Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2129 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2130 ezen belül pedig az egyes állampolgárok helyzetének javítását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Dr. Vona Ferenc képviselőtársunk következik, a Pest megyei 16. számú választókerületből. DR. VONA FERENC: Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim! Újra itt állunk testületünk örök és feloldhatatlan paradoxona előtt. Szerepünk szerint beszélünk, pedig már régen cselekedni kéne. Bízunk benne, hogy a szó is lehet tett. A gondolat is lehet előkészítője, sőt hajtóereje a cselekvésnek. Ehhez azonban a dolgokat végig kell vinni. Hiába a kutatás, hiába a gondos helyzetelemzés, hiába a tervezés, a döntéselőkészítő vita, ha nem születik döntés, és fabatkát sem ér a döntés, ha nem hajtják végre azt. A gazdaságpolitika is csak akkor lehet hatékony, ha úgymond, a teljes vertikuma ki van építve. Ebben a tekintetben nem különbözik a mezőgazdaságtól, ahol ugyancsak a végig nem gondolt gondolatok, félbe-szerbe hagyott fejlesztések gátolják, hogy a világpiacon haszonnal kereskedjünk termékeinkkel. Mezőgazdasági szakember vagyok. Engedjék meg, hogy erről beszéljek kissé részletesebben. Világszínvonalú mezőgazdasági termékeink vannak. Bár a világpiachoz vezető utakat mindig csak félig építjük ki. Megteremtettük például a szántóföldi zöldségtermelés gépi hátterét. Ennek következtében hatalmas árubőség is keletkezett. De megálltunk félúton. A hozzá szükséges feldolgozóipart nem bővítettük és nem korszerűsítettük. Ugyanaz az elavult technológia kapcsolódott hozzá, mint a régi kisárutermeléshez. Pedig a kisiskolások is tudják, mit jelent a leggyengébb láncszem, a legszűkebb keresztmetszet. De mire felnőnek, úgy látszik elfelejtik ezt. Csak a legszűkebb környezetemből mondanék néhány példát. Hatalmas szőlőtelepítés, de nincs és nem is épül pince a feldolgozáshoz, a tároláshoz. Meggyfák ezrei ontják a gyümölcsöt, de nincs hűtőház. Aztán van hűtőház, de nincs gépesítve. És ha végül minden rendben volna, elcsúszunk a csomagoláson, amelyről Biacs Péter képviselőtársam előttem már oly szemléletesen beszélt. Utolérhetetlen ízű, csodálatos színben pompázó gyümölcsöt tudunk termelni. De egy színes doboz, gusztusos zacskó úgy látszik már meghaladja képességeinket. Pedig meggyőződésem, hogy a papír- és nyomdaiparunk is képes volna ekkora bravúrra. Megerősített ebben a hitemben, hogy nemrég láthattam a Csepeli Papírgyár igen korszerű gépsorait. Egyébként egy szép gyümölcsöt, véleményem szerint, sokkal könnyebb lerajzolni, mint megtermelni. (Derültség.) Egy NSZK-beli importőr Hannoverbe dobozolja az általunk nagyban kiszállított málnát, zöldborsót, földiepret, és utána visszahozza Ausztriába eladni. Ha neki még így is megéri, a konyhakész kiszerelés minden bizonnyal nekünk is megérné. Tudom, a gazdasági vezetők most azt gondolják, építettek volna ők pincét, hűtőházat, csináltak volna korszerű palackozót, csomagolót, de arra már nem futotta a pénzből. Nincsenek korlátlan lehetőségeink. így minden beruházás nem más, mint egy nagy kompromisszum. Ám a döntéshozók eddig a legritkább esetben gondolták végig a teljes vertikumot. Az elején sokat markoltak, hogy aztán a végén a kevésnél is kevesebbet fogjanak. Tudomásul kéne venni végre, ha a tengerben akarok fürödni, hiába utazom el Mohácsig, mert csak arra futja a pénzemből, az olyan, mintha el sem indultam volna. (Taps.) Mi pedig újra meg újra csak Mohácsra utazunk, pedig onnan még csak nem is látszik a tenger. Tisztelt Képviselőtársaim ! Tisztában vagyok a magyar gazdaságban az ipar meghatározó szerepével. Azt is tudom, hogy minden módon növelnünk kell ipari termékeink exportképességét. De ne feledkezzünk el a magyar ipar eddig még soha ki nem használt hatalmas piacáról, a magyar mezőgazdaságról. Ez belföldi piac, de meggyőződésem, hogy nagyon sok valuta származhatna belőle. A mezőgazdasági gépeink, technológiáink elavultak, 15-20 éves nagy energiafogyasztású környezetszennyező gépek alkotják gazdaságunk gépparkjának a legnagyobb hányadát. A folyékony műtrágyaszóró-gépek háromszor anynyit szórnak ki, mint amennyit kellene. Ez bűnös pazarlás is, na meg környezetünk mérgezése is. Lehet, hogy itt végiggondolták az egész folyamatot, de az utolsó eleme, a fúvókára már nem jutott elég figyelem. (Derültség.) A példa itt annyiban sántít, hogy itt a fúvókánál éppen a szűkebb keresztmetszet volna pedig kívánatos. (Taps.) De folytathatnám a sort az elavult erőgépekkel, a 20-30 éves állattartási technológiákkal, melyekkel nem a hozamokat, csak a lemaradásunkat lehet növelni. Rengeteg pénzt öltünk az alapanyag- és energiaágazatok fejlesztésébe, és nagyon kevés jutott a mezőgazdaságot kiszolgáló háttéripar fejlesztésére. Gépiparunk tele van elavult termékekkel. Ez részint a fejlesztés elhanyagolásának következménye, részint pedig annak, hogy a 30 százalékos tőkés behozatalból, amit terveztünk, eddig csak 11 százalék valósult meg. Ez pedig jelenleg a korszerűsítés egyik legfőbb gátja. Korszerűtlen termékekkel pedig nem lehet kimenni a világpiacra, és azokkal a magyar mezőgazdaság sem tud mit kezdeni. Gazdaságunk jelenlegi állapotában import nélkül nincs export sem. Importra nincs pénz, mert az exportunk nem hoz eleget megfelelő import híján. A magyar export és import úgy fest így, mint egy róka fogta csuka a 22-es csapdájában. (Derültség.) Tisztelt Országgyűlés! A magyar mezőgazdaságnak korszerű gépekre, technológiákra van szüksége, éneikül nincs előrelépés. Az lehetetlenség, hogy a magyar mezőgazdaság egy kínálati piacon versenyezni tudjon korszerű termékekkel, miközben beszerzéseit a keresleti piacról eszközli. így az agrárolló tovább nyílik, ami ugyancsak nem ösztönzi a fejlődést. El kellene végre dönteni húsz év tanakodás és dilemmázás után, hogy mit fejlesszünk és hogyan. És ezeket az elhatározásokat pedig nyilvánossá kell tenni, hogy mindenki tudja ezt. A nyilvánosság pedig nem arra való, hogy kielégítse az emberek kíváncsiságát, hanem az élet tervezéséhez szükséges legalapvetőbb ismereteket kell neki megadnia. Tudnunk kell, milyen országban élünk, hogy mik az érvényes játékszabályok és életszabályok. Enélkül