Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1933 Az Országgyűlés 24. ülése, 1988. március 17-én, csütörtökön 1934 A születések — mint ismerjük — csak átmenetileg emelkedtek, a művi beavatkozások viszont évi 85— 90 ezer körül állandósultak most már a nyolcvanas évtizedben. Sajnos, változatlanul magas a fiatal lányoknál az első terhesség megszakításának aránya és ez jelenti a mai munkánk legnagyobb kritikáját is. Nemcsak a bizottságok dolgoztak rosszul. Nekem az a véleményem, hogy a bizottsági munkát nem is lehet igazán jól végezni, igazán humánusan dönteni, jókedvűen és fásultságtól mentesen, annak veszélye nélkül elvégezni. Mi valamennyien, szülők és egészségügyiek mulasztottunk, mert nem tudtuk 15 év alatt sem elérni,hogy ezek a bizottságok előbb-utóbb munka nélkül maradjanak. Végeredményben — és én egyetértek a képviselőnővel — egy kellemetlen és megalázó procedúra végén mindenki kap engedélyt, aki nem akarja a terhességét megtartani. 1986-ban összesen 350 esetben utasította csak el az elsőfokú bizottság a nők kérését és még ők is fellebbezhettek. Sokkal többről van tehát szó, mint egy könnyen elintézhető módosításról. Mert nemcsak a bizottságokat lehet vagy kellene — a Minisztertanács határozatát módosítva — megváltoztatni vagy megszüntetni, hanem arra is választ kell adnunk (ne rettenjenek meg, nem most), hogy szükség van-e egyáltalán erre a 15 év előtti, ma már lényegében hatástalan, sok szempontból erősen vitatható korlátozásra. A magam álláspontját nem akarom véka alá rejteni. Bár kétségtelen, hogy orvosként is és nőként ezt az ügyet szubjektivitástól sem mentesen ítélem meg. Már ma meggyőződéssel javasolnám, hogy helyezzük hatályon kívül ezt a rendelkezést és felelősséggel vállalnám, hogy mindent megteszek azért, hogy az emberek a gyerekeik születését pontos ismeretek birtokában, családtervezési szolgáltatások, korszerű fogamzásgátló módszerek igénybevételével felelősen és szabadon tervezhessék. De tudom, hogy az álláspontom csak részigazság. A javaslatom csak a lehetséges megoldások egyike. Tisztában vagyok azzal is, hogy nem lenne helyes az egész társadalmat érintő ügyben csak szakmai vélemények alapján, szűk körben dönteni. Meg kell hallgatnunk ezért mások, a vallásos meggyőződésű emberek, az idősebbek és talán leginkább az érintettek, a gyerekeink véleményét. Ezért azt kérem, illetve javaslom a tisztelt Háznak, hogy jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, valamint szociális- és egészségügyi bizottsága rövid időn belül foglalkozzék a kérdéssel, hallgassa meg részletes jelentésünket és vitassa meg javaslatainkat. Mérlegeljük együtt, hogy a jelenlegi korlátozás mellett csupán egy kevésbé bürokratikus eljárásra van-e szükség, vagy a szabad választási jogát helyes-e biztosítani a nőknek egy törvényben, abban a fontos kérdésben, hogy akarnak-e, s mikor a saját örömükre és mindannyiunk boldogulása érdekében gyereket hozni a világra. A tegnapi vita végén az egyik képviselőtársuk már elmondott néhány filozofikus mondatot szabadságunk és korlátaink ellentmondásosságáról. A dilemma ebben a konkrét ügyben is valóságos. De ez mégsem zárja ki a döntés lehetőségét, amely feltehetően még a viták után sem lesz ideális, de az optimális megoldásra mindenképpen törekednünk kell és mint mondtam, dönteni, hiszen valamennyien magunkra vállaltuk a cselekvés történelmi felelősségét. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: A válasz után megkérdem Kovács Lászlónét, elfogadja-e a választ? KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Igen, köszönöm, elfogadom. ELNÖK: Köszönöm. Kérdezem az országgyűlést, elfogadja-e az interpellációra adott választ? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Megtörténik.) Köszönöm. Ki volt ellene? Senki. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kettő. Két tartózkodással az országgyűlés a választ tudomásul vette. Következik Movik Lászlóné képviselőtársunk interpellációja, Vác város és környékének sorozatos villamosenergia-ellátási problémája tárgyában. Movik Lászlónét illeti a szó. MOVIK LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Több levélváltás történt az illetékes szervek és Vác város vezetése között a villamosenergia-ellátás hiányosságai miatt. Egy. éve lesz, hogy az MSZMP Vác városi bizottsága és a váci városi tanács jelezte az ÉDÁSZ felé, hogy sorozatosan és egyre nagyobb gyakorisággal érkeznek a jogos panaszok a gazdálkodó szervezetek, a lakosság részéről a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban. A korábbi jelzésekre ugyan történtek intézkedések, de a problémák többsége megoldatlan maradt. Véleményünk szerint az ÉDÁSZ esztergomi üzemigazgatósága személyi és technikai ellátottsága, valamint szervezeti felépítése miatt nem képes a problémák megoldására, a színvonalas munka elvégzésére. Gondot látunk az ÉDÁSZ vezető munkatársainak szemléletében is. A vezérigazgató elvtárs válaszában a problémák műszaki indoklásán túl sajnos a struktúrára vonatkozó jelzésünket nem vette figyelembe, az áramszolgáltatást jobbnak minősítette az országos átlagnál. A levélváltás óta eltelt időszak tényei nem igazolták ezt a minősítést. Vác város közvilágítási rendszere olyan mértékben vált üzemképtelenné, hogy az már a közbiztonság jelentős romlásához vezetett. A községekben a közvilágítási hibák javítása rendszertelen, gyakoriak a hétvégi áramszünetek. A mi lakosságunk két-három-négy órás áramszünet miatt már szót sem emel. De ha péntek este kezd pislogni a lámpa és utána szépen elmegy az áram, már tudjuk, hogy hétfőig alig lesz újra. Ilyen kellemetlen élményünk a december 19-én szombat hajnaltól 22-én kedden este nyolc óra körül véget érő áramkimaradás, ami Püspökhatvan község és Váchartyán község felében jelentett gondot. Termelőszövetkezetünk már régebben vásárolt