Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-22

1761 Az Országgyűlés 22. ülése, 1987. december 17-én, csütörtökön 1762 A bizottság összetételére vonatkozó javaslatot ugyancsak szétosztattam képviselőtársaim között. Kérdésem: ebben az összetételben az ügyrenddel foglalkozó bizottságra vonatkozó javaslatot elfogad­ja-e az Országgyűlés? Aki igen, kézfelemeléssel szavazzon! (Megtörtént.) Ki van ellene? (Egy képviselő jelentkezik.) Egy. Ki tartózkodott a szavazástól? (Egy képviselő jelentke­zik.) Egy. Elfogadtuk a bizottság összetételét. Bejelentem, hogy ennek a bizottságnak ideiglenes megbízatást adtunk, de a bizottság létével összefüg­gésben az Országgyűlés minden tagjának lesz felada­ta. Nevezetesen: az a feladata, hogy a bizottság elnö­kéhez, vagy tagjaihoz juttassák el észrevételeiket, megjegyzéseiket, vagy javaslataikat. Szeretnénk egy olyan ügyrendet összeállítani és majd elfogadni, amelyikkel tartósan tudunk működni. Bejelentem, hogy egy interpellációt nyújtott be Dobos Ferencné képviselőtársunk a közlekedési mi­niszterhez a Ferihegyi repülőtér környékének zajvé­delme tárgyában. Dobos Ferencné képviselőtársunkat illeti a szó. DOBOS FERENCNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársaim! Urban Lajos közlekedési mi­niszterhez szeretnék interpellálni, a repülőtér zaj­övezetében élők gondjait, problémáit szeretném fel­vetni. E gondok megoldásában kérem a segítségét és képviselőtársaim támogató egyetértését. Tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy nem a legszerencsésebb időben teszem, tekintettel a szűkös anyagi lehetőségekre. De úgy érzem, hogy az itt élők gondja nem tűr halasztást. Engedjék meg, hogy egy néhány mondat erejéig utaljak az előzményekre. 1970-ben az Állami Terv­bizottság a meglévő repülőtér bővítése mellett dön­tött, megkezdődött a fejlesztés előkészítése. 1971 Vecsés közigazgatási területén elrendelik az építési tilalmat, természetesen ez nem a község egész terü­letére vonatkozik. 1976-ban az Állami Tervbizott­ság tárgyalta a fejlesztésre kidolgozott koncepciót, elrendelte a zajhatás-vizsgálatot, zajnorma és jogsza­bályok kidolgozását. 1977-ben elrendelik a teljes körű építési tilalmat, amely még ma is érvényben van. 1978-tól 81-ig zajövezetek újraértékelését és kijelölését végezteti, új zajtérképek készítése kez­dődik meg. 82-ben megkapjuk a végleges zaj zóna­térképeket, és ennek következtében és ennek fi­gyelembevételével módosításra kerülnek a telepü­lések hosszú távú rendezési tervei. 1983-ban a Il-es pálya megindításával a zajter­helés csak fokozódik, különösen Üuő község tér­ségében. 1985-ben döntés születik a környezetvé­delmi feladatokról, a belső zajövezeti zónára vonat­kozóan. 1987-ben a belső zajövezeti zónák környe­zetvédelmi tervei elkészülnek, ismertetik a lakosok­kal. Azzal a megjegyzéssel, hogy az Állami Terv­bizottság döntéseit követően 1987. második felében a kivitelezési munkák is megkezdődhetnek. Döntés ekkor sem született. Az építési tilalom alatt álló középső és külső zaj­övezeti zónákra továbbra is csak a bizonytalanság a jellemző. 1987-ben, az elmúlt héten a felújított l-es pályát is üzembe helyezték, ezzel a repülőtér épí­tése, bővítése befejeződött. Ennyit szerettem volna nagyon röviden elmon­dani az elmúlt tíz évről. Kérésem Urbán elvtárshoz a következő lenne: az építkezés befejezése után na­gyobb hangsúlyt kapjon a települések környezet­védelme. A belső zajövezeti zónában kezdjék meg a passzív akusztikai védelem kiépítését, a kártalaní­tásokat. Biztosítsák a cseretelkek kialakításához szükséges pénzeszközöket, a zajcsökkentő védő erdősávok kialakítását. A középső és külső zajöve­zetekre vonatkozóan is szülessen döntés. A döntések és konkrét intézkedések elmaradása, illetve elhú­zódása a lakosság körében jogos elégedetlenséget váltott ki. Elsősorban a helyi politikai és tanácsi vezetés szintjén jelentkezik. Az eddigi különböző szinteken történt jelzések, észrevételek nem hoztak érdemi előrehaladást. Feltétlenül szükséges, hogy rövid időn belül megfelelő döntések és gyors intéz­kedések történjenek az itt élők érdekében. Mindezek megvalósításához kérem Urbán elvtárs segítségét és köszönöm az önök figyelmét. (Taps.) ELNÖK: Az elhangzott interpellációra Urbán Lajos közlekedési miniszter kíván válaszolni. URBÁN LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Az in­terpellációra adandó rövid válaszomat arra építem, hogy a nemzetközi repülést országunk nem nélkü­lözheti, s ezt alátámasztja, hogy a Ferihegyi repülő­téren 35 év óta folyik nemzetközi repülés. A repülő­tér forgalma folyamatosan növekedett, s ezzel együtt szaporodott a repülőtér körzetében élő, — mintegy 60 ezer ember — panasza a növekvő zajártalom miatt. Ebben a „legrégebbi" partner valóban Vecsés, illetve a vecsési lakosok. A növekvő forgalom azonban nem csak a kör­nyezeti ártalmat növelte, hanem egyúttal igényelte a repülőtér rekonstrukcióját, kapacitásbővítését is. Ezt a tízmilliárd forintos fejlesztési programot tíz év alatt befejeztük, és éppen a mai napon megindult a rend­szeres forgalom azon az úgynevezett l-es pályán is, amelynek rekonstrukciója elsősorban a zajártalmak mérséklését szolgálta. A műszaki fejlesztéssel párhuzamosan kormány­zati szintű programot készítettünk elő a repülőtér körzetében élők zajterhelésének mérséklésére. A prog­ram megalapozására minden ingatlanra, minden csa­ládra külön felmérést végeztünk, és ennek során meg­ismertük az érintettek anyagi, vagy egyéb termé­szetű igényeit. Ennek nagyságrendje mintegy két és fél milliárd forint. Gondolom, nem kell érvelnem, hogy üyen mértékű program egyrészt további meg­fontolást, egyeztetést igényel, és csak fokozatos megvalósítást tesz lehetővé. Az első fázisban teendő lehetséges intézkedéseket a kormány 1988 első negyedévében megtárgyalja, és meggyőződésem, hogy a valós igények kielégíté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom