Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-27

2183 Az Országgyűlés 27. ülése, 1988. július l-jén, pénteken 2184 ágyazatban van, ami ugyancsak fel van iszapolódva. Félő, hogy a szivattyúzásnak további kedvezőtlen következményei is lennének. Ugyancsak műszaki elképzelés, hogy a hévízáramlást korábban megcsapolva egy mélyfúrással, meszszebbről hoznák a vizet a tóba. Ezt ugyancsak a türelmetlenkedő beavatkozások közé sorolom, magam nem támogatom, és nem értek vele egyet. Az szükséges, hogy a tó állapotának a közvetlen okát találjuk meg, és úgy tűnik nekem, hogy a szakemberek az okot nagyon pontosan megfogták. Ennek a képlete úgy néz ki, hogy a nyirádi bányavízemelések mértéke és a tó forrásainak vízhozama szorosan összefügg. Méghozzá olyanképpen és mértékben, hogy egy köbméter percenkénti karsztvíz-emelés Nyirádon a tó forrásának másodpercenként egy literrel való csökkentését okozza, és itt jön az, amiért nem is olyan egyszerű volt azt a képletet megfogalmazni: a két esemény közötti mintegy 8-10 esztendő játszódik le. Szeretnék utalni arra, amit mondtam az elején, nagy rendszerekről van szó, itt türelmetlenkedni nem lehet, de a megoldásnál a szoros összefüggéseket kell megragadni, tehát a feladat a vízkivétel és a tó állapotának az összefüggésében kereshető és található meg. Tisztelt Ház! A Hévizi-tó állapota nem egy szűk körzetnek a problémája, hanem összefügg az egész magyar közép-dunántúli karszt-rendszerrel. El kell mondanom, és szükséges, hogy a tisztelt ház tudjon róla, hogy ebben a térségben a karsztvíz háztartása fölborult. Ennek a rendszernek mintegy 50 köbkilométernyi víztartalma van, statikus víztartalma, ebből az 50 köbkilométerből az elmúlt két és fél-három évtized alatt kiemeltek 1,8 köbkilométert. Ha valakinek úgy tűnik, hogy 50-hez képest ez csekélység, meg szeretném mondani, hogy az emelt víz a Balaton víztömegének másfélszerese. Ez a statikus vízkészlet. A dinamikus vízkészletnél mintegy 850 köbméter/percenkénti vízkiemeléssel szemben 5-700 köbméter percenkénti utánpótlás van az időjárástól és egyéb természeti viszonyoktól függően. Tehát azt jelenti, hogy a karsztnak a vízutánpótlása, attól függően, milyen az időjárás, 150-350 köbméterrel kevesebb, mint amennyit kiemelünk belőle. Mi ennek a következménye? Tisztelt Képviselőtársaim! A vízemelés következtében a karszt egészének megváltozott a tömege, és megváltozott a karszt vízjárása. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elfogyott a víz, hanem az áramlások is másképpen alakultak. A depresszió az egész rendszerben átlagosan 30 méteres, az emelések helyén a 100 métert éri el. A depresszió következtében az érintett térségben kiszáradtak a karsztlápok, a karsztból táplálkozó forrásoknak a hozama 7 százalékára csökkent a korábbi hozamoknak. A karsztnak a jellegéből következően a túlcsordulások - ami a Malom tónál és a tapolcai tavasbarlangnál is volt - e depresszió következményeként elmaradtak. És ugyancsak a depresszió következménye az, hogy a Hévizi-tónak a hozama a korábbihoz képest a felére csökkent. Tehát az egész térség ökoszisztémájában egy hallatlan nagy változás következett be, aminél úgy tűnik, hogy a folyamatok most már nem mindig fordíthatóak vissza, ez a karsztrendszer, amelyik korábban három különálló egységre bomlott, jól elhatárolható külön egységekre, a depresszió következményeként egységessé vált, és az áramlások most már az egész karsztban folynak. Természetesen a hatások hosszú időközökkel mutatkoznak meg. A kérdéshez nem szorosan, de jellemzőként kapcsolódik: Az egész rendszernek a keleti medencéjében, ami fölött jelenleg is ülünk, egy kis része fölött, a hévizi térségnél sokkal tragikusabb folyamatok játszódnak le, de mert nem láthatóak, ezért kevésbé tudjuk regisztrálni, és mert bonyolultabb karsztáramlási rendszerről van szó, ezért rendkívül alattomosan történnek meg. A keleti medencének a vízemelése következtében hallatlan mértékű vízhiány lépett föl, az elmúlt esztendőkben egy olyan depressziós hullám indult el a Budai-hegyek felé, aminek az állapotáról a geológusok és a karszt szakemberei e pillanatban csak megdermedve állva tudnak egyáltalán valamit sejteni, vagy mondani, mert nem tudják, hogy ez a depressziós hullám megáll-e. Tudott volt, hogy éveken keresztül a Budai-hegység környékén és a keleti medencében egy deciméterrel csökkent a karsztnak a vízszintje. 1987-ben Solymáron, Nagykovácsiban, Pátyon a karszt depressziója évente egy méteres értéket árt el. Ma a Budai-hegyekben mindössze 4 méter nyomáskülönbség van a Duna közepes szintjéhez képest, ami azt jelenti, hogy száz méter Balti fölötti dunai középvízállásnál a hévízkürtőket eléri a Duna vize, befolyik azokba, lehűti a kőzetet, ahonnan a források erednek, lehűti a vizet, és egyszer és mindenkorra megszűnnek a hévizek Budapesten. E pillanatban - ha jó megoldást nem találunk és határozott intézkedést nem teszünk, minden ijesztgetés nélkül kell jelentenem - tíz éven belül nem lesz hévíz Budapesten. A múlt esztendőben a Gellért és a Lukács forrásoknál ez a két érték nagyon veszedelmesen megközelítette egymást. Rendkívül drasztikus és kemény lépés szükséges; a karsztvízkivételt a keleti medencében rövid időn belül a mainak 50 százalékára kell csökkenteni. Ezt a bányászat kérdésével együtt kezelve, még a kormányzati fórumon tárgyaljuk meg, hiszen a kihatásai rendkívül nagyok a bányász kodásra, foglalkoztatásra és egyebekre. De rendkívül nagy a természeti képződménnyel kapcsolatos felelősségünk, és mindenekelőtti. Úgy hiszem, hogy kompromisszum csak egy irányban lehet, a helyzet javítása irányában. Visszatérve a Nyugati medencére, a Hévízi-tó állapota ma úgy regisztrálható, hogy a térségben mintegy 330 köbméter/perc vízkivétel van, amelyikben minden vízhasználat benne van. A tó állapota pedig 300 liter másodpercenkénti hozammal és 28 fokos felszíni hőmérséklettel regisztrálható. A szakemberek kissé vitatkoznak azon, hogy ez az állapot hogyan jellemezhető. De miután megoldást kell keresni rá, ezért az ember kétségkívül - ugye - a biztonság felé törekszik. A biztonság pedig az, hogy romlás ne álljon elő. Az akadémiai válaszban és a három tárca szakértőinek a véleménye alapján is úgy tűnik, hogy ha ez a