Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2261 Az Országgyűlés 28. ülése, 1988. október 5-én, szerdán 2262 A törvényjavaslat egyik legnagyobb érdekődést és vitát kiváltó részei az adókedvezmények voltak. Adókedvezmények továbbra is vannak a javaslatban, de a következetesen tevékenységi alapon, általában szervezeti formától függetlenül. A jelentős mértékű, hosszú távon érvényesíteni kívánt kedvezményeket — az egyes közszolgáltató, kulturális és egészségügyi tevékenységek, valamint a külföldi részvétellel létrejött vegyes vállalatok adókedvezményei — a törvény szabályozza. • Azokat a kedvezményeket, amelyek a költségvetés helyzetétől függő mértékben adott időszak gazdaságpolitikai, struktúrapolitikai céljait szolgálják, a törvényben felsorolt jogcímek alapján a végrehajtási rendelet szabályozza. Lényegében adókedvezmény — mégha formálisan nem is így jelenik meg — az amortizációgyorsítás, mint lehetőség, hiszen a többlet-amortizációt teljes egészében fejlesztésre lehet fordítani, az automatikusan kisebb nyereséggel ezáltal kisebb nyereségadó befizetés jár. A gyorsított amortizáció a szerkezetátalakítási program célkitűzéseit szolgálva, az állóeszközök műszaki megújulásának gyorsítását' segíti. Változatlanul 70 százalékos adókedvezményben részesül a kutatási és fejlesztési tevékenység. Fennmarad a műszaki fejlesztési célú — a költségek terhére elszámolható — ráfordítások rendszere, amelyben a korlát csak a vállalat jövedelmezősége. Továbbra is él a K+F ráfordítások 10 százalékának beruházásként való felhasználhatósága. Ezek az adózási előnyök fenntarthatják adózási oldalról a műszaki fejlesztés gyorsítását. A jelenlegi vállalati jövedelemszabályozásban alkalmazott megoldással egyezően a törvényjavaslat a nyereségadó-fizetés előtti tartalékolását nem teszi'lehetővé. Annak érdekében, hogy a megszűnéssel érintett mezőgazdasági szervezetek kialakult pozíciója ne'romoljon, az átmenetről szóló törvény lehetővé fogja tenni, hogy az 1988. december 31-én meglevő bruttó tartalék összegét adózás nélkül vagyonúkba helyezzék. Ez nem kis összeg, várhatóan 8-9 milliárd forint. A vállalati jövedelemszabályozás többi alanya a tartalékot kötelezően leadózza. Ettől a mezőgazdasági szervezetek esetében azért térünk el, mert ezt indokolják a mezőgazdaság sajátos gazdasági adottságai, az időjárási tényezők és az árak alacsony jövedelemtartalma miatt fokozottabb gazdasági érzékenység. A törvényjavaslat rögzíti azokat a jogcímeket, amelyeket a vállalkozók adózott eredményük javára vagy terhére teljesítenek, és tartalmazza a vagyon szerkezetét és a vagyonváltozások típusait, megteremtve a nyereségváltozás és a vagyonváltozás közötti kapcsolatot. A törvény lehetővé teszi a vagyongyarapításban való személyi érdekeltség kialakítását A különböző tulajdonformákban működő szervezeteknél azonos vagyoni kategóriákat vezet be, ezzel adórendszeri oldalról megalapozza a vagyoni és tőkeegyesítési szándékok megvalósítását: A vagyon változására vonatkozó előírások nem korlátozzák sem a társasági törvényben szabályozott társaságok, sem a magántőke-befektetők vállalkozási és vagyonuk feletti rendelkezési szabadságát. Növeli a gazdálkodó szervezetek döntési szabadságát az a tény, hogy a szociális és kulturális ráfordítások elszámolásánál megszűnik minden eddigi kötöttség, mindenki maga határozhatja meg jóléti, szociális, kulturális kiadásának mértékét. A törvényjavaslat több egyszerűsítést és kevesebb adminisztrációt igénylő előírást tartalmaz. Huszonöt millió forint árbevételig továbbra is naplőfőkönyvi rendszerben állapíthatják meg eredményüket a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozók. A kettős könyvvitelt alkalmazó adóalanyoknál differenciált az adminisztráció a vállalkozás nagysága (árbevétele) szerint. A tervezett értékhatárok mellett a jelenleginek mintegy kétszerese lesz azon adóalanyok száma, amelyek egyszerűsített kettős könyvvitelt alkalmaznak, és egy évben csak egyszer adnak adatszolgáltatást és készítenek mérlegbeszámolót. Felmértük a törvényjavaslathoz kapcsolódó további jogszabály-alkotási feladatokat. Húsz jogszabbáiyt hatályon kívül helyezhetünk, 67-et pedig korszerűsíteni kell. Az adótörvény tehát alkalmat ad a túlszabályozottságot mérséklő törekvések gyakorlati végrehajtására is. A nyereségadó törvényjavaslat az adóreform szerves része. Alapjaiban konzisztens és a megszüntetett és a még megszüntetésre váró adófajták miatt a korábbinál világosabb, a törvényi szabályozás következtében pedig állandó kapcsolatot jelent a költségvetés és a gazdaság szereplői között. Remélem, hogy a hosszú és helyenként is heves vita után kialakult, a vita alapján írásban benyújtott módosításokkal a nyereségadó törvényt önök elfogadhatónak találják. A kormány nevében kérem, hogy a benyújtott javaslatot megvitatás után emeljék törvényerőre. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kovács András elvtársat, a törvényjavaslat bizottsági előadóját illeti a szó. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Nem hálás feladat egy alig napirendre került törvénytervezetet ajánlani, különösen úgy, hogy Horváth Jenő képviselőtársaim egy 1929-es felszólalás idézésével attól óvott, az egyes adók nehogy megakadályozzák az új társaságok megalakulását ; felvirágzását ; De hát úgy gondolom, a feladat akkor szép, ha nehéz. Mivel a terv- és költségvetési bizottság ugyancsak indokolatlannak tartotta a napirendre tűzést szeptember 23-ai ülésén, és a' szeptember 30-ai ülésen mégis a napirendre tűzés mellett szavazott, úgy gondolom, indokolt ezt a fordulatot magyarázni. Az első,' a szeptember 23-ai, e témával foglalkozó ülésre úgy érkeztek a bizottság tagjai, hogy nagyobb részüknek kizárólag a törvényjavaslat szövege állt rendelkezésre^ a többiek aznap vagy előző nap kapták meg a kapcsolódó törvényerejű rendeletet és a végrehajtásról intézkedő minisztertanácsi rendelet szövegét. A törvényelőkészítők ugyan június 21-én az ad hoc bizottság elé vitték a koncepciót, később a Pénzügyminisztérium más képviselőkkel ugyancsak egyez-