Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-28

2255 EKE KÁROLY: Elnézést kérem akkor, ha ezt roszszul értelmeztem. (Moraj.) ELNÖK: Na látod, ezt megtehetted volna az előbb. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ennél nagyobb baj ne érje a tisztelt házat. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint következik a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert illeti a szó. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A most elfogadott társasági törvény szervezeti téren teremti meg a tulajdon formájától független gazdasági szervezetek létrehozásának lehetőségét, a nyereségadó törvény pedig ezek működésének pénzügyi, vagyoni feltételeit hozza létre. A két törvény egymást feltételezi, egyidejű hatályba lépésük indokolt. Ezáltal a gazdálkodók régi törekvése válik valóra, kiszámítható és normatizált lesz az állam gazdaságpolitikai magatartása.' Egy szétszabdalt, mértékrendjében és feltételeiben különböző adórendszer a vagyonegyesítési célzatú szervezeti vállalkozásokat akadályozza. A törvényi szintű szabályozás erősíti a stabilitást a vállalatok számára, tartóssá teheti a megtermelt jövedelmeken való osztozkodást. A vállalkozási nyereségadó törvény megalkotásával, a személyi jövedelemadóval, az általános forgalmi adóval és a már hagyományosan törvényben szabályozott illetékekkel együtt a költségvetés bevételeinek közel háromnegyed része törvényeken nyugszik. Kialakul a jövedelemtulajdonosok, a vállalatok, a lakosság és a költségvetés közötti osztozkodás stabil rendszere, amely — mint Szabó Kálmán képviselő már utalt rá — csak a parlament döntésével változtatható. Az egységes nyereségadó rendszer jelentős lépés a versenysemlegesség megteremtésének útján, erősíti és elősegíti a gazdálkodó alkalmazkodóképességét, ezen keresztül a jövedelemtermelés növekedését: Minden adó lényege a jövedelem-központosítás a társadalom közös kiadásaira. A vállalkozási nyereségadózás beterjesztett rendszere azonban ezen túlmenő gazdaságpolitikai célokat is szolgál. Távlati értelemben elősegíti a szocialista piacgazdaság kiépítéséti amelynek lényeges elemei a szabadabb gazdálkodás a termelési erőforrásokkal, a piac törvényei által vezérelt árrendszer, a szervezeti kötöttségektől mentes tőkeáramlás, az egyensúlyi célokat szolgáló, a piac eszközrendszerét fokozottan igénybe vevő keresletszabályozás, összességében a piac kényszerítő és ösztönző mechanizmusai együttes hatásaként a gazdaságban olyan érdekeltségi rendszer kialakítása a cél, amelynek eredményeként nő a hatékonyság és a megtermelt jövedelem. Mindezeket a célokat rövid távon nehéz és ellentmondásos gazdasági helyzetben, társadalmi feszültségek között kell megalapozni, esetenként a távlati eszközrendszer egyes elemeivel ellentétes megoldásokat kell alkalmazni. Az ország gazdasági egyensúlyának megőrzése érdekében az egyes jövedelemtulajdonosok 988. október 5-én, szerdán 2256 közötti arányokon alapvető módosítás most nem javasolható. 1989-ben tovább kell csökkenteni a külső eladósodás növekedési ütemét, nem számíthatunk tehát e forrásból többletjövedelemre, sőt a belföldön megtermelt jövedelem egy részét a külső adósságok törlesztésére kell felhasználni. Ez a tény csak kiélezi azt a feszültséget, ami az elosztható és a felhasználni szándékozott jövedelem között már hosszabb ideje fennáll. A tervezőmunkában eddig nem sikerült egyensúlyt kialakítani, az elmúlt évihez hasonlóan most is többletelosztási igény jelei mutatkoznak a jövő évre vonatkozóan. Az igények, a követelések az elmúlt 15 év elhalasztott intézkedései következtében most egyszerre és elemi erővel jelennek meg, összességüket tekintve viszont az irrealitás szintjét érik el. Szeretném kötelességszerűen előre jelezn, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalása keretében várhatóan egyensúlyjavító intézkedésekről is dönteni kell mind a kiadások megtakarítása, mind a bevételek növelése érdekében. A megoldás annyiban nehezebb, hogy a kialakult szociális feszülségek miatt korlátozottabbak a lehetőségek mind a lakosság terhelését ; mind a társadalmi közös fogyasztás fontos területein a támogatások esetleges csökkentését illetően. Kevés a mozgásterünk a felhalmozási kiadások csökkentésében, mert félő, hogy megint a pillanatnyi érdekek a perspektíva elé kerülnek. Az infrastruktúra szintentartása és szükséges fejlesztése igen fontos feladat, a piacképes vállalatok továbbra is joggal igénylik a szerkezetváltáshoz szükséges forrásokat. Mindezek figyelembevételével a nyereségadózás területén a jövedelem-központosítás kialakult arányaiban bármelyik jövedelemtulajdonos javára jelentős elmozdulásnem indokolt és rövid távon nem lehetséges. A nyereségadó törvényjavaslat az adóreform szerves részeként a szükséges egyeztetések és szakmai viták lebonyolítása után került előterjesztésre. Az adórendszer koncepcióját az év első felében egyeztettük és megvitattuk az érdekképviseleti szervekkel, a társadalmi szervezetekkel, megküldtük a tudományos intézményeknek is. így vitákat szervezett a Magyar Gazdasági Kamara, a Népfront, a SZÖVOSZ, a KIOSZ és a KISOSZ. Még a nyár elején napirendjére tűzte a tervezetet az Országgyűlés ad hoc bizottsága. A képviselők egy csoportjával is rendeztünk külön vitát. Ezúttal köszönöm meg a törvényjavaslathoz észrevételeikkel hozzájárulóknak munkájukat. A viták tapasztalatai és az írásbeli vélemények alapján a koncepció fokozatosan formálódott. Az illetékes kormánybizottságon megszületettek a közbeeső döntések a jogszabályalkotó munka számára. A kormány elé e széles körű szakmai előkészítés tapasztalatai alapján összeállított, az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek közreműködésével készült jogszabálytervezet került, természetesen nem hallgatva el az ellenvéleményeket, fenntartásokat sem, amelyekről a későbbiekben szólok. A törvényjavaslat végleges formába öntéséhez hozzátartozik a parlamenti bizottságokban és a megyei képviselőcsoportokban elhangzott észrevételek, javaslatok feldolgozása és ennek nyomán a módosító indítAz Országgyűlés 28. ülése,