Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1907 Az Országgyűlés 24. ülése, 1988. március 17-én, csütörtökön 1908 Így most csak megemlítik, hogy külön jogszabály vonatkozik a szesz, a bor és a fűszerpaprika minősítésére és forgalombahozására, de ezek a törvénybe beleférnek. Kikerült a törvény hatálya alól a dohány és továbbra sem tartoznak ide olyan, szájjal érintkező kozmetikai cikkek — fogpaszta, szájvíz stb. —, amelyek más országokban — például az NSZK-ban — a törvény hatálya alá tartoznak. Végül a korszerűsítést szolgálja az a paragrafus is, amely a vállalatoknál kívánja megerősíteni a minőségellenőrzés belső szervezetét, de az élelmiszerfeldolgozásba most bekapcsolódó szövetkezetek, kisüzemek számára lehetővé teszi e feladatra külső intézmény megbízását. Ez az új paragrafus nem sérti a vállalatok önállóságát, hanem felkészültségük függvényében teszi lehetővé a minél szélesebb körű ellenőrzés, megbízás és szolgáltatás jellegű feltételrendszer kialakítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez utóbbi új cikkely egyben a törvénymódosítás előremutató jellegét is tükrözi. A fejlődés útját úgy körvonalazhatom, hogy a 12 évvel ezelőtti törvényalkotás az élelmiszerek higiénéjére törekedett, és valóban, az alapanyagok, nyersanyagok ma már megbízható tisztaságúak. A törvény elérte célját, de közben — a belső piac telítődésével és a fellendülő élelmiszer-exporttal — a termékminőségre helyeződött át a hangsúly. A törvénymódosítás most a minőséget helyezi központba, az élelmiszerek összetételét kell ellenőriznünk, a termékeken feltüntetnünk. Mi várható a következő időszakban? Minden bizonnyal az élelmiszerek biztonsága, a csomagolás sérthetetlensége és a feldolgozás eljárásainak tökéletesítése, korszerűsítése. Ez utóbbit fogja tartalmazni a Magyar Élelmiszerkönyv, hasonlóan a gyógyszerek szabályozásához, ahol megemlítem, hogy a Magyar Gyógyszerkönyv már a 8. kiadását érte meg eddig. Ilyen élelmiszerkönyv létezik Ausztriában, Svájcban, az NSZK-ban, illetve élelmiszer-útmutató a. skandináv országokban, az angolszász országokban. Ezek a gyártók és a fogyasztók érdekvédelmét egyaránt szolgálják. Meg kell mondanom azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia illetékes szakbizottsága is támogatja egy ilyen hazai élelmiszerkönyv minél gyorsabb kiadását. Tisztelt Országgyűlés! Előterjesztett bizottsági jelentésünkben módosítani javasoljuk a törvénytervezet 9. §-ának szövegét, mely szerint terjes körű jogot kívánunk biztosítani a forgalmazás terén is az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásoknak, melyek mind a tizenkilenc megye székhelyén, valamint a fővárosban működnek, míg a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet egyedül Budapesten van. Az állomások jól felkészült szakembergárdája már eddig is — kérésre — bekapcsolódott az üzleti forgalom ellenőrzésébe, bár kisebb mértékben, mint ahogy a nyersanyagok minőségét és a feldolgozás folyamatát ellenőrizték. Tevékenységük meghatározó lesz a minőségcsökkenés következtében megállapítható mérsékelt ár gyakorlatában, azaz olcsóbb élelmiszerek forgalmazásában. Ez a szervezet eddig is jelezte, ha a gyártóüzem eltért az előírt minőségtől, de most azt is vizsgálni fogja, ha a minőségmegőrzési idő lejárt, és az árat ezért kell csökkenteni. Lényegében hasonló egyszerűsítést és gyorsítást sugall a 27. § módosítása, mely az importált élelmiszerek várhatóan nagyobb forgalmazását kívánja jótállási kötelezettséggel szigorítani. Célszerűnek látszik a KERMI e területen biztosított kizárólagosságát az állomások bevonásával bővíteni, hiszen a határmenti kiskereskedelmet úgysem tudná nélkülük ellenőrizni. Fentiekről, valamint a 13. §-ban javasolt módosított szövegről, mely a különleges táplálkozási igény kielégítését szolgáló élelmiszerek fogyaszthatósági határidejéről rendelkezik, a három minisztérium együttes, vagy külön-külön meghozandó új végrehajtási utasításai fognak rendelkezni. Több képviselőtársam óhaját tolmácsolom akkor, amikor kérem az illetékes miniszter elvtársakat, ne engedjék a törvény jóváhagyása után — és várhatóan 1988. július elsején hatályba lépő — végrehajtási utasításokban visszarendezni a törvény módosításának korszerű és előremutató elveiben tükröződő gyakorlatát. Célszerű lenne az igen nagyszámú, és főleg a Kereskedelmi Minisztérium végrehajtási utasítási tervezetében részletesen is felsorolt kapcsolódó rendelkezéseket felülvizsgálni, és szükség szerint gyéríteni. Fentiek előrebocsátásával, a két bizottság együttes ülésén hozott egyhangú szavazást hangsúlyozva, az élelmiszerekről szóló törvény módosításáról szólójavaslatot elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslat vitájához öt képviselőtársunk jelentkezett. Elsőként Kopp Lászlóné, Borsod-Abaúj-Zemplén megyének a képviselője kért szót. KOPP LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A római törvényhozók már időszámításunk előtt sok, máig érvényes igazsággal együtt megállapították: ,,nincs törvény, amely mindenkinek elég kényelmes volna". Megvallom, nem véletlenül választottam felszólalásom mottójául ezt a szentenciát. Úgy vélem, hogy különösen érvényesül ez a tény most, a vitánk tárgyát képező élelmiszerekről szóló törvény módosítása kapcsán. Többek között mit is tűz ki célul a törvénymódosítás általános indoklása? Azt, hogy: — idézem — „az eddigieknél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, szigorítsa a minőségi követelményeket, teremtse meg ennek szervezeti és ellenőrzési feltételeit, szüntesse meg a hatósági ellenőrzésben fellelhető párhuzamosságokat, és a szabályozás eszközével járuljon hozzá élelmiszertermelésünk színvonalának, versenyképességének javításához". Ezen idézethez híven, a módosításnak szinte minden pontja a gyártó kötelezettségét növelve — nagyon helyesen — még fokozottabban tervezi szolgálni a fogyasztók érdekeit.