Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-29

2287 Az Országgyűlés 29. ülése, 1988. október 6-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor 2288 lemszabályozás évenkénti módosítását^ akkor nem lehet összevárni a döntéseket egy időpontra. Meggyőződésem, hogy az új adóreform egyik új alapvető változása a korábbi időszakhoz képest az, hogy tartós jogszabályokat akar és nem évenkénti változásokat. Európában, a világ más térségeiben is nagyon sok adótörvény-módosítás van napirenden. Egyetlen egyet nem kapcsolnak a társadalombiztosítási járulék meghatározásához és más, egyébként önmagukban fontos ügyekhez. Ezt szükségesnek tartom megjegyezni, mert a tény ezt mutatja. Egy kérdésben ugyancsak dönteni kell. Egy adótörvény szerintem a világon sehol sem diszpozitív szabályok tömkelegéből áll. Ez az előzőekben jóváhagyott törvényektől eltérő jellegéből fakad, bár meg kell mondanom, hogy a konkrétan megjelölt részt illetően a „kell" helyett el tudom képzelni a „lehet"-et is. Ezért azt gondolom, hogy ezeket konkrétan vitatni kell. A más feltételekkel kapcsolatban, tehát a társadalombiztosítási járulékban, a bér- és keresetszabályozásban kétségtelenül egy hónap múlva nagyobb ismeretekkel rendelkezünk — pontosan természetesen akkor sem tudjuk az összes, tervvel kapcsolatos döntést. • Ezeket legkorábban a jövő évi költségvetést tárgyaló decemberi ülésszakon lehet országos nyilvánosságra és a parlament nyilvánosságára hozni. Az itteni vita tanulságait összegezve, bennem ezek a gondolatok érlelődtek meg. Kérem, hogy a képviselők — azok is, akik javaslatot tettek, azok is, akik munkánkat a továbbiakban segíteni kívánják — a hátralevő, rendelkezésre álló időben álljanak javaslataikkal rendelkezésünkre. Az átmenetről szóló törvényt a Minisztertanács közeijövőbeni jóváhagyása után a parlament rendelkezésére bocsátjuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tiszteit Országgyűlés! • Tekintettel arra, hogy a felszólalók többsége a döntés elhalasztását indítványozta, és ezzel a minisz- • ter elvtárs is egyetértett — lehetőség van arra, hogy ebben a kérdésben foglaljunk állást. Egyetért-e a tisz-telt Országgyűlés? • KOVÁCS ANDRÁS: Szót kérek. ELNÖK: Tessék. Mint a bizottsági előadót, természetesen megilleti a szó. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Annak jogán valóban, hogy én voltam a bizottsági előadó és tulajdonképpen a terv- és költségvetési bizottság javasolta a napirendre tűzést, szeretnék néhány szót szólni, örülök annak, hogy az adómorál ilyen komoly, erős fontosságot kapott a Parlamentben, de hadd mondjam el: annak nem örülök, hogy ebben a vitában, amely a nyereségadó törvény körül kialakult, két jogász képviselőtársunk szólalt fel, és ez a két jogász képviselőtársunk kívánta azt, hogy halasszuk el a döntést. • Ebben a parlamentben nagyon sok gazdasági vezető van, aki azért nem szólt hozzá — gondolom —, mert nem volt kifogása a törvény bevezetése ellen. Elnézést • kérek tőletek: ennek a két említett hozzászólásnak igen nagy hatása volt, hallattszott a tapsokon, és gondolom, Villányi elvtárs is azért vonult vissza attól, hogy egyáltalán folytassuk ezt a vitát. Nekem meggyőződésem, hogy novemberben semmivel sem áll majd több adat rendelkezésünkre azokról a fő kérdésekről, amelyek ezek az adótörvényben döntőek, tehát az adókulcs mértékéről, a kedvezmények mértékéről. Akik ezen kívül esnek, azok sem ismertek addigra, legfeljebb a költségvetés vitájára. Tehát igazából, érdemben változtatásokat legfeljebb akkor tudunk eszközölni, a többi az csak presztízs-vita, állítom. Most akkor én arra hivatkoznék, hogyha a vállalatok decemberben vagy januárban kezdik tervezni a következő esztendőt, a következő pénzügyi évet, sőt itt a népgazdasági tervezésről is lehetne beszélni, akkor úgy gondolom, hogy az a sokat emlegetett képviselői lelküsmeret jó lenne, ha kiterjedne arra is, hogy ez a dolog, ez a halasztás mekkora kárt okoz a magyar népgazdaságnak. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Gondolom, a döntéskor Kovács András képviselőtársunk megjegyzéseit is figyelembe veszi majd az országgyűlés. • Megkérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt az indítványt, hogy legközelebbi, novemberi ülésén tárgyalja újra a vállalati adótörvényt. Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Nyilvánvaló többség. De azért megkérdezem, ki van ellene: tehát itt az ellenvélemény azt jelenti, hogy most döntsünk. Huszonhármán vannak azon a vélemény enk hogy most dönthetne az országgyűlés. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Tízen tartózkodtak a szavazástól. Kimondom tehát a határozatot, hogy az országgyűlés ategnapi és a mai tárgyalását a törvényjavaslatnak, első fordulónak tekinti, s legközelebbi ülésén — amelyik előreláthatólag november második felében lesz — napirendjére tűzi. Szeretném felhívni a pénzügyminiszter elvtárs figyelmét, hogy az idő nagyon kevés lesz, amely a törvényt, amelyet novemberben letárgyalunk, kinyomtatni, minden érintettel megismertetni, rendelkezésreáll. Ezért jól készüljünk fel rá. Tisztelt Országgyűlési Folytatjuk tárgyalásunkat. Következik az általános forgalmi adóról szóló 1987. • évi V. törvény módosításáról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosí- • tásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Villányi Miklós pénzügyminiszter elvtársat'illeti a szó. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Egy esztendő telt el azóta, hogy két új adó bevezetésének törvénytervezetét tárgyalta az országgyűlés. Nagy viták után, és több módosító javaslat elfogadása-val önök a reform mellé állva bizalmat szavaztak a