Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-24

1899 Az Országgyűlés 24. ülése, 19 is van a munkánkban annyi selejt, mint egy termelő­üzem munkájában, ezt sem vitatom, ezen is javítani kell a továbbiakban is. Mégis azt kérem a kormány nevében, hogy arra a megújhodásra szíveskedjenek szavazni, ami a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi erősödését jelentheti az egyén, a csoport és az egész ország javára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Nagy taps.) ELNÖK: Azt hiszem, hogy az Országgyűlés közös véleményét fejezem ki, amikor azt mondom, hogy nagyon hálásan köszönjük a kormány illetékes tag­jának nagy tapasztaltság, nagy szakértelem és nagy felelősség alapján elmondott válaszát a felszólalá­sokra. Közeledik a határozathozatalnak a pillanata. Látom, hogy Szabó professzor jelentkezik. Mi őt tegnap meghallgattuk, az a gyanúm, hogyha én most szavazásra tenném fel azt a kérdést, hogy adjunk-e neki még egyszer szót... (Zaj.) Szavazzunk! Kik vannak a mellett, hogy kapjon még egyszer szót? (A többség jelentkezik.) Szabó képviselőtársunk következik. Dr SZABÓ KÁLMÁN: Tisztelt Képviselőtársaim! Feltétlen szükségességét érzem annak, hogy reflek­táljak egy kérdésre. Személyes megtámadtatásnak te­kintem ugyanis azt a miniszteri kijelentést, mi szerint tegnapi felszólalásomban felelőtlenül állítottam, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe, annak kötelező földjét bevinni a közösbe. Az Országgyűlés ítéletére bízom, döntse el, vajon igaz-e vagy alaptalan ez az állítás. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvénymódosítást tartalmazó anyag 4. oldalán található a 7. §, amely átvette az 1967. évi III. tör­vény 37. §-ának (1) és a (2) pontját. Megjegyezve, hogy a termőföld, amiről szó van, elsődleges vagyon­tárgy, de a vagyon fogalmába még sok minden — anya­gi, szellemi, pénzbeli dolog is — beletartozik, enged­jék meg a szöveg felolvasását. E szerint: (1) „A termelőszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagjai, házastársa és kiskorú gyermekei tulajdonában vagy haszonélvezetében levő termőföldet a termelőszövet­kezetbe bevinni." (2) „A beviteli kötelezettség arra a termőföldre is kiterjed, amelyet a tag vagy a vele közös háztar­tásban élő családtagja a termelőszövetkezetbe tör­tént belépés után tulajdonul vagy haszonélvezetként megszerez. Nem terjed ki a beviteli kötelezettség ar­ra a termőföldre, amelyet a volt tartós földhasználó tulajdonába adtak." Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Váncsa miniszter elvtárs. VÁNCSA JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! Itt semmi másról nincs szó, minthogy az alaptör­vényből kihagytuk mindazt a kötelezettséget, ami más vagyontárgyakra vonatkozik, de meghagytuk azt, hogyha véletlenül — ilyen az országban borzasztó 8. március 17-én, csütörtökön 1900 kevés van, öt sincs — mégis van olyan gazda, akinek van tíz vagy húsz hektár földje és be akar lépni a tsz­be, akkor vigye be ő is a földjét. Ebben tényleg volt közöttünk egy vita. Én ezt így teljesen elfogadtam és jogosnak tar­tom, de mivel ez annyira nem érint ma embereket, hogy ezrelékben sem lehet kifejezni, az Országgyű­lés, ha kívánja, elállhatunk ettől a paragrafustól. Csak akkor úgy merült fel, hogy az a sok százezer paraszt, aki bevitte a földjét, az mit szól ahhoz, hogy most valaki, öt vagy tíz ember föld nélkül akar így belépni. Ettől még a szövetkezet bárkit felvehet a tagjai so­rába! Hát ez történik ma is. Senkinek nem mondja azt, hogyha egy lakatost fölvesz, hogy hol a földed, ha nincs neki. Én ezt az önök megítélésére bízom; Semmiféle fe­szültséget nem fog jelenteni a szövetkezeti mozgalom további életében, de az, hogy a nagy vagyont szét­cincáljuk, az valóban jelentene gondot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Ügy látom, hogy megérett a helyzet a határozathozatalra. (Derültség.) A képviselőtársak' megkapták a jogi és a mezőgaz­dasági bizottság együttes véleményét a különböző ja­vaslatokról. Az első két pontban olyan kérdések van­nak, amelyekkel a miniszter elvtárs és a bizottság egyetért. Megkérdezem, hogy ezt a két szakaszt elfogadja-e az Országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Közbeszólás: Nem értik, hogy mit fogadjanak el) ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársak! A jogi és mező­gazdasági bizottságnak a jelentésében az első két pont arra vonatkozik, hogy a termelőszövetkezet tevékeny­ségi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészít­heti. A másik pont arra vonatkozik, hogy a módosítá­sok az egységes szövetkezeti törvénnyel való összhang érdekében értendők. Ezt a pontot a miniszter elvtárs is, a bizottság is, mindkét bizottság elfogadta. Kérdem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e ezt a két pontot? Van-e valaki ellene? Nincs. Tartózkodott-e valaki? Nem. A harmadik pont a vitatott pont, amely a kötele­zően bevitt földek értékének a visszaadásáról szól, abban az esetben, hogyha a termelőszövetkezeti tag kilép a termelőszövetkezetből. Ezzel a módosító javaslattal sem a bizottság, sem a miniszter elvtárs nem ért egyet. Azt kérdezem tehát, hogy a bizottság és a miniszter elvtárs elutasító javaslatával egyetért-e az Országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Ki nem ért egyet? Huszonnyolcan nem értenek egyet. Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Harmincnégy tartózkodás. Megállapítom, hogy a bizottság és a miniszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom