Országgyűlési napló, 1985. II. kötet • 1987. szeptember 16. - 1988. november 26.

Ülésnapok - 1985-21

1587 Az Országgyűlés 21. ülése, 1 portosítását tervszerűen, akár átképzéssel, akár új munkahelyek létesítésének ösztönzésével elősegítsük. Az átcsoportosításnak persze óhatatlanul időigénye van. Lesznek tehát munkát keresők, de ez sem az anyagi biztonságot nem veszélyezteti, sem perspektívátlansághoz, egzisztenciális elbizonytalanodáshoz nem vezet. Inkább a szerkezetváltási folyamat lassúsága okoz gondot, mint az abból fakadó konfliktusok. Ma még egyszerűbb árat emelni, kedvezményekért folyamodni, s ily módon jövedelemhez jutni, mintsem a gazdálkodást akár konfliktusok árán is észszerüsíteni. Megfelelő ösztönző, s ha kell, kényszerítő gazdasági környezet és vállalati intézkedések egyaránt kellenek ahhoz, hogy a gazdálkodók tartalékaikat feltárják. Összefoglalóan 1987-ről el lehet mondani, hogy a múlt évhez képest van javulás, több területen a romlási folyamat mérséklődött. Az előrehaladás üteme azonban nem kielégítő, még kevés a stabilizáláshoz. Tisztelt Országgyűlés! Sokan felteszik a kérdést: vajon az 1988. évi tervünknek van-e karaktere, és amennyiben segíti a kibontakozás feltételeinek kialakulását? Látni kell, hogy egyensúly nélkül nem lehet megújulás. Nincs lehetőségünk már arra, hogy a teljesítményeket mi, vagy valaki más, rajtunk kívülálló tényező megelőlegezze. Mindezekből következik, hogy a terv legfontosabb jellegzetessége a külső pénzügyi egyensúly javítása. Ez annyit jelent, hogy az ez évi közel félmilliárd dolláros fizetési mérleg javulást folytatni szükséges, és jövőre a nem rubel elszámolású fizetési mérlegünk hiánya 500 millió dollárnál nem lehet több. Rubelelszámolásokban javuló cserearányok mellett aktív fizetési mérleggel számolunk, mintegy 4-500 millió rubel értékben. A szigorú nemzetközi pénzügyi feltételek korlátozzák a gazdaság mozgásterét. A hazai vásárlóerő bővülése az importigényeket növelné, és árualapokat vonna el az export elől. A helyzet tehát megköveteli azt, hogy a belső pénzügyi egyensúly javuljon, ami kifejezésre jut az állami költségvetés elosztási poütikájában is. Ezzel van összhangban az állami költségvetés 20,4 milliárd forintos előterjesztett hiánya, és az, hogy banki módszerekkel szűkíteni kívánjuk a pénz menynyiségét. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a külső egyensúly javulásának szükséges, de nem elégséges feltétele az állami költségvetés deficitjének csökkenése. Ehhez még jó exportérdekeltség, és ahol erre ésszerű lehetőség van, az import hatékony kiváltása is kell. Az 1988-as terv közel 5 milliárd dollárnyi konvertibilis exporttal számol, de ehhez az ideinél 6 százalékkal kisebb import tartozik. Meggyőződésem, hogy van a vállalatokban annyi teljesítőképesség, annyi erő, ami biztosítja, hogy az exportterv 1988-ban is reális legyen. Ezt ösztönző eszközök is segítik. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az export általános forgalmi adója nulla. Novemberben 5 százalékos forint-leértékelést hajtottunk végre, azért, hogy ne legyen fennakadás az 1988. évre szóló szerződéskötésekben. A konvertálható áruala87. december 16-án, szerdán 1588 pok fejlesztését továbbra is ösztönözzük. Fennmarad a pályázati rendszer, s az ennek keretében megvalósuló fejlesztések során a vállalati források kiegészülnek a központ által biztosított többlet-hitelezési lehetőséggel, valamint a kereskedelmi bankok saját alapjaival. Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik fejlesztéseiket vegyesvállalat alakításával, külföldi tőke bevonásával valósítják meg. Ezeket a fejlesztéseket a kormányzat kedvezményekkel bátorítja. A pályázatok közül az ez év október 31-ig megkötött szerződéseknél a beruházási javakra az általános forgalmi adó teljes egészében egy ütemben visszaigényelhető. A később kötötteknél szintén teljes egészében, de két év alatt fele-fele arányban történik a beruházásra jutó általános forgalmi adó visszatérítése. 1988-ban pályázat keretében 12—16 milliárd forintnyi fejlesztés valósul meg, s erre számításaink szerint 3 milliárd forint adókevezmény jut. Nagy jelentőségű e tekintetben is a Német Szövetségi Köztársaságtól nemrégiben felvett 1 milliárd márkás hitel. Ennek tekintélyes részét közvetlenül fejlesztésekre, a műszaki színvonal, a műszaki haladás gyorsítására kívánjuk fordítani, például az export növelését ígérő pályázatok keretében. A vállalati kezdeményezéseket az üzleti kapcsolatok kiépítésére, a külpiaci szervezet fejlesztésére a kormányzat továbbra is szorgalmazza és támogatja. Az export hitelbiztosítás és az árfolyam-biztosítás különböző formái a jövőben is védelmet nyújtanak az exportőröknek. A nemzetközi gyakorlattal összhangban levő hitelkamatok is segítik külföldön hitelbe eladó, főként gépipari vállalatokat. Jól ismert, hogy világszerte szubvenciós háború folyik az agrártermékek exportpiacain. Ilyen körülmények között mi sem mondhatunk le arról, hogy az új adórendszerre való áttérést követően is közvetlenül segítsük a mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelt. Ugyanakkor itt, s a gazdaság minden területén a legkevésbé gazdaságos export visszaszorítása népgazdasági érdek. A racionálisabb importgazdálkodásnak is növekvő fontossága van. Ezért az importtermékeket széles körben felhasználó gazdaságtalan termelést mielőbb csökkenteni kell, amely automatikusan az import mérséklődésével is jár. Az itthon is gazdaságosan, jó minőségben előállítható termékek importját pedig fejlesztéssel ki kell váltani. Mintegy 150-200 millió dollár öszszegű import kiváltását tervezzük. Ha elkerülhetetlen, akkor a vámpolitika segítségével a nemzetközi egyezményeinkkel összeegyeztethető iparvédelemre is vállalkoznunk kell. Rubel viszonylatban a nettó adósságállományunk az 1988. évben 400-500 millió rubellel csökken, és így összességében tartozásaink a jövő év végére minimálisak lesznek. E területen cserearány-javulással számolhatunk, miután behozatalban a kőolaj ára 13,5 százalékkal, a földgázé 8,4 százalékkal, a gázolajé pedig 13 százalékkal lesz olcsóbb. Fontos érdekünk, hogy a szocialista áruforgalom bővüljön, ennek azonban feltétele, hogy vállalataink növeljék behozatalukat. Még mindig igaz sajnos az, hogy a termelők jobban szeretnek tőkés országokból