Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-32
2723 Az Országgyűlés 32. ülése, li konkrét célokhoz kapcsolódóan, amelyek realizálásához vállalati érdekeltség is kapcsolódik. Tájékoztatom a tiszteit Országgyűlést, hogy jeleleg folyik az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv eddigi végrehajtásának összegezése. Vannak jelentős hiányosságok, például a mikroelektronikai fejlesztés terén az ismert körülmények miatt. Ugy tűnik viszont, hogy a most formálódó eredmények Összességükben megfelelő alapját képezhetik a következő időszak gyorsabb ütemű műszaki fejlődésének. Hyen eredményként említeném az elektronizálás területéről a digitális telefonfőközponti rendszerek honosításának technológiai előkészítését, az automatizált műszaki tervezés hazai meghonosodását, a rugalmas gyártórendszerek megvalósításához kapcsolódó eredményeket, a precíziós megmunkáló berendezések hazai adaptálását, anyag- és energiatakarékos technológiai eljárások kidolgozását, a növénynemesítés, a növényvédelem, valamint az antibiotikumok gyártására kidolgozott új biotechnológiai eljárásokat. Külön említést érdemel a kutatás és műszaki fejlesztés infrastuktúrájának programja keretében a korszerű országos információs rendszer folyamatban levő kiépítése, az Országos Találmányi Hivatal szabadalmi információs központjának, valamint a mérésügyi és minőségvizsgáló szervezetek műszerparkjának a fejlesztése. Az utóbbi években, különösen 1988-ban a műszaki-fejlesztési megbízások növekvő hányada exportképességünket jelentős mértékben megnövelő fejlesztésekre irányul, ezek egy része az exportpályázatokhoz kapcsolódik. Az elért eredmények azonban csak akkor fejthetnek ki érzékelhető hatást az ország teljesítményére, műszaki színvonalára, ha bevezetésük és széles körű elterjedésük társadalmi és gazdasági feltételei is létrejönnek. Ezért nagy fontossága van annak, hogy hogyan kapcsolódnak össze az innovációs folyamat különböző elemei. Tiszteit Országgyűlés ! A törvényjavaslat 11. szakasza összegezi az alap felhasználásának jogcímeit. Ezek az eddigi működés tapasztalatai alapján alakultak ki. Külön kiemelném azt, hogy a törvény a jövőben nagyobb lehetőséget ad az új eredmények bevezetését célzó beruházásokra az alap terhére. Ez a lehetőség, összekapcsolva a külföldi licenc- és know-vásárlások és a technológiai gépimport 1989-től tervezett liberalizálásával, bővülő lehetőségeket nyit meg a hazai műszaki fejlődés előtt. Jelentős változások következtek be az elmúlt évek során a központosított műszaki fejlesztési alap felhasználásának módszereiben és további fontos lépéseket tervezünk e tekintetben. Szélesedett a pályázati rendszer alkalmazása, a saját forrásokkal történő részvétel, a részleges vagy teljes visszafizetési kötelezettség érvényesítése. Ez növeü a közös felelősséget, elhárítja vagy legalább is csökkenti azt a veszélyt, hogy a műszaki fejlesztésre adott támogatás egyszerű ajándékként jelenjen meg a vállalatoknál, amiről Lakos képviselő elvtárs szólt az előző napirendi pont vitájában. Növekedett a banki eszközök alkalmazása, az innovációs pénzintézetek 2724 részvétele a műszaki fejlesztési alapok felhasználásában. A műszaki fejlesztés sajátosságaival összhangban a közvetlen állami finanszírozás jelentős szerepe a jövőben is megmarad, de elhatározott szándékunk az innováció finanszírozásába történő lényegében közvetett jellegű bekapcsolódás kiszélesítése, a kockázati tőkekihelyezés bővítése. Azért használom tisztelt képviselő elvtársak a kiszélesítés, bővítés kifejezéseket, mert a bankszerű finanszírozás minőségileg új elemeként 1988-ban a központosított műszaki fejlesztési alap egy-, egyelőre kis része már kockázati tőkeként került felhasználásra. További fontos változtatás, hogy a kockázati tőke finanszírozása a jövőben nem korlátozódik csupán az innovációs pénzintézetekre, hanem abba a bankok szélesebb köre is bekapcsolódhat. Kezdeményezni fogjuk szakosodott befektető társaságok, ezen belül kizárólag kockázati tőkekihelyező társaságok alakulását. Ez arra is lehetőséget nyújt, hogy az állami közreműködés mellett megvalósuló kutatási-fejlesztési tevékenység ne lehessen öncélú, hanem elsősorban valóban jövedelmező és piacképes termelést alapozzon meg. Az alapból növelni kívánjuk az infrastruktúra műszaki fejlesztésének és a műszaki fejlesztés infrastruktúrájának segítésére szolgáló támogatások arányát. Biztosítani kívánom azonban Önöket, hogy a sokrétű és sokirányú felhasználás mellett is abból indulunk ki, hogy az alap elsődleges rendeltetése a konkrét eredményekhez vezető technikai és technológiai fejlesztés elősegítése. Tisztelt Képviselő elvtársak! Az Országgyűlés öt bizottsága foglalkozott a napirenden levő törvényjavaslattal. Számunkra biztatást és egyben növekvő felelősséget jelent, hogy a bizottsági üléseken nagy hangsúlyt kapott a műszaki fejlesztés ügye, ami a körültekintő mérlegelésben és számos javaslatban fejeződött ki. A javaslatokat a terv- és költségvetési bizottság összegezte, és azokat a tisztelt képviselők megkapták. Ezekkel a javaslatokkal egyetértünk. Különösen örülök két javaslatnak. A beszámolási kötelezettségnek és a felhasználási célok taxatív felsorolását célzó módosításnak all. szakaszban. A központosított műszaki fejlesztési alapot számos tárca és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezeli. Voltak, nem az Országgyűlés bizottságaiban, hanem más helyen olyan ötletek, hogy az alapot automatikusan szét kell osztani az ágazati minisztériumok között. Az országgyűlési bízottságok vitáiban felvetődött viszont az is, hogy az alappal egy központi szervezet gazdálkodjon. Ugy gondolom, hogy a bizottságok vitáiban kialakult a törvény 10. szakasza 2. bekezdésére vonatkozó módosító javaslat lehetővé teszi az ágazatközi és ágazati szempontok együttes érvényesülését az alap felhasználása során. önök, tiszteit Képviselő elvtársak joggal kérdezhetik, mit vállalunk, amikor azt kérjük, hogy a törvény elfogadásával adjanak lehetőséget a műszaki fejlesztési alap intézményének fennmaradására és megerősödésére. 88. november 25-en, pénteken