Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2271 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2272 reálkamattal egyensúlyban. A működő tőkepiac figyelembe vehetné és érvényesíthetné a részvény árfolyam változását: Ennek kapcsán kívánom megemlíteni — véleményem szerint — a beterjesztett törvénytervezetnek ez hibája, az árfolyamváltozás megítélésének kérdése, amely kapcsán módosító indítványt kívánok tenni. Ha a remélt tőkepiac megvalósul; akkor ez a törvény csak az osztalékot fogja elismerni, és a' részvényárfolyam nyereségét vagy veszteségét csak eladáskor engedi realizálódni. Valószínűsíthető, hogy a részvénytulajdonosokat szándékaik ellenére, mérlegkészítés előtt részvényeik eladására ösztönzik, mert ellenkező esetben a vállalati vagyon része' akár éveken keresztül nem növekedhet. Ma a működő tőke, mint már említettem, nem tud olyan osztalékot biztosítani a befektetőnek, véleményem szerint ez 5—8 százalék között mozoghat, hogy érdemes lenne kockázatot vállalni. Nemzetközi összehasonlításban a részvények iránti keresletet elsősorban az árfolyam függvénye szabályozza, és módosító indítványom lényege, hogy a jogszabálynak lehetővé kell tenni a vagyon éwégi számbavételekor a részvényeknek a tőzsdei árfolyamnak megfelelő értékelését; annak lehetőségét, hogy ezt a befektető nyereségként vagy veszteségként elszámolhassa: • Természetesen ezzel szorosan összetartozik, hogy a mai napig sajnálatosan rendezetlen vagyonértékelést szabályozni kell. Ennek hiánya további zavarokat okozhat a gazdasági társaságokról szóló törvény végrehajtásában, a tőkepiac működésében, a gazdaság jelenlegi stagnáló állapotának kimozdításában. Tisztelt Országgyűlés! • A törvény 18. §-a foglalja magában az adózott eredmény felhasználását-, kimondva többek között, hogy annak terhére kell elszámolni a vagyonjegy után járó osztalékot. Ez ellentétben áll az 51/1987. október 14-én kelt minisztertanácsi rendelet 5. §-ának(l) bekezdésével. E törvény szelleme a vagyonjegyek végleges tőkebefektetésnek minősíti', mely önmagában vitatható. De tudomásul' veszem a törvényalkotó gondolatmenetét az egységességre való törekvéssel,' és köszönetemet szeretném kifejezni ez úton is azok nevében, akik e vagyonjegyet bevezették, hogy a pénzügyi kormányzat nyitott volt a kompromisszumra e kérdés kapcsán, melyet törvényerejű rendeletben jelentet meg. Amiért mindezt szóba hoztam, mert nagy valószínűséggel prognosztizálható, hogy az itt leírt feltételekkel e befektetési forma nem fog széles körben elterjedni, pedig ennek igazi értéke a dolgozók tulajdonosi szemléletének erősödésében lenne. A tavalyi kormányprogramból egyetlen mondatot kiemelve — nevezetesen — „belső tartalékaink között kiemelt hely illeti meg a tudást, a munkaerkölcsöt és kultúrát, az irányítás és vezetés színvonalát". Ha ehhez a vagyonjegyen keresztül vállalt anyagi érdekeltséggel a tulajdonosi szemléletet is erősíthettük volna, elmozdulásunk kézzelfoghatóbb lehetne. Tisztelt Országgyűlés! • A tervezet VII. fejezete záró rendelkezései; a kapott háttéranyagok említik, többek között a bérmechanizmust. Hiba, hogy a bérmechanizmus szabályai egészében nem ismertek, ismét úgy kell dönteni gazdasági folyamatokról, hogy annak egyik lényeges elemét nem ismerjük, csak fő vonalaiban. Véleményem szerint túlzott a 20 millió forint bértömeg kiemelése a szabályozás alól, vagy minimálisan sokkal alacsonyabb értékhatár megvonása volna indokolt. Véleményem szerint, a vállalkozási nyereségadó kedvezményezett szintjéig. Ha a tervezett mértékig kívánjuk mentesíteni a vállalkozókat a keresetszabályozás alól, és figyelembe vesszük a mai átlagkeresetek nagyságát, akkor ez az jelenti, hogy 150, közel 200 fős foglalkoztatásig mentesek e vállalkozások a bérmechanizmusban. Ugy érzem, Tisztelt Képviselőtársaim, ezek után nehéz megmagyarázni a kormánynak azt a szavakban sokat deklarált elvét, hogy a gazdaságban verseny semleges helyzetet kíván teremteni. A leghatározottabb tiltakozásomat kívánom bejelenteni az ilyen megkülönböztető szabályozás miatt. Ha mi hiszünk az általunk elfogadott személyi jövedelemadó tisztességes működésében, akkor ilyen különutas ügyekre nincs szükségünk. Végezetül szeretném megemlíteni a már említett háttéranyagban felmerült, az állami tulajdon utáni osztalék kérdését: Ennek bevezetése tovább rontaná a pénzügyi szabályozások szektorsemlegességét, hiszen az állami vállalatok az adózott eredményből történő felhasználás esetén a mai napig további adófizetésre vannak kötelezve, mint például a bérnövekmény többletadója, a részesedésnél kifizetett összeg személyi jövedelemadója, és az általános forgalmi adó a beruházások után. Remélem, pénzügyminiszterünk megnyugtat, hogy a kormány továbbra is versenysemleges helyzetre törekszik, nem kerül bevezetésre az állami vállalatoktól ez az újabb elvonás, vagy ha mégis, akkor úgy érzem, feladhatjuk azon reményünket, hogy a vállalatoknál maradó forrásból a műszaki fejlődés alapozza meg a gazdaságpolitikai fordulatot. És ha az nem, akkor mi? Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Nem lehet nem észrevenni, hogy a figyelem lankad. Éppen ezért azt javasolom, hogy a vita folytatását halasszuk holnap reggel 9 órára, de azzal, hogy sok munka van még előtünk. Arra lélekben mindenki készüljön fel, hogy holnap hasonlóan, mint eddig, az ülést folytatnunk kell. Köszönöm, viszontlátásra holnap reggel. Hitelesítették: Dr. Pesta László Tomán Károlyné soros jegyzők Rujsz Lászlóné Balogh László