Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.
Ülésnapok - 1985-29
2329 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2330 szolgálja. Hogy ez az örökség- nemzeti létünk és tudatunk elidegeníthetetlen része-, és forrása hazánkhoz való kötődésnek, történelmi és kulturális hagyományok őrzésének, a környezetkultúra fejlesztésének. így nem csupán gazdasági, de speciálisan ideológiai és kulturális feladat, sőt politikai, hiszen így érveltünk itt a parlamentben legutóbb, keserű ünnepélyességgel, a határainkon túli magyar tárgyi örökségünk sorsa miatti aggodalmunkban. Ami Erdélyben történik a magyar történelmi, tárgyi emlékekkel, az különös aktualitást ad a határainkon belüli tudatos munkának, és erősödő figyelemnek, lelküsmereti önvizsgálatnak. Nem tudjuk mi lesz a határainkon túli emlékek sorsa, • tehát kiemelt feladat, szinte küldetés vár minden határainkon belüli tárgyi emléknek, minden építészeti hagyományőrzésnek, ami csak a mi felelősségünktől függ. Akarva akaratlanul a magyar műemlékvédelem most nemzetközi összefüggésbe helyeződik. Érveléseink és törvényeink összhangja miatt is kérem és javasolom a kormányzat felé, hogy az általános forgalmi adó törvény építőipari tevékenységen belül a műemlékvédelmet ne az üzemi csarnok- vagy raktárakkal azonosan, hanem saját specialitása szerint megkülönböztetett és kiemelt módon kezelje. Konkrétan, a műemlékvédelmi tevékenységet az általános forgalmi adó 25 százalékos mértékének megszüntetésével, a nulla százalékos kategóriába kérem sorolni. Megemlítem a műemlékvédelem kulturális vagy környezetvédő tevékenységként is nulla kulcs alá tartozna. Ugyanezt kérem a kettős adózás elkerülésére a társadalom által végzett vagy finanszírozott városvédő és városszépítő közhasznú munkák, s kommunális fejlesztésekre is. Amennyiben a nulla százalékos kategóriába sorolásnak technikai akadálya lenne, így javaslatom az, hogy a tevékenységi körben kerüljön az ÁFA utólag visszatérítésre : Az adótörvény módosításához kérem az Országgyűlés támogatását-. Számítok Villányi elvtárs, Somogyi elvtárs, Medgyessy elvtárs és rniniszterelnökünk megértésére és a műemlékszerető és hagyománytisz- * telő képviselőtársaim, az illetékes bizottság aktív támogatására, melyet előre is, mostani figyelmükkel együtt megköszönök. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Bánffy György budapesti képviselőtársunk. BÁNFFY GYÖRGY: Mélyen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A tavalyi adótörvényvitában azzal kezdtem felszólalásomat, hogy mindannyian megtanultuk, adózni kell. Most is ezzel kezdem. Folytatom azzal, nem mindegy, milyen hatással.' Mert a művelődési otthonok, közművelődési könyvtárak, általában a közművelődési hálózat a korábban elmaradt fejlesztések és a most bevezetett általános forgalmi adó miatt válságos helyzetbe került. A szeptember 20-án tartott kulturális bizottsági ülésen több képviselőtársammal együtt részletesen kifejtettem ennek a tarthatatlanná vált helyzetnek megoldására szóló részletes javaslatainkat. A parlament ad hoc bizottsága javaslataimmal oly módon értett egyet, hogy a kormányzat a közművelődést ellentételezze az általános forgalmi adó kifizetése következtében kiesett bevételi hányad értékében, és hogy mindezzel a kérdéssel a tavaszi ülésszakon foglalkozzunk újra, amikor is köztudottan átfogó értékelésre-kerül a tavaly ősszel elfogadott adótörvény. A magam részéről ezzel a véleménnyel messzemenően nem értek egyet. A közművelődési ágazat orszá 1gosan kialakult, szinte drámai helyzete nem tűrhet to'vábbi halasztást. Ennek értelmében tisztelettel beterjesztem önök elé az alábbi törvénymódosító javaskv taimat, és kérem ezek ügyrend szerinti további kezelését; 1. Az adótörvény első számú melléklete adómentes körbe sorolja a közművelődést. - Száma 820/l-es. Az 1976-os közművelődési törvény e tevékenységet alapvető lakossági szolgáltatásként értelmezi. Eszerint ezt az úgynevezett null-kulcsos' besorolás illetné meg. • A két törvény nyilvánvaló ellentmondásának feloldására javaslom a közművelődésnek az adótörvény 2. számú mellékletébe való null-kulccsal "történő besorolását. 2. A megcsappant állami támogatások ellensúlyozására a művelődési otthonok terem-bérbeadásra' • kényszerülnek. Ez azonban üzleti tevékenységnek minősül; függetlenül attól, hogy a bérbeadás mily céllal történik és ennek következtében 25 százalékos adókulcs terheli. Köztudott azonban, hogy e bérbeadások általában a helyi közösség művelődési lehetőségének bővítésére történnek. Például: könyvtárak számára, moziüzemeltetés számára, iskolai rendezvények fogadására stb. 1 Ezért azt javaslom, hogy a lakossági szolgáltatás keretében történő bérbeadást a 820/3-as besorolási szám értelmezésének kiterjesztésével soroljuk át a null-kulcsos-körbe. 3. Az 1976-os közművelődési törvény ezen intézmények alapvető közösségi feladatává teszi a színvonalas szórakoztatást. A művelődési házak ez irányú munkája alapvetően különbözik a hivatásos szórakoztató intézményekben vagy vendéglátásban az alkoholfogyasztást elősegítő szórakoztatástól. Mégiscsak más elbírálás alá kell venni azt az irodalmi előadást, ahol a hallgatóságnak Arany Jánost, Ady Endrét, József Attilát, Dlyés Gyulát idézik a közönségnek, ahol Veres Péter vagy Németh László, Thomass Mann, Dosztojevszkij gondolatait tolmácsolják számukra. Vagy ahol a fülsiketítő diszkózene, az ivászat a szórakoztatás. Ezért művészi hitvallásomból eredő meggyőződéssel'kérem és képviselőtársaim józan ítélőképességében bízva javaslom a 820/3 7-es szám besorolásból kivéve ezen szolgáltatásokat szintén a null-kulcsos- adókörbe sorolni. 4. A következő pontnál csatlakozom Sasvári József • dorogi képviselőtársamnak a terv- és költségvetési bizottság- elé terjesztett indítványához, melyhez akkor én szintén írásban csatlakoztam. A kulturális értékű hanghordozókat ugyanis szintén át kell sorolnunk a null-kulcsos körbe, mert ezeket most 25 százalékos kulcs terheli. Ezek fogyasztóit indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza más kulturális termékek, például
