Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1635 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1636 Azonban ezeknek a hatásfoka mégsem elegendő. Nem csökken a szenvedélybetegek száma, szaporodnak a deviáns magatartású fiatalok, nő a bűnelkövetők szá­ma, benne már nemcsak a fiatalkorúak, hanem a gyer­mekkorúak is. Pest megyéből mondanék el egy érzékletes példát. Az utóbbi öt évben a veszélyeztetett gyermekek szá­ma 80 százalékkal növekedett. Majdnem 15 százalék a nyolc osztályt 14 éves korig be nem fejezettek száma. Mennyire összehangolt lehet ott a felderítés, ahol az állami gondozásba vett 2500 gyermek közül, szintén Pest megyei példa, több mint 30 százalék úgy került intézetbe, hogy semmilyen óvó, megelőző intézkedés­ben nem részesült. Ha sikerülne ezeket a különböző erőket, energiákat összefogni, akkor különösebb anya­gi ráfordítás nélkül is talán sokkal hatásosabbá válhat­na ez a tevékenység. Ezek koordinálását vállalhatnák fel a családsegítő központok, összefogva az adatgyűjtés, a földerítés, a megoldás módozatait. Én azt hiszem, hogy a mostani új minisztériumi átszervezési rendszer, amely szerint most egészségügyi, szociális minisztérium fog működ­ni, ezekből a problémákból már egy sort föl is vállal­hat a következőkre nézve. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a két évvel ezelőtti hozzászó­lásomnak megfelelően a szűkebb választókörzetem­mel, Szentendrével is foglalkozzak egy rövid ideig. Tudom, hogy mindenki fáradt, de engedtessék meg egy-két percben, hogy egy pár gondolatot erről is el­mondjak. Akkor 2 millió turistáról számolhattunk be Szentendrén, jelenleg 1987-ben a turisták száma kö­rülbelül 3 millió lesz. Három csoportra oszthatók a turisták: az első csoport lényegében nem is turista, mert azokból áll, akiknek hétvégi házuk, víkendjük Szentendrén és körzetében van. Érzékeltetve számok­kal is a példát, elmondanám, hogy jelenleg Szentend­rén és körzetében 15 ezer üdülő, és 9 ezer zártkerti ingatlan van. Ezek tulajdonosa 80 százalékban buda­pesti. A turisták második csoportja, ez alegtömegesebb, akik egyéni és utazási irodák szervezésével érkeznek Szentendrére, rövidebb-hosszabb időt, fél, egy napot eltöltenek, felületesen megismerkednek Szentendrével és el is utaznak, igaz hogyha szeretnének maradni, ak­kor sem nagyon maradhatnának, mert a szállodák és a férőhelyek nagyon hiányosak. Reméljük, hogy eb­ben a kérdésben fog sikerülni előrelépni. Végül van egy speciális turizmusa is Szentendrének és a Dunakanyarnak, erre azt hiszem egy kicsit büsz­kék is lehetünk, amiről az itt jelenlévők is tudnak, hogy egy évben általában 15—20 olyan tárlatvezetés és városnézés történik Szentendrén, amelynek részt­vevői állam- és kormányfők, magasszintű kormány- és pártfunkcionáriusok. Szentendre szeretettel várja ma is vendégeit. Azt is tudja, hogy vannak, akiknek Buda­pestre, érkezve például külföldről csak annyi idejük van, hogy Budapest után egy pillanatra kilátogassanak Szentendrére. Ebből is következik, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ezek a külföldiek milyen képpel mennek haza Szentendréről és ezen keresztül az or­szágról. Sajnos a tanács lehetőségei, mint ahogy azt itt a plenáris ülésen is hallottuk több hozzászóló részéről, Szentendrén is szűkülnek. A bevétel növelésére tett intézkedések vagy elképzelések messze nem fedezik az elvonásokat. Emiatt szóba került nemcsak a fejlesz­tési kérdések, hanem bizonyos működési kérdések visszafogása is. Például egyes szolgáltatások visszafej­lesztése, közvilágítási lámpák egyes elemeinek kikap­csolása, a köztisztaságra fordított kiadások csökken­tése. Bízunk azonban benne, hogy a város, a megye és az egész ország összefogásával sikerül megőrizni Szent­endre vonzó városképét. Mi elfogadjuk és támogatjuk a fejkvóta szerinti normatív elosztási rendszert, azon­ban ez akkor lenne reális és igazságos, hogyha nem­csak az állandó lakosokat, hanem az ideiglenes lakoso­kat is figyelembe vesszük, — mert Szentendrén nem­csak szezonálisan és hétvégén laknak az üdülők, ha­nem ma már egész éven át ott tartózkodnak és onnan járnak be — és természetesen a nagy számú turistát is figyelembe kellene venni. Ebben az esetben enyhül­hetne az infrastruktúrára nehezedő nyomás és mód le­hetne a város értékeinek, műemlékeinek megóvására. Engedtessék meg, hogy két javaslatot még elmond­jak. Az egyik javaslat a választópolgárokkal történt megbeszélés alkalmával került elő. A központi adószerveken kívül épüljenek ki az adófizetők helyi érdekképviseleti szervei. Ezek mű­ködhetnének a Hazafias Népfront, de érdekvédelmi szerepüknek megfelelően a szakszervezet keretén be­lül is, de mindenképpen függetlenül az államilag szer­vezett adóhivataloktól. Kezdetben főleg az adózással kapcsolatos tanácsadást és érdekvédelmet, később fi­gyelemmel kísérhetnék az adózásból befolyt pénzeket is. Még egy utolsó kérdést szeretnék a második kér­désként felvetni. Amikor belépek a Parlamentbe örömmel veszem észre — gondolom képviselőtársaim­mal együtt —, hogy az Országgyűlés vezetésének fi­gyelméből a napilapokat a folyosón megkaphatjuk. Megalakult az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, de ak­kor sem került be a Népsport az Országgyűlés folyo­sóira. Én azt hiszem, hogy a tartalmi munkát nem befolyásolná — különösen most, hogy megalakul az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága —, hogyha megjelenne a sportújság is. Azt hiszem ez csak a Parla­ment megváltozott szemléletét, egészségesebb szemlé­letét tükrözné. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés, javaslom, hogy szü­net előtt még egy képviselőtársunkat hallgassuk meg, Bánffy György színművészt. BÁNFFY GYÖRGY: Mélyen Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Képviselőtársaim! Inter arma silent musae — fegyverek közt hallgat­nak a múzsák, így tanultuk ezt valamikor. És most úgy látszik háború van. Nem kattognak a géppiszto­lyok, nem robbannak gránátok, most a pénz világának kegyetlen szigorúságával hadakozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom