Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-23

1807 Az Országgyűlés 23. ülése, 1988. március 16-án, szerdán 1808 nagy költséggel épített és fenntartott közutak a közúti forgalom zavartalan lebonyolítását szolgálják, s azok nem közlekedési célú igénybevétele csak akkor legyen lehetséges, ha elkerülhetetlen, és csak annyi ideig, amennyi a sehol máshol el nem helyezhető létesítmény elhelyezéséhez, megjavításához szükséges. Ezt a fontos közérdeket a törvényjavaslat jól szolgálja. Bizottsági ülésen felmerült javaslat alapján annyiban módosul a korábbi tervezet, hogy a közmű elhelyezése miatt nem kell igénybevételi díjat fizetni. Én ezzel a módosítással egyetértettem; de az a véleményem, hogy közmű elhelyezése esetén is csak a műszakilag szükséges időtartamra lehessen a közutat nem közlekedési célra igénybe venni - ingyen. Tehát kényelmes munkavégzés, rossz munkaszervezés miatt ha hosszabbra nyúlik az igénybevétel időtartama a megengedettnél, ez esetben fizessen igénybevételi díjat — sőt: annak tízszereséig terjedő pótdíjat is! — az, aki a hosszadalmas igénybevételért felelős. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Még egy észrevétel: a törvényjavaslat 40. §-ának (4) bekezdésében foglaltak nagyon helyesen, arra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezést, hogy a szilárd burkolatú közúthoz csatlakozó földút kezelőjének meg kell akadályozni a földútról felhajtó járművek sárfelhordását. A jelenleg hatályosjogszabály, az utakról szóló, 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező, 1962. XI. hó 16-án megjelent Korm. számú rendelet — amely most hatályát veszti — a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges, halasztást nem tűrő munkák elvégzésére vagy elvégeztetésére a közút kezelőjét feljogosítja, s a közlekedési hatóság ilyen esetben az érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét és használóját a munkák költsége tízszeresének megfizetésére kötelezheti. Ez kellően hatékony eszköz minden olyan esetben, amikor a közúti forgalom biztonsága érdekében intézkedésre van szükség. Ilyen rendelkezést a jelenlegi törvényjavaslat nem tartalmaz, sem a végrehajtási jogszabály. Pedig megyénkben is és más hasonló, kötött talajadottságokkal rendelkező megyékben is a sárfelhordások súlyos veszélyt jelentenek a közúti közlekedés biztonságára. Személyes és szomorú tapasztalatom van nekem is erről. Nem valószínűsíthető, hogy e téren a jövőben önkéntes jogkövetésre lehet számítani, amikor a hatályos szabályok szigorú szankciói sem jelentenek kellő visszatartó erőt. Ezért itt a hatályos szabályokkal azonos tartalmú rendelkezést tartanék indokoltnak. Ezekkel az észrevételekkel javaslom az országgyűlésnek, hogy a megismert módosításokkal együtt fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Most Szolnok megyéből dr. Bugán Mihály képviselőtársunk következik. Dr. BUGÁN MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Már az ókorban is úgy tartották, hogy minden út annyit ér, mint az a két vagy több hely, amelyet összeköt. Ezért már akkor is ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével építettek utakat. Mindannyiunkat érintő, aktuális kérdést tárgyalunk most e törvénytervezetben — mint ahogyan a miniszter elvtárs expozéjából is hallhattuk: a közúti közlekedést szabályozó törvényerejű rendeletek még akkor születtek, amikor a motorizációnak csak a csírái voltak meg hazánkban. Az ütemes közlekedés életünk legfontosabb részévé vált, s mint a termelő infrastruktúra része, jelentős szerepet tölt be az újratermelés folyamatában. Teljesítőképessége, színvonala sok áldást hordoz, befolyásolja a gazdasági fejlődést, nagyfokú mozgásszabadságot adhat — miközben konfliktusokat, környezeti ártalmakat és sajnos egyre növekvő számban emberi tragédiákat is okoz. Úgy ítélem meg — Szolnok megyei képviselőtársaim nevében is -, hogy a benyújtott törvénytervezet reális kompromisszumon alapul, hiszen figyelembe veszi a gyalogos, a járművel közlekedő, a fuvarozó, de a környezetét és városát védő, a közlekedés közvetlen hatását élvező, ugyanakkor az attól szenvedő állampolgárok érdekeit is. A megyénken áthaladó utak a történelem folyamán mindig a hadak útjai, békeidőben a népek országútjai voltak. A tiszafüredi, a szolnoki átkelőhelyek a sószállítás fontos útvonalai voltak a középkorban, a kelet- és délkelet felé irányuló tranzitforgalom mindig itt bonyolódott le; mint ahogyan ma is, az örvendetesen megsokszorozódott idegenforgalommal együtt. A hozzászólás lehetőségét a törvénytervezet vitájában mindenképpen fel szeretném használni arra, hogy elmondjam, milyen gyümölcsöző lehet az ország számára az, ha a helyi erők és a központi erőforrások jól kapcsolódnak egymásba. Pályázat elnyerése révén így épülhetett meg a 33-as műút mentén a Tiszafüred belvárosát elkerülő útszakasz, mely idegenforgalmi nevezetességünket, a Hortobágyot így sokkal megközelíthetőbbé teszi ezáltal. Hiszen akik arra jártak, talán tapasztalhatták, hogy az út megépítése előtt naponta előfordult, hogy Tiszafüred éles kanyarokkal tarkított utcáin a szembejövő nagyobb kamionok összeakadtak, nem is szólva a forgalom lassúságáról általában. Újszerű az a kezdeményezés is, amely lehetőséget ad egy új Tisza híd megépítésére Szolnokon. E hídkötvény kibocsátása révén valósulna meg, hogy ne 100 küométerenként legyen egy-egy híd a Tiszán és ne kelljen néha nyári hónapokban vagy esténként Abonytól a Tisza hídig lépésben ballagva haladni a 4-es számú főútvonalon. A lakosság már 100 millió forint értékű kötvényt megvásárolt, jelenleg is tart a vállalatok, üzemek kötvényvásárlása. Bizonyos vagyok abban, hogy ez a lehetőség a megyénk és szomszédaink idegenforgalmát is nagyban bővíteni fogja. így talán sokkal jobban kihasználhatjuk azt az óriási kincset, ezt a hévíz-tengert, amely e területek alatt nyugszik. Jó körülmények között Ferihegyről Szolnokra egyébként annyi idő alatt lehet beérni, mint az V. kerületbe. Ez a terület az országunk egyik éléskamrája is, hiszen Hajdú-Bihar, Békés és Szolnok megyéből származó élelmet nagyon sokszor szállítunk Budapest felé nagy járművekkel. Tudomásul kellett vennünk és megértenünk azonban azt, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények kö-