Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-27

2183 Az Országgyűlés 27. ülése, 1988. július l-jén, pénteken 2184 ágyazatban van, ami ugyancsak fel van iszapolódva. Félő, hogy a szivattyúzásnak további kedvezőtlen következményei is lennének. Ugyancsak műszaki elképzelés, hogy a hévízáram­lást korábban megcsapolva egy mélyfúrással, mesz­szebbről hoznák a vizet a tóba. Ezt ugyancsak a tü­relmetlenkedő beavatkozások közé sorolom, magam nem támogatom, és nem értek vele egyet. Az szük­séges, hogy a tó állapotának a közvetlen okát talál­juk meg, és úgy tűnik nekem, hogy a szakemberek az okot nagyon pontosan megfogták. Ennek a kép­lete úgy néz ki, hogy a nyirádi bányavízemelések mértéke és a tó forrásainak vízhozama szorosan összefügg. Méghozzá olyanképpen és mértékben, hogy egy köbméter percenkénti karsztvíz-emelés Nyirádon a tó forrásának másodpercenként egy literrel való csökken­tését okozza, és itt jön az, amiért nem is olyan egy­szerű volt azt a képletet megfogalmazni: a két ese­mény közötti mintegy 8-10 esztendő játszódik le. Szeretnék utalni arra, amit mondtam az elején, nagy rendszerekről van szó, itt türelmetlenkedni nem lehet, de a megoldásnál a szoros összefüggéseket kell megragadni, tehát a feladat a vízkivétel és a tó állapotának az összefüggésében kereshető és talál­ható meg. Tisztelt Ház! A Hévizi-tó állapota nem egy szűk körzetnek a problémája, hanem összefügg az egész magyar közép-dunántúli karszt-rendszerrel. El kell mondanom, és szükséges, hogy a tisztelt ház tudjon róla, hogy ebben a térségben a karsztvíz háztartása fölborult. Ennek a rendszernek mintegy 50 köbkilo­méternyi víztartalma van, statikus víztartalma, ebből az 50 köbkilométerből az elmúlt két és fél-három évtized alatt kiemeltek 1,8 köbkilométert. Ha valaki­nek úgy tűnik, hogy 50-hez képest ez csekélység, meg szeretném mondani, hogy az emelt víz a Bala­ton víztömegének másfélszerese. Ez a statikus víz­készlet. A dinamikus vízkészletnél mintegy 850 köbméter/percenkénti vízkiemeléssel szemben 5-700 köbméter percenkénti utánpótlás van az időjárástól és egyéb természeti viszonyoktól függően. Tehát azt jelenti, hogy a karsztnak a vízutánpótlása, attól füg­gően, milyen az időjárás, 150-350 köbméterrel keve­sebb, mint amennyit kiemelünk belőle. Mi ennek a következménye? Tisztelt Képviselőtársaim! A vízemelés következ­tében a karszt egészének megváltozott a tömege, és megváltozott a karszt vízjárása. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elfogyott a víz, hanem az áram­lások is másképpen alakultak. A depresszió az egész rendszerben átlagosan 30 méteres, az emelések helyén a 100 métert éri el. A depresszió következtében az érintett térségben kiszáradtak a karsztlápok, a karszt­ból táplálkozó forrásoknak a hozama 7 százalékára csökkent a korábbi hozamoknak. A karsztnak a jellegéből következően a túlcsordu­lások - ami a Malom tónál és a tapolcai tavasbar­langnál is volt - e depresszió következményeként elmaradtak. És ugyancsak a depresszió következmé­nye az, hogy a Hévizi-tónak a hozama a korábbihoz képest a felére csökkent. Tehát az egész térség ökoszisztémájában egy hallat­lan nagy változás következett be, aminél úgy tűnik, hogy a folyamatok most már nem mindig fordíthatóak vissza, ez a karsztrendszer, amelyik korábban három különálló egységre bomlott, jól elhatárolható külön egységekre, a depresszió következményeként egysé­gessé vált, és az áramlások most már az egész karszt­ban folynak. Természetesen a hatások hosszú idő­közökkel mutatkoznak meg. A kérdéshez nem szorosan, de jellemzőként kap­csolódik: Az egész rendszernek a keleti medencéjé­ben, ami fölött jelenleg is ülünk, egy kis része fölött, a hévizi térségnél sokkal tragikusabb folyamatok ját­szódnak le, de mert nem láthatóak, ezért kevésbé tudjuk regisztrálni, és mert bonyolultabb karsztáram­lási rendszerről van szó, ezért rendkívül alattomosan történnek meg. A keleti medencének a vízemelése következtében hallatlan mértékű vízhiány lépett föl, az elmúlt esztendőkben egy olyan depressziós hullám indult el a Budai-hegyek felé, aminek az állapotáról a geológusok és a karszt szakemberei e pillanatban csak megdermedve állva tudnak egyáltalán valamit sejteni, vagy mondani, mert nem tudják, hogy ez a depressziós hullám megáll-e. Tudott volt, hogy éveken keresztül a Budai-hegység környékén és a keleti me­dencében egy deciméterrel csökkent a karsztnak a víz­szintje. 1987-ben Solymáron, Nagykovácsiban, Pátyon a karszt depressziója évente egy méteres értéket árt el. Ma a Budai-hegyekben mindössze 4 méter nyomás­különbség van a Duna közepes szintjéhez képest, ami azt jelenti, hogy száz méter Balti fölötti dunai kö­zépvízállásnál a hévízkürtőket eléri a Duna vize, be­folyik azokba, lehűti a kőzetet, ahonnan a források erednek, lehűti a vizet, és egyszer és mindenkorra megszűnnek a hévizek Budapesten. E pillanatban - ha jó megoldást nem találunk és határozott intézkedést nem teszünk, minden ijeszt­getés nélkül kell jelentenem - tíz éven belül nem lesz hévíz Budapesten. A múlt esztendőben a Gellért és a Lukács forrásoknál ez a két érték nagyon vesze­delmesen megközelítette egymást. Rendkívül drasztikus és kemény lépés szükséges; a karsztvízkivételt a keleti medencében rövid időn belül a mainak 50 százalékára kell csökkenteni. Ezt a bányászat kérdésével együtt kezelve, még a kormány­zati fórumon tárgyaljuk meg, hiszen a kihatásai rend­kívül nagyok a bányász kodásra, foglalkoztatásra és egyebekre. De rendkívül nagy a természeti képződ­ménnyel kapcsolatos felelősségünk, és mindenek­előtti. Úgy hiszem, hogy kompromisszum csak egy irányban lehet, a helyzet javítása irányában. Visszatérve a Nyugati medencére, a Hévízi-tó álla­pota ma úgy regisztrálható, hogy a térségben mint­egy 330 köbméter/perc vízkivétel van, amelyikben minden vízhasználat benne van. A tó állapota pedig 300 liter másodpercenkénti hozammal és 28 fokos felszíni hőmérséklettel regisztrálható. A szakemberek kissé vitatkoznak azon, hogy ez az állapot hogyan jellemezhető. De miután megoldást kell keresni rá, ezért az ember kétségkívül - ugye - a biztonság felé törekszik. A biztonság pedig az, hogy romlás ne álljon elő. Az akadémiai válaszban és a három tárca szakértői­nek a véleménye alapján is úgy tűnik, hogy ha ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom