Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1603 Az Országgyűlés 21. ülése, 1987. december 16-án, szerdán 1604 nem érintették. Vita után arra a következtetésre jutottunk, hogy elfogadásra ajánljuk az ország védelmi képességének fenntartásához javasolt és szükséges előirányzatokat. Ezek lehetővé teszik a rendszerbe állított korszerű haditechnikai eszközök üzemeltetését és szerény mértékű fejlesztését. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés bizottságai nagy lelkiismeretességgel és körültekintéssel foglalkoztak a különböző területek problémáival, hiszen a szociálpolitika, az oktatás, az egészségügy és a kultúra ugyanúgy új helyzetben van, mint a gazdaság. Vitáikról ma még azt mondhatjuk, hogy mélységük, sokoldalúságuk ellenére még inkább az aggályokat és a szakmai bizonytalanságot tükrözik, mint az új erőforrások feltárására irányuló törekvéseket. Ez érthető. De mégsem indulhatunk ki abból, hogy ezen ágazatok gazdálkodása tökéletes, hogy ezekben nincs lehetőség új megoldások keresésére és a lehetőségek feltárására. Hiszen az új helyzet számos összetevője új szervezeti megoldásokat, új koncepciókat igényel, mert az új körülmények a jövőnek is összetevői, elemei lesznek. Bizottságainknak és az érdekelt minisztériumoknak tehát folyamatosan kell dolgozniok ezen új lehetőségek és megoldások kialakítása érdekében, mert lazulás azért minden szakmában van az emberi erőforrásokkal, vagy az anyagi háttérrel egyaránt. Mai figyelmeztetéseinket úgy kell felfogni, mint a társadalom figyelmeztetését, különösen nehéz, vagy ellentmondásos pontokra, s ezért nagyon komolyan kell tanulmányoznunk észrevételeiket, és összpontosítanunk kell figyelmünket a várható nehéz helyzetekre. Mint már utaltam rá a bizottsági viták során a képviselők többsége megértette és elfogadta, hogy ebben a helyzetben a költségvetés előirányzatai rendkívül feszítettek, jónéhány jogos igény kielégítésére nem jut, vagy csak az indokoltnál kevesebb pénz jut 1988-ban. Két olyan kérdéskör volt, ahol ennek ,ellenére felmerült az előirányzatok növelésének igénye: az egyik a nyugdíjasok, a másik a nagycsaládosok helyzete. e kérdésekre konkrét javaslatok is érkeztek a terv- és költségvetési bizottsághoz: Dr. Nóvák Béla képviselőtársunk, a terv- és költségvetési bizottság tagja javasolta, hogy a 65—70 év közötti nyugdíjasok közül akinek 3000 Ft alatt van a nyugdíja, a kormányzat 330 Ft helyett 530 Ft-tal emelje a nyugdíját 1988. január elsejétől. A javaslatot a bizottsági tagok többsége indokoltnak tartotta, de forrás hiányában a bizottság nem tudta javasolni az elfogadását. Több képviselő javasolta, a jogi bizottság bizottsági álláspontként is: a családi pótlék emelését. A terv- és költségvetési bizottsági vitában a kormány kezdeményezésére alternatív javaslat alakult ki: vagy az anyasági segélyt növeljük 6000 forintról 10 000 forintra, vagy a három év alatti gyerekeknél a családi pótlékot az eredetileg tervezett 400 forintról 500 forintra emeljük. A bizottság az utóbbit fogadta el, és tudomásul vette azt, hogy ennek fedezete a szanálási alap 500 millió forinttal való csökkentése lehet. A bizottsági állásfoglalás szerint a törvényjavaslati módosításokat a terv- és költségvetési bizottság jelentéseként minden képviselő külön megkapta. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságok az 1988. évi költségvetési törvényjavaslat mellett megvitatták az állami pénzügyekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A képviselők többsége egyetértett azokkal a változásokkal, amelyek főként az új adórendszer miatt válnak szükségessé, de egyben növelik az Országgyűlés törvényalkotó tevékenységét. A terv- és költségvetési bizottság a szétküldött jelentésben foglalt kiigazításokkal elfogadta a módosító javaslatot. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül és most, az 1988. évi költségvetés kapcsán szeretném külön is kiemelni azt a javaslatot, amely a parlament szerepének erősítését célozza, és amely már a költségvetési törvényjavaslatban is megfogalmazódott. A parlament szerepének a növelése a kormányzatot is erősíti, erre pedig — úgy gondolom — szükség van, mert 1988-ban várhatóan nagy nyomás nehezedik a kormányzatra; talán éppen az eredetileg is feszített költségvetési előirányzatok betartása és betartatása miatt. A felelősségérzet vezet akkor, amikor a bizottság nevében is kérem, hogy a pénzügyi kormányzat a támogatásokat szigorúan kezelje, a nem normatív támogatásokat csökkentse. Mi ehhez segítséget szeretnénk adni, amikor a bizottság nevében javaslom, hogy fogadják el a törvényjavaslatot, fogadják el külön a „csengő" számok és tartalék kezelésének javasolt módját. A terv- és költségvetési bizottság az év folyamán nagy súlyt helyez arra, hogy a többi bizottsággal — és különösen az ad hoc bizottsággal — szoros kapcsolatban legyen, és minden szükséges esetben kifejezésre juttassa a törvényhozás véleményét. Szándékunkban van menetközben is foglalkozni a költségvetés végrehajtásának kérdésével. A szükséghez képest meghallgattunk olyan külső szakértőket is, akik tevékenységük, vagy műveik alapján bizonyítják, hogy képesek az alkotó közreműködésre. Befejezésül szeretnék külön utalni arra, hogy a nemrég újjáalakított kormányt olyannak tartjuk, amely saját legjobb képességeit mozgósítva, állandóan megújulva képes olyan cselekvésre, amely a nemzet, a gazdaság felemelkedését megalapozza. Mindezek fényében, átérezve a magunk felelősségét és tudatában annak a munkának, amelyet a kormányzati szervek a terv és a költségvetés előkészítésekor végeztek, az 1988. évi állami költségvetési törvényjavaslatot, a terv- és költségvetési bizottság jelentésében közreadott módosításokkal, bizottságunk nevében elfogadom és elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most 60 perc szünetet tartunk - 14.55-kor folytatjuk a tanácskozást. {Szünet: 13,55-15,00 - Elnök: Péter János) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanács-