag is biztosítani kell tehát. Különösen fontos feladat azonban a törvény megvalósulásának jogszabályi környezetét kialakítani. Arra is utaltam, ha egy társadalomban a vállalkozói magatartás még csak kibontakozóban van, akkor a jognak kell a megfelelő környezetet biztosítani, preferálva ezt a vállalkozói magatartást, elősegíteni tehát, és nem viszszafogni. Két szempontból is fontos tehát a továbblépés a jogi szabályozás területén. Egyrészt lehetővé kell tenni a gazdasági társaságokról szóló törvény működését, másrészt ezzel is tovább erősíteni a vállalkozói magatartás kibontakozásának jogi feltételeit. Az Országgyűlés októberi ülésén elfogadott korszerű törvény szükségessé teszi jogrendszerünk teljes áttekintését és a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása a legerőteljesebben a Polgári Törvénykönyvet érinti, és ezért a törvény több jogintézményét kell módosítani, illetve újraszabályozni. Csak jelezni szeretném, hogy a Polgári Törvénykönyv és a társasági törvény összhangjának megteremtése, ennek a szükségessége még élesebben rávilágított a Polgári Törvénykönyv egyes részeinek elméleti tisztázatlanságaira, illetve sok tekintetben korszerűtlen szabályaira. A Polgári Törvénykönyv és a hozzá kapcsolódó alacsonyabb szintű jogszabályok ellentmondásai is arra ösztönöznek, hogy mielőbb hozzákezdjünk a Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatához. Ezúttal azonban mégsem terjesztem elő a Polgári Törvénykönyv módosítására a tisztelt Országgyűlésnek már megküldött javaslatomat, illetőleg arra kérem a tisztelt Házat, hogy decemberi ülésén foglalkozzon ezzel a javaslattal. Ennek az indoka az, hogy a külföldiek Magyarországon történő befektetéséről szóló törvény, amely decemberben kerül az Országgyűlés elé, szintén a Polgári Törvénykönyv módosítását igényli, és nem volna elvárható a tisztelt Háztól, hogy most fogadjon el olyan törvénymódosítást, amelynek alapjául szolgáló törvényt még nem is látta. Az pedig nem volna szerencsés, hogy egy törvényt — legyen az akár a Polgári Törvénykönyv is — két egymás után következő ülésen módosítsunk, kihíva esetleg ezzel a törvényszövegek ellentmondásának kockázatát is. Arra kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, — és ezzel egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is —, hogy ezen az ülésen a Polgári Törvénykönyv módosítására beterjesztett javaslatot ne tárgyalja. Az új társasági törvény szabályozása szükségessé teszi azonban a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítását is. A gazdasági társaságokra vonatkozó egységes szabályozásnak megfelelően jogi személyiségre tekintet nélkül bármely típusú gazdasági társaság határozata ellen lehetőséget kell nyújtani a bíróság előtti felülvizsgálatra. Az egységes jogszabály azt is megköveteli, hogy az illetékesség alapja is azonos legyen minden gazdasági társaság esetében, így a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokat is a székhelyük alapján illetékességgel rendelkező bíróság előtt lehet a jövőben perelni. A gazdasági társaságokról szóló törvény megalkotása nyomán szükségessé válik a gazdálkodó szervezet fogalmának kiterjesztése. Emiatt a gazdasági perekre vonatkozó speciális szabályokat a jelenleginél jóval szélesebb körben kell majd alkalmazni a bíróságoknak. Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági társaságokról szóló törvény alkalmazása során felszínre kerülő érdekek védelmére elsősorban gazdasági eszközök és a polgári jogi felelősség szolgálnak. Vannak azonban olyan jogsértések, amelyeknél a büntetőjog eszközeinek alkalmazása sem mellőzhető. Erre figyelemmel a Büntető Törvénykönyvet két új bűncselekmény tényállásával kell kiegészíteni. Ezen új rendelkezések egyike a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a gazdasági társaság tagjait, a társaság vagyonát illetően megtévesztő magatartását rendeli büntetni. A másik tényállás az alaptőke vagy a törzstőke csorbításának bűncselekménnyé nyilvánításával a
