Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-26

2053 Az Országgyűlés 26. ülése, 1988. június 30-án, csütörtökön 2054 ben. Ezért nyilván az attól való aggodalmunk felelős, hogy a vállalatok biztonságosabb fejlődéséért a költségvetés még nagyobb hiányával kell megfizetnünk. Ebből a félelem szülte bűvös körből csak akkor lehet kitörni, ha belátjuk: a magát biztonságban érző vállalat nyeresége és így adóbefizetése is gyorsabban fog nőni, mert nem lesz teljesítmény-visszatartásra kényszerítve. így a költségvetés bevétele változatlan, sőt később csökkenő elvonási kulcsok mellett is nagyobb lehet, mint jelenleg. Ha vállaljuk a kockázatot, - ami igazán nem nagy -, hogy kezdetben legalább az előbb meghatározott követelményeknek megfelelő vállalatok számára több évre garantáljuk a kedvező feltételeket, akkor e szűk körnek a növekvő teljesítményével a gazdaság egésze is kimozdítható lesz stagnáló helyzetéből, lehetővé téve, hogy később egyre több gazdálkodó válhasson érdemessé és alkalmassá a kedvezőbb feltételekre, s hogy végül kialakulhasson egy valóságos, minden ágazatban érvényesülő versenyegyenlőség is. Az így kialakított gazdálkodói környezet működési szabályait célszerű lenne egységes tulajdonformától és ágazati tagozódástól független ipartörvényben összefoglalni és állandóvá tenni, amely által egyenlő esélyeket és biztonságot lehetne adni az ipari feladatokra vállalkozó és azt tisztességgel elvégző minden közösségnek és személynek. A mai szervezeti formákban működő vállalatok többsége a merev tevékenységi határok, az intézményi elkülönülés miatt nem lenne képes jól kihasználni a kedvezőbb feltételeket, a nagyobb cselekvési szabadságot. Ezért egy társulási, integrálódási folyamatnak kell végbemennie, egyfelől a kutatás-fejlesztés és az ipari termelés, másfelől az ipari termelés és a kereskedelem közt. Valóban rugalmas, gyorsan alkalmazkodó, nagy teljesítményekre képes szervezetek csak a piaci sikerekben való közös érdekeltség hatására jöhetnek létre. Ezért a társulást, az érdekegyesítést, a közös vállalkozást az országhatároknak sem szabad korlátoznia, sőt egyengetnünk kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésének az útját. Társulásokat a piaci törvényekre épülő gazdaságú országok vállalataival jelenleg könnyebben hozhatunk létre, mint a szocialista országbeliekkel, mivel jogi és pénzügyi szabályaink egyre közelebb kerülnek egymáshoz. A szocialista országokkal is tovább akarjuk erősíteni kapcsolatainkat, mert ez mind a magyar ipari termékek értékesítése, mind a számunkra fontos szocialista ipari termékek behozatala szempontjából döntően fontos. S akkor, amikor a legnagyobb tőkés országok is komoly lépéseket tesznek a szocialista piacok megszerzésére, nem biztos, hogy számunkra az a legjobb megközelítési mód, ha a feltételek javítása helyett kihátrálunk a piacról. Arra törekszünk, hogy a forgalmat a jelenlegi években a kiegyensúlyozottság jegyében, illetve minél előbb egy korszerűsített piaci mechanizmusokra épülő, kölcsönösen előnyös együttműködési rendszerben növeljük. Ezért a modernizálásnak a vállalatok közvetlen kereskedelmi kapcsolatát, fizetési kötelezettségeik pénzbeni elszámolását, s a különféle társulásokat is lehetővé kell tennie. teljesítményre késztetőbbé tenni a gazdaság mozgásterét, akkor ennek hatására egyre több gazdálkodó válhat sikeressé, egyre kevesebb szorul majd segítségre. A vállalkozás a gazdaság döntő tevékenységévé, a gazdálkodó, a piac főszereplőjévé válik, a szerkezetváltás fő mozgatóereje pedig az igényeket a jövedelemszerzés céljából elvállaló gazdálkodói döntés lesz. A kormány azonban ezután sem vonulhat vissza a pártatlan, szemlélő szerepébe. A gazdaság egészének fejlődéséért, ezen belül a gazdasági szerkezetváltás folyamatosságáért továbbra is felelősséget kell vállalnia. A rábízott eszközökkel befolyást kell gyakorolnia a fejlődés menetére, az ígéretes vállalkozásokat át kell segítenie az indulás nehézségein, s esetenként célszerű lehet közvetve érdekeltséget vállalnia egyes nagy formátumú jövedelmező üzletekből is. A kormány új pénzforrások feltárásával és befektetésével egyenértékűen segítheti elő a gazdaság fejlesztését, ha a kezében levő, de különböző szervek kezelésére bízott pénzeszközeit a jövőben az eddiginél összehangoltabban, s egy testületileg elfogadott szerkezetátalakítási politikához igazítva működteti. Ennek előmozdítása az Ipari Minisztériumnak is egyik legfőbb feladata, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a megoldás feltételeit, egyúttal felelősségünk és eszközeink összhangját megteremtsük. Tisztelt Országgyűlés! Befejezésül, de a legnyomatékosabban arra szeretnék rámutatni, hogy a szerkezetátalakítás munkájának legfontosabb tényezője a dolgozó ember, akinek képességeiben sokkal több lehetőség rejlik, mint amennyi ma belőle hasznosul. És ezért elsősorban nem az egyén felelős. A kormánynak és a vállalati vezetésnek kell megteremtenie a képességek jobb érvényesülésének a feltételeit a tanulási kedv felkeltésével, a jó teljesítmények elismerésével, az erkölcsi és anyagi ösztönzés hajtóerejének a növelésével. Az emberi tényező érvényesülése a dolgozók hangulatától, a sikerekben való meggyőződéstől is nagymértékben függ. Ha továbbra is csak a kudarcokat láttatjuk, az eredményeket lekicsinyeljük, akkor a műszaki egyetemek, főiskolák, szakmunkásképző intézetek padjai egyre kevésbé fognak megtelni, egyre kevesebb tehetséges fiatal választja az ipar hivatásul. Ám nem vezetne célra az sem, ha eltitkolnánk az ipart fenyegető veszélyhelyzetet, megszépítenénk a tényeket. Hiszen ennek a lelepleződése éppen olyan bomlasztó hatású lenne, mint az ipar állandósult, mérlegelés nélküli ócsárlása. Tárgyilagosságra van szükség, s meggyőződésre, hogy a szerkezetátalakítás feladata a mi dolgozóink képességei teljes kifejtésével megoldható, s hogy helyzetünk ezúton is jobbra fordítható. Ha jobban gazdálkodunk az emberi tényezővel, megnyílik az út egy olyan fejlődési pálya előtt, amelyen végigjárva felzárkózhatunk a fejlett gazdaságú országok sorába. Ezt kívánja előmozdítani az Ipari Minisztérium is, s ezért kérem önöktől, az Országgyűlés képviselőitől, hogy véleményükkel, javaslataikkal, bírálataikkal segítsék az ipart a szerkezetátalakítás legeredményesebben végigjárható útjának a kiválasztásában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Ha mindezen módosításokkal sikerül ösztönzőbbé, ELNÖK: Most 20 perc szünetet tartunk.